Görögország

A korai görög kultúra kötődik ugyan a régebbi keleti népek műveltségéhez, mitológiai képzeteihez, de az átvett elemekből, sajátos, a keletitől elütő világképet, világszemléletet alakítottak ki.

A görög ember szabadelvű volt, a boldogságot, az örömöt kereste, sokszor teljes erkölcstelenségben élt, a gazdagok állandóan ünnepeket rendeztek. A személyes dolgok nem érdekelték őket. A filozófusaik nem azt kérdezték, hogy én miért vagyok, hanem az érdekelte őket, hogy hogyan keletkezett a világ és hogyan lehetnének boldogok. A testkultúra is nagyon meghatározó volt az életükben. A küzdő szellem, küzdési vágy is jellemezte őket. Versenyeket rendeztek, mind a sportban, mind az irodalomban. "Azt látjuk az ókorból, amit a kései görögök megőrzésre méltónak találtak." 

Kulturális világörökség

- Görögország mai területén virágzott az ókori görög kultúra. A kereszténység kétezer éve is rányomta bélyegét az országra. Így itt nem az a kérdés, hogy mi kerüljön fel az UNESCO kulturális világörökséget számon tartó listájára, hanem az, hol húzzák meg a határt, hogy ez a lista ne váljon parttalanná.

-  Bassae, az Apolló Epicurius-templom

-  Delphoi romvárosa, Apolló-szentélye

-  Akropolisz Athénban

-  Athosz-hegy - szerzetesi köztársaság

-  Meteorák - kolostorok megközelíthetetlen sziklákon

-  Thesszaloniki ókeresztény és bizánci műemlékei - Szaloniki városban

-  Epidaurosz régészeti feltárásai

-  Rodosz középkori városa

-  Olümpia régészeti feltárásai - ide nyúlik vissza az olimpiai játékok hagyománya

-  Délosz szigete

-  A Daphni- és a Hossios Lukas-kolostor, valamint a Nea Moni-kolostor Híosz szigetén

-  A Püthagoreion és a Heraion Szamosz szigetén - Szamosz

-  Mükéné és Tirünsz régészeti feltárása

- Patmosz történelmi óvárosa a „Teológus” Szent János kolostorral és az Apokalipszis barlanggal

-  Korfu óvárosa Korfu szigeten

Gasztronómia 

Nemzeti ételük a Magyarországon is jól ismert gyros (γύρος: jírosz / gyros[10]), mely pitába töltött bárányhús zöldségekkel, de létezik csirkés változata is. További ismert görög ételek a muszaka, a pasticio, a szuvlaki, a bifteki, a szudzukaki, a kokkinisto, a kritharaki, illetve a gigantes plaki. Elterjedt saláta a tzatziki (τζατζίκι: dzadzíki / tzatziki[10]) szósz, amely joghurtból, uborkából, fokhagymából és olajjal készül. Gyakori reggeli étek a mézes joghurt.

A görögök, tengeri nép lévén rengeteg halat és tengeri állatot esznek. Elterjedt a szőlőecetben áztatott aszalt olivabogyó, a fehér kecske-, juh- és tehéntejből készített sajt, a feta. Ez utóbbi az alapja a világszerte görög salátaként ismert vegyeszöldség-salátának, amelyet ők csak parasztsalátaként ismernek. Füstölt kecske, sonka gyakran kerül az asztalra.

Legelterjedtebb a bor fogyasztása, amelyből leghíresebb a gyantával készített fehérbor, a retsina (Ρετσ’ινα), illetve a telt, vörös, mazsolabor, a mavrodaphe (Μαυροδ’αφνη). Emellett világhírre tett szert az ouzo (ούζο: úzo[10]) nevű ánizsos párlat, a borpárlatból és fehérborból készült Metaxa, valamint a cippuró (Τσ’ιπουρω), egy ánizsízű törkölypárlat.

Sport 

Az iszthmoszi játékok az Ókori Görögországban a pánhellén játékok egyike volt, amit Korinthosz mellett tartottak, minden második évben.

Az iszthmoszi játékokat a nemeai játékokkal egy évben az olümpiai játékok előtti és utáni évben tartották – azaz az olümpiai ciklus második és negyedik évében –, Poszeidón tiszteletére. A hagyomány szerint i. e. 580-ban tartották először Küpszelosz türannosz bukásának örömére. Egy másik hagyomány szerint a játékokat Thészeusz alapította.

A játékok győztesei fenyőkoszorút kaptak jutalmul.

Titus Quinctius Flamininus az i. e. 196-os játékokat használta fel arra, hogy kihirdesse a görög államok szabadságát a makedón uralom alól. Amikor a rómaiak lerombolták Korinthoszt i. e. 146-ban, akkor Sziküón vette át a játékok szervezését, egész addig, amíg Korinthosz vissza nem szerezte a játékok tuljadonjogát valamikor i. e. 7 és i. sz. 3 között. Az iszthmoszi játékok ezután virágoztak egészen addig, amíg I. Theodosius be nem tiltotta őket, mint pogány ritusokat.

Az ókori olümpiai játékok az ókori Görögországban pánhellén játékok legfontosabbika, atlétikai és vallási ünnep volt Zeusz tiszteletére az éliszi Olümpiában. A történeti források szerint a játékokat i. e. 776 és 393 között négyévente tartották, összesen 292-t. Az olümpiai játékok a pánhellén játékok részét képezték, amelyek 2-4 évente megrendezett 4 eseményből álltak, és amelyek közül az olümpiai játékok voltak a legnagyobb presztízsűek.

A modern olimpiai játékok során sikeres az ország. Két modern olimpiát, az 1896-osat és a 2004-eset rendezték itt. Eddig 30 alkalommal nyert az ország aranyérmet. A legsikeresebb sportág az atlétika.
 

Kíváncsi görögországi utazásainka? Böngésszen köztük itt, vagy kérje személyre szabott, ingyenes és kötelezettségmentes ajánlatunkat!

(forrás: wikipedia.org)

2012.05.02.