Varsó városlátogatás

Látnivalók

Varsó, a főváros, régóta fontos kulturális és ipari központ, a II. Világháborúig Európa legszebb városának mondták. A Visztula két részre tagolja a várost. A nyugati oldalon található a legtöbb nevezetesség, köztük az Óváros. A másik part egy kiséé egyhangúbb, kevesebb érdekességet tartogat a turisták számára. Az Óváros teret csodálatos reneszánsz, barokk és gótikus épületek teszik változatossá. A tér északi felén helyezkedik a Történeti Múzeum, mely a város történelmét, rombolását és újjáépítését mutatja be. A Királyi Palotától a Lazienki Palotáig futó, ún. Király utat templomok, paloták, múzeumok és galériák övezik. Az út közepe táján található a Nemzeti Múzeum, mely régi freskókat és a régi művészetek remekeit tárja a látogatók szeme elé.

A Tátra a Kárpátok legmagasabb hegye. A tél hosszú és hideg és a nyár sem elég meleg ahhoz, hogy a havat teljesen elűzze a csúcsokról. A Tátra lábánál fekszik a Podhale régió tucatnyi kis falujával. Zakopane egy kedves, szórakoztató város, mely igazi turistaparadicsom, ahol a Tátra nyáron hegymászási és túrázási, télen pedig síelési lehetőséget biztosít.

Krakkó közel 500 évig királyi székhely volt. Semmiképpen ne hagyjuk ki az Óváros, a Szent Albert Templom, a Református ferencesek Templom és a Czartoryski Múzeum megtekintését.

A Mazuri-tóvidéken a terület 15% van víz alatt. Leghíresebb tavai a Sniardwy és a Marmy. A tavak köré városok épültek ki az idők folyamán, melyek közül a két legnagyobb Gizycko és Mikolajki.

Oswiecim egy közepes nagyságú, ipari város, Krakkótól 60 km-re. Ismertebb elnevezése Auschwitz, mely a második világháború során náci koncentrációs tábornak adott helyet. A látogatók előtt nyitva áll.

Lengyelország, mint turisztikai célpont
A Magyarországnál megközelítőleg három és félszer nagyobb területű Lengyelország (312 ezer km2) a Kárpátok, a Balti tenger, az Odera és a Nysa, valamint a kanyargós Bug folyó közt terül el. Nyugaton Németországgal, délen Csehországgal, Szlovákiával, keleten Ukrajnával, Fehéroroszországgal és Litvániával határos, míg északon Oroszországgal (és a Balti tengerrel). Alakja megközelítően szabálytalan négyszög, s csak északon és délen vannak természetes határai. Felszínének közel 90%-a alacsony síkság, amely nyugat felé a német síksághoz csatlakozik, kelet felől pedig az Ural hegységig terjedő Szarmata síksággal szomszédos. A tagoltabb, magasabb területek kivétel nélkül az ország déli harmadában fekszenek.Az ország 49 megyei szintű közigazgatási egységre ún. vajdaságra, illetve nyolc nagyobb régióra oszlik (Nagy-Lengyelország Poznan székhellyel, Pomerania Szczecin, Alsó és Felső Szilézia, Wroclaw és Katowice, Mazovia Varsó, Kis-Lengyelország Krakkó székhellyel, továbbá külön régiót képez a Mazuriai tóvidék és a Balti tenger vidéke.

Lengyelország nagyon sok értéket tartogat a külföldi látogató számára - többet mint azt általában hiszik, változatosabbat mint többségében ismerik. Mindenki megtalálhatja azt a természeti vagy ember alkotta szépséget, azt a különlegességet, mely biztosítja, hogy utazása élményekben gazdag, újdonságot, egyediséget biztosító és felüdülést nyújtó legyen. A távoli és a közelmúlt nagyszerű alkotásaiban gyönyörködhet a látogató. Egyedi hangulatot árasztó városok és városkák, régi várak, csodálatos paloták és kastélyok mutatják a viharos évszázadok harcait és gazdagságát, az ősök alkotókészségét, kifinomult ízlését.

Az egész világon számon tartott turisztikai központok mellett a kulturális és vallási emlékhelyek (Chopin szülőháza, Kopernikusz otthona, Czestochowa-i kolostor, stb.) önmagukban is meghatározó élményt nyújtanak, konkrét utazási, kirándulási célként szolgálhatnak. Lengyelország a korábbi évtizedekhez hasonlóan napjainkban is a művészetek, különösen a kortárs alkotások, esetenként az avangard törekvések kedvelőinek zarándokhelye. Elegendő talán megemlíteni a különböző - így pl. dzsessz - fesztiválokat, az egyedülálló Plakát-múzeumot, a számtalan galériát és kiállítást.

Az igen sokszínű folklórnak és gasztronómiának szintén nagy a vonzereje.
Lengyelország tájai, régiói az év minden szakában maradandó élményt nyújtanak. A települések, a tengerpart dűnéi, Mazuria csodálatos tavai, a délen található vadregényes hegyek télen és nyáron kikapcsolódást, feltöltődést nyújtanak az üdülőknek, nyaralóknak, de az utazóknak és kirándulóknak is.

Lengyelországban az utóbbi években különösen nagy hangsúlyt helyeznek a környezet védelemére és a természeti értékek megőrzésére. A nemzeti parkok száma már 22 és a maga nemében mindegyik egyedülálló és különleges élményt nyújt. Csak kiragadott példaként: a Fehéroroszországgal határos Bialowieski nemzeti park vadregényes területén közelről láthatók a bölények és a tarpánok.
Az agro- illetve ekoturizmust kedvelők is megtalálhatják lengyel földön mindazokat a specialitásokat, egyedi értékeket, melyekre vágynak.

Lengyelország éghajlata földrajzi elhelyezkedéséből következően hűvösebb a magyarországinál, változatosabb és változékonyabb. Hat évszakot szokás megkülönböztetni, a nálunk kialakult évszakokon kívül még a tavaszelőt és a télelőt is. Aki nem kimondottan a télisportok kedvéért utazik Lengyelországba, lehetőleg a nyári melegebb hónapokat vagy a kora őszt válassza, a május és a szeptember vége közötti időszakot. Ugyanakkor fel kell készülni arra, hogy az időjárás gyorsan megváltozhat, nyáron az őszies, ősz elején a kimondottan nyárias időjárás sem ritka.

Lengyelországban a szálláslehetőségek igen változatosak, így mindenki igényének és pénztárcájának megfelelő, megelégedésére szolgáló szállodát, motelt, panziót, menedékházat, kempinget vagy épp magánszállást találhat. Bár az utóbbi években sokat fejlődött a szálláshelyek minősége, felszereltsége és a kategorizálásuk is megbízhatóbb, előzetes szállásfoglalás vagy beköltözés előtt tanácsos a prospektusok, ajánlatok alapos áttanulmányozása, illetve a közvetlen ellenőrzés.
Lengyelországba leggyakrabban gépkocsival és busszal, vonattal, ritkábban repülővel vagy a tenger felől hajóval érkeznek vendégei. Autópályából ugyan csak néhányat találunk az országban, úthálózata mégis jónak mondható és az utak minősége is elfogadható. Közúton, kényelmes és kulturált gyorsvonatokkal, a nagy távolságok miatt ajánlható belföldi repülőjáratokkal az országon belül könnyen megközelíthetők a legfontosabb idegenforgalmi központok.

A jelenlegi árak, úgy a szállásokat, mint a különböző turisztikai szolgáltatásokat illetően összességében a magyarországihoz hasonlóak. A vezető nyugati valuták zlotyra váltása, a nemzetközi hitelkártyák használata nem okozhat gondot. A közbiztonság Lengyelországban is sokat romlott az utóbbi években, de mindent egybevetve nem mondható rosszabbnak a magyarországinál. Félelemre, különleges felkészülésre nincs ok, ugyanakkor az utazásoknál egyébként is fokozottan szükséges óvatossággal kell közlekedni, kapcsolatokat kialakítani, őrizni az értékeket, különösen az értékes gépkocsikat. (Utóbbival összefüggésben ajánlatos a biztosítás előzetes megkötése és a járműnek a szálláshelyi vagy más őrzött parkolókban való lerakása.)

A II. világháborúban teljesen elpusztított, majd később aprólékosan újjáépített Óvárost az ott található Királyi palotával együtt felvették az UNESCO Kulturális Világörökségi Listájára. Különösen figyelmet érdemlő látnivalók az óvárosi Piactér és a tér körüli polgárházak, a Királyi palota, a Barbakán körbástya,valamint a gótikus Szent János-katedrális. Az Óvárostól vezető királyi út mentén nagybecsű templomok és paloták, a Szent Kereszt-templommal, amelynek főhajójában őrzik a Chopin szívét tartalmazó urnát. A két palota-park együttes: a királyi Lazienki-park – az utolsó lengyel király nyári rezidenciája, valamint a barokk Wilanow – III. Sobieski János király vidéki rezidenciája. A város központjában emelkedik a főváros legmagasabb épülete – a Kultúra és Tudomány Palotája – a Szovjetunió ajándéka. A palota 30. emeletéről a kilátóteraszról megcsodálhatjuk a főváros és környéke látképét. Sokféle kulturális rendezvény: a Jazz Jamboree, a Varsói Ősz Költészeti Fesztivál, a Mozart-fesztivál, az 5 évente sorra kerülő Fryderyk Copin Nemzetközi Zongoraverseny.

Varsó, a főváros, régóta fontos kulturális és ipari központ, a II. Világháborúig Európa legszebb városának mondták. A Visztula két részre tagolja a várost. A nyugati oldalon található a legtöbb nevezetesség, köztük az Óváros. A másik part egy kissé egyhangúbb, kevesebb érdekességet tartogat a turisták számára. Az Óváros teret csodálatos reneszánsz, barokk és gótikus épületek teszik változatossá. A tér északi felén helyezkedik a Történeti Múzeum, mely a város történelmét, rombolását és újjáépítését mutatja be. A Királyi Palotától a Lazienki Palotáig futó, ún. Király utat templomok, paloták, múzeumok és galériák övezik. Az út közepe táján található a Nemzeti Múzeum, mely régi freskókat és a régi művészetek remekeit tárja a látogatók szeme elé.