Mexikó - Guatemala - Honduras körutazás ***

Látnivalók

Tegucigalpa

A főváros zajos, zsúfolt hely, mely egy üst alakú völgyben terpeszkedik el 1000 méterrel a tengerszint felett. Éghajlata kellemes, levegője friss, melyet a környező hegyeket borító hatalmas fenyőerdőknek köszönhet. A tegucigalpa a helyi tájszólásban az ezüst hegy jelentéssel bír, ezt a nevet a spanyolok adták, amikor 1578-ban, mint bányászvárost, megalapították a települést.

A város középpontjában található a 18. századi katedrális, melynek belsejét a barokk korból származó lenyűgöző képzőművészeti alkotások borítják. A katedrális előtti park, a Parque Central a város szíve. A környező érdekesebb épületei közül egy a régi egyetemé (teljes nevén Antiguo Paraninfo Egyetem), mely most szépművészeti múzeumként funkcionál; a másik a Palacio Legislativo (képviselőház), a Casa Presidencial (az elnök lakóhelye) és a 16. századi Szent Ferenc templom, mely Tegucigalpa első temploma volt.

A várost ketté szeli a Choluteca-folyó. Keleti partján található maga Tegucigalpa, illetve ennek gazdagabb, tisztább kerületei. A másik oldal neve Comayagüela, szegényebb környék, a piacok koszosabbak, sok-sok távolsági buszmegállóval és olcsó szállodával. Jóval kellemesebb és tisztább érzés az előbbiben lakni, de a józan ész bölcsessége szerint az utóbbi olcsóbb. Szinte minden, amire szükségünk lehet: étterem vagy szórakozóhely a fenti elv alapján jellemezhető a két városrészben.

A város környékén számos látnivaló tarthat igényt érdeklődésünkre. A gótikus Suyapa-i Bazilika 7 km-re van a városközponttól. A Suyapai Szűz, ki egyben Honduras védőszentje a feljegyzések szerint több száz csodát vitt végre élete során. 13 km-re délre található Santa Lucia, ez az apró, régi spanyol város kihalt tágas utcákkal és egy gyönyörű templommal. Dél felé továbbhaladva találjuk Valle de Angelast. A falu egy eredeti formájába visszaállított és restaurált spanyol bányász falu. A La Tigra Nemzeti Park északkeletre található a várostól és az ország egyik legszebb területe. A park 2270 méterrel fekszik a tenger szintje felett, 7482 hektárnyi területén a felhőkbe burkolódzott erdőkben, számos ritka állatfaj, mint az ocelot, puma, quetzal és különböző majmok él.

Comayagua

Comayagua 1537 és 1880 között az ország fővárosa volt, mely idők gyarmati nyomait a mai napig magán viseli. A város ékköve a középpontban épült katedrális. 1685 és 1715 között épült, rengeteg lenyűgöző képzőművészeti alkotás díszíti és a világ egyik legrégebbi órája található benne. Az órát több, mint 800 évvel ezelőtt a mórok készítették a sevilla-i Alhambra palota számára és II. Fülöp király adományozta a városnak. Közép-Amerika első egyeteme szintén Comayaguaban nyílt meg 1632-ben a Casa Cural épületében, ahol most a Museo Colonial található. A múzeumban négy évszázadnyi gyarmatosítás vallásos jellegű emlékei tekinthetők meg. A város első temploma a La Merced 1550 és 1558 között épült, de emellett még számos régi templom található a városban, mint a San Francisco (1584) és a La Caridad (1730).

Copán Ruinas

A gyönyörű kis vörös cserepes házakkal tarkított falu egy kilométerre fekszik a hasonló nevű, híres maya romoktól. A régészeti lelőhely minden nap nyitva van és többek között megtekinthető a Nagy Udvar, hol a Copán uralkodók arcképei láthatók 613-ból, a labdajátékokra használt pálya, a hieroglifákkal dísztett lépcső és az Acropolis, hol 16 Copán király kőbe faragott domborművei láthatók. A várostól egy órányi autóútra, a festői Santa Rita kisváros közelében melegvizű forrás található. A kisváros gyönyörű főtere és még a spanyolok által a korai időkben épített temploma érdemel említést.

Tela

Tela számos turista kedvenc hondurasi strandoló helye a Karib-tenger partján. Csendes kisváros, elsőrangú tengeri étkeket felvonultató éttermekkel, jó szállásokkal és az északi part legszebb strandjaival. Nemrégiben kezdet egy 25 millió dolláros turisztikai célú fejlesztésbe, ezért ha tehetjük, mindenkép addig élvezzük a hely szépségeit, mielőtt a tömegek megérkeznek.

Trujillo

Ez a kisváros a hondurasi történelemben játszott fontos szerepe mellett ámulatbaejtő strandjairól, kókuszpálmáiról és a lágyan simogató tengeréről híres. Annak ellenére, hogy az ország egyik legjobb strandjának tartják, nem sok turista fordul itt meg a késői júniusi fesztivál alkalmának kivételével. A várostól nyugatra fekvő Barrio Cristales a garífunák földje; ha zenére és táncra vágyunk ez az a hely, ahol jól érezhetjük magunkat.

Bay Islands

A Bay Islands három tagja, Roatán, Guanja és Utila a belizi korallzátonyok folytatásai. Számos kiváló mély- és könnyűbúvárkodásra egyaránt alkalmas hely van itt. A legtöbb turista a Roatán-n lévő West End-be megy, pedig a legolcsóbb hely Utila. A szigetet annak idején a mayák foglalták el először, de őket a spanyolok teljesen kiirtották, helyükre kalózok, majd a garífuna-k települtek. Jelenleg a szigetnek több köze van az Egyesült Államokhoz és Angliához, mint Hondurashoz.

Mikor utazzunk:

A Mitch hurrikán teljesen elpusztította Honduras egyes területeit, ezért több ország külügyminisztériuma ajánlatos tarja, hogy utazásunk előtt mindenképp tájékozódjunk az illetékes szerveknél, hogy az utak és a köztisztasági létesítmények mennyire vannak az egyes területeken használható állapotban. Az utak pusztulása miatt számos kisebb város és falu maradt megfelelő élelmiszer, víz és gyógyszer ellátás nélkül és emiatt a kolerajárvány veszélye is fennáll.

A májust és júniust felölelő időszak rendkívül jó, ha ott szeretnénk lenni az egyes városok fő ünnepségein és vásárain, valamint a La Ceiba-ban május harmadik hetében megrendezésre kerülő karneválon. A partmenti alacsonyabban fekvő területek egész évben melegek, miközben a hegyvidék hűvös és esős lehet, főleg május és október között. A karibi tengerparton gyakorlatilag egész évben esik az eső és emiatt gyakoriak a közlekedést teljesen megbénító áradások.

Nemzetközi repülőterek:

LCE - La Ceiba, Honduras - International,
RTB - Roatan, Honduras - Roatan,
SAP - San Pedro Sula, Honduras - La Mesa,
TGU - Tegucigalpa, Honduras - Toncontin.

Repülőgép járatok kötik össze a nagyobb városokat (Tegucigalpa, San Pedro Sula, La Ceiba, Roatán) és a szigeteket. A legtöbb városba gyakran indulnak buszjáratok, az első legtöbbször hajnalban, az utolsó délután indul. Az egyetlen vonatsín San Pedro, Puerto Cortés és Tela között fut. A szerelvények lassúk, de olcsók. A közelmúlt pusztításai miatt, mielőtt kimennénk a pályaudvarra, ellenőrizzük, hogy a szolgáltatás elérhető-e. A karibi partszakaszon csónakokon lehet nagyon sok helyre eljutni. A városokban sok a taxi, de mivel órák nélkül futnak mindig alkudjunk mielőtt beszállunk egybe. Kocsikölcsönzés lehetséges a nagyobb városokban és a főutak elsőrendűek, de ezen kívül lehetőleg ne menjünk sehova. Stoppolni lehet és főleg vidéken lehetünk ezzel a megoldással sikeresek.

Mexikó a világ egyik legkedveltebb turista desztinációja több nyilvánvaló okból: a szinte örök napsütés, a halakban és gyönyörű korállokban gazdag azúrkék tenger, hófehér homokos tengerpartok, magas hegyek, vulkánok, exotikus állatokkal és növényekkel teli dzsungelek, izgalmas képzőművészeti tárgyak és a lélegzetelállítóan fennséges ősi városok romjai mind olyan indok, amiért érdemes akár a fél világot is átutazni. Sokan persze egy kicsit földhözragadtabb ok miatt látogatnak ide: Mexikó viszonylag olcsó ország, ahol nem kell szupergazdagnak lenni ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Az Európából induló menetrendszerinti repülőjáratok majdnem mindegyike Mexikóvároson keresztül éri el az ország tengerparti üdülő paradicsomait, így egy rövid megállás a fővárosban rendkívül érdekes extra élményekkel gazdagíthatja az utat.

Mexikóváros (Mexico City) a világ egyik legnagyobb és legsűrűbben lakott fővárosa, amit sokan az Örömök Városának is hívnak, hisz itt sosem áll meg az élet, és szinte mindent meg lehet tenni - vagy legalábbis kipróbálni - amit az ember szeretne.

A 20 millió lakosú főváros a tengerszint felett 2.24o m-en fekszik a mexikói völgyben, mely már időszámításunk előtt 10.000 évvel lakott terület volt. Az akkor még hatalmas kiterjedésű Texcoco tó biztosított kiváló körülményeket a virágzó növény- és állatvilág számára, s ennek kapcsán az őslakosok számára is. Az ősi civilizáció nyomai megtalálhatók napjainkban is a vidéken, mint például az úszó kertek Xochimilco-ban, mely a jelenlegi Mexico City déli határánál található. A Zócalo-tól (Mexico City központjától) 20 km-re délre fekvő terület még a spanyol hódítás előtti időkben alakult ki. A lakosok úszó, gyékény-sár tutajokat "chinampas"-t építettek, melyen növényeket termesztettek a sekély Xochimilco tó vizén. A módszer olyan termékeny volt, hogy évente akár háromszor is aratni tudtak. Később a tutajokat az alaphoz rögzítve közel 100 km hosszú csatornahálózatot alakítottak ki. Többek között ez a nagyon gazdaságos földművelési forma volt az alapja a híres azték birodalom sikerességének. Több, mint 3000 tarka gondola szeli folyamatosan a csatornákat, melyekről látványos képet nyerhet az utazó a nyüzsgő, tarka mexikói élet e speciális formájáról.

Bár Mexikóváros történelme az i.e. 1200-as évekig nyúlik vissza, a város leghíresebb látványosságai a gyarmati időkből származó múlthoz kapcsolódnak: a hatalmas épületek, szobrok, emlékművek gazdag tárháza várja az idelátogatókat. Gyönyörű parkok, szökőkutak és hosszú sugárutak kínálnak kellemes kikapcsolódási lehetőségeket a megfáradt turistának. A spanyol uralom 1821-ben hosszú harc után szűnt meg.

A helyiek többsége beszél angolul, és szívesen elkalauzol minket bármely nevezetességhez, mint például a Zona Rosaba, a Rózsanegyedbe, ahol többszáz éves épületek és remek éttermek találhatók. A város történelmi belvárosa a Plaza de la Constitución, ahol Mexikó legrégebbi épületei és templomai találhatók. A tér keleti részén van a Palacio Nacional, mely ma az elnöki hivatalnak ad otthont. A csodálatos Catedral Metropolitanát 1520-ban építették. A főváros egyéb látnivalót se hagyjuk ki! Nézzük meg az azték piacteret, az Alamedát, a város legnagyobb parkját, a Bosque de Chapultepecet, a Guadalupe Bazilikát, és a Plaza Garibaldit is. Az utcákon pedig hallgassuk meg a tipikus mexikói zenészeket, a mariachikat.

Az ősi Mexikó legnagyobb városává vált Teotihuacán lett a környék központja  több, mint 200.000 lakosával. A VI. században a világ hatodik legnagyobb városa volt, amely hanyatlása után is megmaradt az aztékok szent zarándokhelyének. Jelenleg a közel 2 km hosszú "Halottak Útja" mentén három kiemelkedő fontosságú emlékmű tekinthető meg a számtalan kisebb palotaromon kívül: a híres Nap (mely a világ harmadik legnagyobb piramisa), és a Hold piramisok, valamint a Citadellának nevezett épület, amely feltehetően a város uralkodójának rezidenciája volt. A Citadellán belül található a Quetzalcóatl templom gyönyörű faragásokkal terme. A Mexikóvárosból könnyen megközelíthető Teotihuacán kellemes és érdekes kirándulás lehet az ország történelme iránt érdeklődőknek.

Az ország nyugati partszakaszán található Acapulco, amely a mexikói üdülőközpontok koronázatlan királynője. Egész évben 27-32 C-fokos nappali és 21-27 C fokos éjszakai átlaghőmérséklet, s minimális csapadék biztosítja a gondtalan nyaralást, ezért folyamatosan jönnek is ide a turisták, akik télen a hideg, nyáron pedig éppen a hőség elől menekülnek ide. Mint a mexikói turizmus úttörője, Acapulco volt az a város, ahol a diszkó, parasailing, a pool bár, szobák saját úszómedencével, tequila shot-ok, piramis-alakú hotelek és a sziklaugrás debütált. Acapulco 24-órás akciódús napjai mindenki számára nyújtanak valami tennivalót. A városban is van mit csinálni, ha már az ember ráunt a napozásra, fürdésre és a vízisportokra: a Történelmi Múzeumban az 1821-es függetlenség elnyerése előtti történelmet mutatják be. De aki egy kis természeti érdekességre kíváncsi, annak a Papagáj Park tökéletes kikapcsolódást nyújt. Az óváros magán viseli a spanyol hatás nyomait - központja a katedrális a hozzá kapcsolódó térrel. Az óváros mögött található a búvárok központja a La Quebrada szikláinál. A Las Playas félszigeten számtalan kedvelt strandszakasz található pl. Playa Caleta, Caletilla. Acapulcótól kb. 10 km-re észak-keletre található a csodálatos Coyuca Lagúna, mely hatalmas frissvizű medencéjével ideális fürdőhely, területe háromszor akkora, mint az Acapulcói-öböl.

Az 1970-es években a mexikói kormány és egy csoport gazdag befektető úgy döntött, hogy megkezdik kiépíteni a Yucatan-félsziget egyik csendes kis városát, amely mára "karibi maya" becenévre tett szert: Cancún. Mára e város szinte fogalommá vált a turisták körében, éles versenyre kelve nyugati parti riválisával, Acapulco-val.

Cancún két részre oszlik: a város a Yucatan szárazföldi részén terül el, amely egy gyorsan terjedő közösség, itt laknak a helybeliek és a vendéglátóiparban dolgozók. A város másik fele a Hotel Zóna, amely a "Cancún-szigeten" található: ez egy keskeny földsáv, amelyet mindkét végén hidak kötnek össze a szárazfölddel. Keskeny sáv ugyan, de ahhoz elég széles, hogy lehessen rajta egy négysávos sugárút, illetve a számos hotel, étterem, bárok, night klubok és golf pályák. A Hotel Zónát a gyönyörű azúrkék karibi tenger és a hófehér finomhomokos strandok határolják. A szárazföld és a földnyelv között található a Nichupte-lagúna, ahol a nem-motorizált vízisportokat lehet kipróbálni, mint például szörfözés, sznorkeling, kajakozás vagy vizibiciklizés. A földnyelv óceán felöli oldalán pedig szabad a pálya a jetski, parasailing és a mélytengeri horgászat szerelmesei számára.

Cancún-ból nagyon sok érdekes kirándulás tehető a környéken, vagy aki egy egész napra el tud szakadni a kék víztől és hófehér homoktól, az alig pár óra leforgása alatt Mexikó egyik legjobb állapotban fennmaradt műemlékében gyönyörködhet:

Tulum Cancún-tól mindössze 45 percnyire fekszik, és sokak szerint ez Mexikó legszebb romja. Már csak a fekvéséért megérdemli ezt, hisz ez az ország egyetlen olyan maya város, amelyet az óceán mellé építettek. Az egyébként aprócska jelenkori falunak nem ez az egyetlen látványossága, bár kétségkívül a leglátogatottab. A romoktól pár perc sétányira található egy sor "cenote" vagyis barlangtó, ahol a romok megmászása után kimerült és felhevült turisták megmártózhatnak.

A maya kultúra elválaszthatatlan része az Újvilág történelmének, és a maya építészeti remekművek a világ bármely más nagy civilizációjával felveszik a versenyt. A mayáknak pontos naptáruk és írott nyelvük volt, a csillagászatban is messzemenő eredményeket értek el már az európai tudósok előtt, és fejlett fazekas és szövőtudományuk volt.

A Yukatán-félsziget Mexikó egyik legizgalmasabb területe, és Cancún-tól mindössze néhány órányira található Chichen Itza, amelyet a toltékok építettek a X. században. A Tollas Kígyó kultusz jellegzetes emléke a Kukulkan-piramis. A központi piramis, amelyet El Castillo-nak, vagyis A Kastélynak neveznek, az egyik legjobb állapotban fennmaradt ilyen építmény Mexikóban. A piramis tervezői a tolték naptárt követve építették fel a piramist: 365 lépcső vezet fel a tetőre, az év napjait követve; 52 panel található minden oldalon, amely az év 52 kozmikus ciklusát mutatja; és a tavaszi napéjegyenlőségkor úgy tűnik, mintha egy kígyó siklana le a lépcsőkön, majd a téli napéjegyenlőségkor visszakúszik a tetejére. Csodás látványt nyújt a Jaguár-templom, és a Harcosok Épülete is, melynek tulajdonképpen csak az oszlopcsarnoka maradt épen, mivel a fából készült szentély leégett. A félszigeten fekszik az Uxmal és a Quintana Roo is, melyek szintén világhírű turistalátványosságok.

A mexikói kultúra az ősi indián, spanyol és modern hagyományok színes keveréke, amellyel az idelátogató lépten-nyomon találkozik: ott van a zenében, a képzőművészetben, építészetben és a mindennapi élet szinte minden mozzanatában. A latinos szórakozókedv és a kifinomult indián kézművesség éppúgy meghatározza az ország kultúrális életét, mint a történelem hagyatékai. Az emberek általában kedvesek és mosolygósak, rendkívül segítőkészek. De vegyük természetesen tekintetbe a híres latin temperamentumot is, amely a zene és tánc terén mutatkozik meg a leginkább. De hölgyek figyelmébe ajánlhatjuk jótanácsként, hogy a sármos férfi udvarlóktól nehéz erreféle megszabadulni...

A mexikói konyhaművészetről idehaza még viszonylag keveset tudni, de mindenképpen érdemes figyelmet szentelni neki, hisz a világon ez talán az egyetlen olyan ország, ahol még egyáltaáln konyhaművészetről beszélhetünk a francia és a kínai mellett. Az ételek sokszínűsége, és elsősorban a hozzávalók sokasága olyan kulináris élményben részesíti a kóstolót, amelyet sosem felejt el. És persze ne felejtsük el, hogy Mexikóból származik nagyon sok, mára már világszerte elterjedt növény és fűszer, mint például a kukorica, mogyoró, babfélék, paradicsom, csokoládé, avokádó, chili paprika és vanília.

Az egyik legfontosabb étel a tortilla, amely a taco és egyéb töltött tészta-alapú ételek fontos kelléke. Leginkább kukorica lisztből készül. A chili paprika használata szinte minden ételben érezhető, bár amit mi itthon chilinek ismerünk, az csak egy-két kisebb fajtája az egyébként több tucat paprikaféléből álló családnak, amelyek az enyhétől egészen a szinte ehetetlen erős habanero paprikáig terjednek. Ez utóbbi a világ legcsípősebb paprikaféléje, és csak a legbátrabb acélgyomrúaknak ajánljuk. A mexikói konyha egyik fontos és alapvető eleme a "mole," ami nem más, mint egy szósz. Minden régiónak megvannak a  saját szószai, az egyik legismertebb a "mole poblano," amely őrölt chili, magvak, csokoládé és különféle fűszerek keveréke, és általában sült pulykához tálalják.

És természetesen ha már konyhaművészetről esik szó, nem feledkezhetünk meg a mai Mexikó egyik legfontosabb export termékéről sem, a tequiláról! A kék agave kaktusz szívéből fermentált pálinka-erősségű ital, illetve a kevésbé kifinomult "mescal" a mexikói élet egyik alappillére. A tequlának több változata is van, de a három alapvető a sima (általában halványbarna vagy szintelen), a "reposado" (amely minimum egy évig érlelődött), illetve az "anejo" (az érlelt fajta, amely az ital árában is megmutatkozik). Ez utóbbit szinte mindig tisztán iszzák, míg a másik két fajtából a nálunk is közismert Margarita koktél készülhet egy kis triple sec, lime juice és jég keverékével. Persze a sósperemű poharat sem felejthetjük el!

 

A hosszú, fehérhomokos strandok és a tequila mellett talán ez Mexikó egyik legismertebb jelképe: a XV-ik században faragott Maya naptárkő, amely nem csak az akkori jelen kozmológiai eseményeit rendezte pontos időrendbe, de még az ősi olmék, maya, tolték és azték kultúrák megjelenése előtti időket is felidézte. Azóta sem sikerült egyetlen kultúrának sem ilyen pontossággal megjósolnia a naptári eseményeket.

A városlátogató és körutazások gyűjtő helye ez a régió, pontos szállás és útvonal leírások a programokban olvashatóak.

Látnivalók

Guatemala városa

Guatemala az ország legnagyobb agglomerációja, mely egy teljes hegyláncot beborít. A város felépítésének jellegzetessége a hálószerűen, egymásra merőlegesen futó utak hálózata. A városban kevés gyarmatosítás korabeli épület maradt fent, egyébként is a város inkább a nemzet közlekedési és közigazgatási központja, semmint fő turista látványossága. Az I. kerületben található Plaza Mayor a spanyol építészet és várostervezés klasszikus példája. Legjobb vasárnap felkeresni a teret, mikor ellepi a helyiek tömege. A teret, mely a mai napig viseli a földrengések pusztításának nyomait, a Nemzeti Palota és az ikertornyú Metropolitana katedrális uralja. A tér melletti eredeti piacot 1976-ben földrengés pusztította el, utódja kaotikus és főleg a turisták szuvenír igényét hivatott kiszolgálni. A kerülettől északra található a Minerva park, hol az ország térképe dombormű formájában csodálható meg. A X. kerületben található a legtöbb figyelmünkre érdemes múzeum, melyek közül kiemelkedik a Popol Vuh Múzeum magánkézben lévő spanyol és maya iparművészeti tárgyakat felvonultató kollekció, valamint a Ixchel Múzeum, mely a hegyvidéki falvak színes kultúráját mutatja be. A Nemzeti Archeológiai Múzeumban a maya, míg a Modern Művészeti Múzeumben a jelenkor legjobb alkotásait láthatjuk. Néhány kilométerre nyugatra a várostól Kaminalijuyú-ban korai klasszikus maya település romjait kereshetjük fel.

Antigua Guetamala

Antigua volt az ország fővárosa 1543-tól a pusztító 1773-as földrengésig, mikor is a fővárost a jelenlegi helyére, 45 km-rel északabbra költöztették. A város Amerika egyik legrégebbi és legszebb városa. A három hatalmas vulkán között elterülő épületek többsége túlélt 16 földrengést, számost árvizet és tűzvészt. A város leglenyűgözőbb a Szent Hét alatt, mikor az utcákat aprólékos munkával, hatalmas virágcsokrokkal díszítik fel. A templomok ilyenkor barokk fényben ragyognak. A Casa K'ojom a maya zene, ceremóniák és kapcsolódó tárgyak hatalmas gyűjteményét tárja szemünk elé. Érdemes felkeresni a helyi temetőt, mely szintén bepillantást enged az egykori maya hagyományok világába. Ha a sok látnivaló mellett egy kis pihenésre vágyunk mindenképp keressük fel a Parque Central-t, hol vasárnap még piacot is tartanak.

Chichicastenango

A város elszigetelten fekszik 2030 méterrel a tengerszint felett, de bármily meglepő, ennek ellenére régóta fontos piacot tartanak itt. A vasárnapi piac alkalmával számos szerzetesrend tart körmenetet. A helyiek a maya hagyományok és a keresztény vallás érdekes keverékében hisznek. Ezen vallás rituáléinak megtekintésére a legalkalmasabb a Santo Tomás templom körüli tér és a Pascual Abaj szentély. A helyi Museó Regionalban régi agyagedények, obszidián lándzsahegyek és jáde ékszerek gyűjteménye látható.

Quetzaltenango

A város a délnyugati országrész fontos kereskedelmi központja és egyben kiinduló pontja a környező kis falvakba induló kirándulásoknak. A legfontosabb látnivalók a város főterét szegélyező épületek, valamint a környékén található piacok. A Minerva parkban számos műemlék őrzi - a fiatalokat tanulásra ösztönözve - a tudás antik istennőjének emlékét. Gyönyörű vulkanikus eredetű táj veszi körbe a várost, számos természetes termálfürdővel, többek között Los Vahos, Fuentes és Georginas falvakban.

Flores

A város a dzsungel borította északkeletei El Petén tartomány fővárosa, mely a Petén Itza tavon fekvő szigeten található. A várost a kiszolgáló jellegű Santa Elena településsel egy 500 méteres híd köti össze. A város temploma és kormányzati épületei mind a fő tér körül találhatók. A várost még az Itza törzs alapította és meghódítása idején az egyetlen működő maya temetkezési központ volt, bár ennek emlékét a hódító spanyolok igyekeztek eltüntetni. Szép látványt nyújt a városhoz közeli lagúnákban fekvő falvak sora, valamint a Actun-Can mészkőbarlang.

Panajachel

A város legszebb természeti látványossága az ún. caldera tó, mely egy beszakadt vulkán kráterében alakult ki. A tavat számos vulkán veszi körbe. A legfontosabb programok a környék kis falvaiba szervezett kirándulások, hol még szinte érintetlenül csodálhatjuk meg az ősi kultúra mindennapokban is élő hagyományait.

Guatemala Közép-Amerika egyik legolcsóbb országa. Kis szerencsével már egy hatalmas tál ételt kaphatunk 2 dollárért vagy ugyanannyiért degeszre ehetjük magunkat a piacról vásárolt gyümölcsökkel és egyéb ínycsiklandó falatokkal. A kempingezés elképzelhetetlenül olcsó és egy órányi autóbusz útért sem kell többet fizetnünk 1 dollárnál. Még ha kényelmes szobát, napi többszöri éttermi étkezést is veszünk alapul kiadásaink akkor sem haladhatják meg a napi 25 dollárt. A repülőtér pénzváltóin kívül csak dollárt váltanak be, ne is próbálkozzunk mással. A feketepiaci pénzváltókat nem éri meg igénybe venni, hacsak nem szorolunk rá bank hiánya miatt a vidéken. A fővárosban egyre több ATM található és a bankokban használhatjuk hitelkártyáinkat.

A száraz évszak december vége és április közepe között a legkellemesebb időszak. Sajnos ilyenkor nehezebb is a nemzeti ünnepek miatt szállást találni, ezért érdemes lehet az esős évszakban utazni. Ilyenkor még a szállások is sokkal olcsóbbak. Ha tehetjük a Húsvét előtti hetet töltsük az országban, mert ilyenkor zajlik az ország legfontosabb és legizgalmasabb fesztiválja a Semana Santa (Szent Hét).

Gasztronómia:

A guatemalai konyha nem versenyezhet a mexikóival, sőt sok helyütt megtalálhatók ez utóbbi jellegzetes ételei: a tacos és a tortilla. Legtöbbször jól átgrillezett vagy sült hússal találkozhatunk, illetve hússal, és még több hússal. Mellettük a bab és a rizs kínál némi változatosságot, valamint meglepő módon az ország nagyszámú kínai éttermei. A kávé hol mennyein csodálatos, hol rettenetesen híg és cukros. Sört, mind világosat és sötétet sok helyen találunk, de a legnépszerűbb ital a helyi rum, a Quetzalteca.

Guatemala az ország legnagyobb agglomerációja, mely egy teljes hegyláncot beborít. A város felépítésének jellegzetessége a hálószerűen, egymásra merőlegesen futó utak hálózata. A városban kevés gyarmatosítás korabeli épület maradt fent, egyébként is a város inkább a nemzet közlekedési és közigazgatási központja, semmint fő turista látványossága. Az I. kerületben található Plaza Mayor a spanyol építészet és várostervezés klasszikus példája. Legjobb vasárnap felkeresni a teret, mikor ellepi a helyiek tömege. A teret, mely a mai napig viseli a földrengések pusztításának nyomait, a Nemzeti Palota és az ikertornyú Metropolitana katedrális uralja. A tér melletti eredeti piacot 1976-ben földrengés pusztította el, utódja kaotikus és főleg a turisták szuvenír igényét hivatott kiszolgálni. A kerülettől északra található a Minerva park, hol az ország térképe dombormű formájában csodálható meg. A X. kerületben található a legtöbb figyelmünkre érdemes múzeum, melyek közül kiemelkedik a Popol Vuh Múzeum magánkézben lévő spanyol és maya iparművészeti tárgyakat felvonultató kollekció, valamint a Ixchel Múzeum, mely a hegyvidéki falvak színes kultúráját mutatja be. A Nemzeti Archeológiai Múzeumban a maya, míg a Modern Művészeti Múzeumben a jelenkor legjobb alkotásait láthatjuk. Néhány kilométerre nyugatra a várostól Kaminalijuyú-ban korai klasszikus maya település romjait kereshetjük fel.