+36 26 560 043
Utazás módja
Ország
Dátum
Utazás módja
Térség
Hajótársaság
Hajó
Dátum
Rugalmasság
Utazás időtartama
Ár (tól-ig)

Németalföld legjava - körutazás a Benelux...

579000.00 Ft/fő-t...

Belgium, Körutazás Belgiumban

Szállás típus: Hotel ***+
Ellátás: Reggeli
Utazás módja: Repülővel
Időtartam: 5 éj
Típus: Körutazás, Városlátogatás
Indulás: 2025-04-19

A szivárvány minden színében pompázó tulipánkertek, csatornákkal szabdalt, bájos középkori városok, ízletes sajtok, fenséges csokoládé és a finom sörök hazájába látogatunk a Benelux államokban tett körutazásunkon. Megismerkedünk Amszterdammal, Brüsszellel, körbepillantunk Antwerpenben és Rotterdamban, s nem marad ki a programsorból a feltétlenül bakancslistás Brugge és Ghent, a jellegzetes kék porcelánjairól híres Delft, Keukenhof mesekertje és a Luxemburgi Nagyhercegség sem!

 

Előfoglalási kedvezmény:
3 hónappal indulás előtt: 20 000 Ft/fő

Dátum: 2025. április 19-24.

Időtartam: 6 nap/5 éj

Utazás: menetrend szerinti repülőjárattal

Repülési idő: kb. 2 óra

Elhelyezés: 4 és 3 csillagos szállodákban

Ellátás: reggeli

Idegenvezetés: a csoportot magyar nyelvű idegenvezető kíséri

Minimum létszám: 20 fő

 

 

Németalföld legjava - tavaszi körutazás a Benelux államokban, látogatással a mesés keukenhofi tulipánparkban ajánlatunk programleírása

  

1. nap: Amszterdam

Közvetlen járattal utazás Budapestről Amszterdamba a kora reggeli órákban. Érkezés után transzfer a belvárosba, ahol megkezdjük az ismerkedést Hollandia hangulatos fővárosával. A buszos városnézés során felfedezzük a régi és az új városrészeket, a királyi palotát a Dam téren, a Nemzeti emlékművet, a csatornákon átívelő számtalan hidat és a bájos palotákat, kereskedőházakat. Délután rövid szabad program keretében lehetőség nyílik egyéni sétára, beülhetnek egy hangulatos kávézóba vagy idegenvezetőnkkel bő egyórás  hajós túrát tehetnek a csatornákon.  Késő délután utazás Utrechtbe, az utrechti dóm és Hollandia legmagasabb, 112.32 m-es templomtornyának érintésével transzfer a szálláshelyre. Szállás Utrechtben (1 éj).

 

2. nap: Gouda, Delft, Hága, Rotterdam

Reggeli után Goudába, a Sajtmúzeumba vezet az első utunk, majd a goudai templomot tekintjük meg. Érdemes a közeli gótikus városháza épületét is megcsodálni, mielőtt továbbutazunk Delftbe, mely mindenekelőtt az itt gyártott kék porcelánról híres. Felfedezzük a csatornákkal szabdalt óvárost, az ódon piacteret, és betérünk a híres Delfti Királyi Porcelángyárba és Múzeumba is, majd továbbutazunk Hágába, ahol rövid panoráma-városnézés keretében ismerkedünk a város látnivalóival, fotószünettel a Hofvijver tó partján álló Binnenhof épületegyüttese, a szabadtéri Madurodam makettpark, a Békepalota és a Maurits-ház királyi képgaléria mellett. Folytatjuk utunkat Rotterdamba, a régi kikötő és a városközpont érintése után a szálláshely elfoglalása. Szállás Rotterdamban (1 éj).

 

3. nap: Brugge, Ghent

Belgium két legbájosabb városkájába látogatunk a nap folyamán: délelőtt, kora délután a csatornákkal szabdalt Brugge-zsel ismerkedünk, sétát teszünk a tökéletes állapotban fennmaradt középkori óvárosban, megcsodáljuk a főtér gyönyörű épületeit, a harangtornyot és a városházát. Rövid szabad program során részt vehetünk egy hajókiránduláson vagy csak barangolhatunk a festői utcácskákban. A délután második felét Ghentben töltjük: a St. Bavo-katedrális, Gravensteen erődje, a városháza, a Graslei csatorna épületei és a harangtorony a fő látnivalók. Este továbbutazás a Brüsszelben található szállásunkra.  Szállás Brüsszelben (1 éj).

 

4. nap: Brüsszel, Waterloo

Reggel Brüsszellel ismerkedünk: buszos városnézés során megtekintjük az Atomium épületét, megismerjük, hogy az Európai Unió mely intézményeinek ad otthont a város. Körbenézünk a gyönyörű Grand Place-on, majd a csokoládéboltok sokasága között elsétálunk a Manneken Pis szoborhoz. Kora délután Brüsszelt elhagyva a waterlooi csata emlékhelyére látogatunk, felkeressük az Oroszlán-dombot és a csata jeleneteit megörökítő körképet, majd továbbutazunk Luxemburgba, a szállás elfoglalása után szabad program. Szállás Luxemburgban (1 éj).

 

5. nap: Luxemburg, Orval

Délelőtt felfedezzük a Nagyhercegség gyönyörű fekvésű óvárosát és régi erődrendszerét, sétát teszünk a macskaköves utcákon, majd visszautazunk Belgiumba. Az Orval-apátsághoz látogatunk, megcsodáljuk a középkori ciszterci apátság romjait és megismerkedünk a mai apátság területén élő közösség életével. A szerzetesek készítik a híres Orval trappista sört, amit megvásárolhatnak a helyszínen. Délután továbbutazás Antwerpenbe, ahol a szállásunk lesz (1 éj).

 

6. nap: Antwerpen, Keukenhof virágoskertjei

Reggeli után rövid városnézés, ellátogatunk az antwerpeni Miasszonyunk Katedrálisba is, ahol a város szülöttjének, Rubensnek két műremekét is megtekinthetjük, majd Keukenhof virágoskertje felé vesszük az irányt, amely a világ egyik legszebb helye tavasszal! Virágzó tulipánok és más hagymás növények milliói borítják be a hatalmas park kertjeit; sétát teszünk a gyönyörű környezetben, majd transzfer az amszterdami repülőtérre. Visszautazás Budapestre az esti órákban, érkezés késő este.

 

A programok sorrendje változhat.

 

Találatok - /

Indulás

Időtartam

Szobatípus

Ár

 

 

2025-04-19 5 éj

579000.00 Ft/fő-t...

Ajánlatkérés
2025-04-19 5 éj

599000.00 Ft/fő

Ajánlatkérés
Adat / lap
/

   

Részvételi díj 2 fő részére kétágyas elhelyezéssel                  Ft/fő                Létszám /fő            Összesen  Ft/2 fő  

Utazási szolgáltatások díja kétágyas szobában
útlemondási biztosítással (2%)                                                599 000              2                          1 198 000 Ft

 
Repülőtéri illeték kb.                                                                    48 000              2                           96 000 Ft  
Teljes csomagár 2 fő részére                                                                                                             1 294 000 Ft  

A részvételi díj tartalmazza: repülőjegyek, repülőtéri illeték kb. 48 000 Ft/fő, szállás 5 éjszakára reggelivel, programok a leírás szerint, belépődíj a Gouda Sajtmúzeumba, a Delfti Királyi Porcelángyárba és a keukenhofi tulipánkertbe, útlemondási biztosítás*.

 

A részvételi díj nem tartalmazza: helyszínen fizetendő (nem kötelező) belépődíjak (kb. 100 euró), szervizdíj/borravaló** (helyszínen fizetendő, kb. 20 euró /fő), utasbiztosítás.

 

Egyágyas felár: 180 000 Ft/fő.

Felnőtt/Gyermek pótágyon: 589 900 Ft/fő

Előfoglalási kedvezmény: legkésőbb 3 hónappal az indulást megelőzően 20 000 Ft/fő kedvezmény.

 

*Biztosítások: A részvételi díj tartalmazza az útlemondási biztosítás díját, amely nem kötelező, megkötését a szigorú lemondási feltételek miatt javasoljuk.  A részvételi díj nem tartalmazza az utasbiztosítást, kérje kedvező ajánlatunkat Covid fedezettel rendelkező betegség-, baleset- és poggyászbiztosításra.

 

**Szervízdíj/borravaló: Helyi szokás szerint a szolgáltatók (pl. sofőr, helyi idegenvezető, kiszolgáló személyzet) elvárja a szervízdíjat/borravalót, amely a legtöbb országban kötelező és az idegenforgalomban bevett szokás.

  

Teljes ár (Bruttó árazás, csomagár)

A csoportos utazások részvételi díja valamennyi kötelezően fizetendő költséget tartalmaz, amely minimálisan szükséges ahhoz, hogy az utazó részt tudjon venni az utazáson. A részvételi díjon felül egyéni igény szerint foglalhatók további szolgáltatások (pl. fakultatív ellátás, fakultatív programok, extra poggyász, vízumdíj, esetleges belépők, biztosítások), ezen szolgáltatások díját valamennyi útnál részletesen megadjuk. Nem tartalmazza a teljes részvételi díj az utazás helyszínén fizetendő szervizdíjat/borravalót.

Hivatalos ajánlatnak csak az ajánlatkérést követően elkészített, konkrét utazásra vonatkozó és opciós foglalást is tartalmazó írásbeli ajánlat minősül. A helyek elfogyhatnak.

 

Érintett desztinációk:

Belgium

Az ország északi és nyugati részén a Flandriai síkság terül el, amely kelet felé haladva Brabant területén fokozatosan dombvidék jelleget ölt. Déli részén az Ardennek röghegység helyezkedik el. Legmagasabb pontja: Botrange 694 m.

Jelentős folyói: Meuse, Schelde, Sambre

Fő latnivalok:
Belgiumban sok a történelmi város. Középkori arculatát leginkább Brugge őrizte meg csatornáival, patríciusházaival, templomaival. Városképének jellegzetessége a harangtorony, amely a piactéren emelkedik az egykori posztócsatorna elé.

Brüsszelt kettős fővárosnak szokás nevezni, mivel egyrészt Belgium központja, másrészt pedig az Európai Unió központi szervei is itt találhatók. A város szívében látható a Grand Place, Európa egyik legszebb tere. Ezen a téren találhatóak a múzeumok és a belga építészet gyöngyszemei. Gazdagon díszített barokk stílusú céhházak. Itt tekinthető meg a híres Pisilő Fiú szobra, a Régi Korok Művészetének Múzeuma valamint a Modern Művészetek Múzeuma is. A híres Atomium is itt van, az atomkor jelképe, az 1958-as világkiállításra épült impozáns acél-alumínium konstrukciója, panoráma éttermekkel.

Köztudott, hogy Belgiumban készítik a legfinomabb csokoládékat. Törvény vagy előírás ugyan nincs rá, de a belgák azt tartják igazi csokoládénak, amelyben legalább 70 százalékos a kakaótartalom. Galler, Charlemagne, Café-Tasse és Jacques ? négy márkanév, amely miatt a belga csokoládé igazi ínyencségnek számít világszerte. A Jacques csokoládégyár Eupenben található üzeme azért különösen érdekes, mert nemcsak gyár, hanem turistalátványosság is egyben. Nemrégiben kiderült, hogy a belgák nagy részének fogalma nincs, miből és hogyan készül a csokoládé, ezért az üzemben kisebb múzeumot létesítettek, valamint függőhidat építettek, s ezen végigsétálva a látogatók valamennyi munkafolyamatot megA múzeumrészben megkóstolhatják a meleg és folyékony kakaómasszát, miközben kiállított képeken és videofilmen tekinthetik meg a kakaóbab leszedésének és válogatásának folyamatát. Különleges csokoládépapírok mellett megtalálhatók itt a századfordulós csokiautomaták és eszközök abból az időből, amikor még kézzel végeztek minden munkát. A függőhídon a munkafolyamat legapróbb részlete is szemügyre vehető, a dolgozóknak pedig meg kellett szokniuk, hogy minden mozdulatukat figyelik. De csak nézni szabad, fényképezni tilos, az erős konkurenciaharc miatt. A Jacques gyár 23.000 tonna csokoládét gyárt évente, ennek 70 százalékát exportálja, főleg Kanadába és USA-ba.

Belga városok

Hasselt

1839-ben aláírtak Londonban egy államszerzodést, amely Limbur tartományát Hollandia és Belgium között osztotta fel. Hasselt lett Limburt tartomány fovárosa. Napjainkban fontos kereskedelmi központ. A város számos muvészettörténeti épülettel rendelkezik, mint például St. Quentens katedrális, a Miasszonyunk temploma (Notre-Dame), és a Begina. A Nemzeti Jenever múzeumban lehet megkóstolni a csodálatos Hasselt gint, amelyet 1610 óta itt desztillálnak.

Gent (Ghent)

a Schelde és a Leie folyó torkolatánál található, a tengerrel a Gent-Terneuzen csatorna köti össze. Gentet a XIX. században iparosították, napjainkban a legsikeresebb városok egyike Flandriában. A XVII. században a várost két apátság köré építették, amelyek a St. Pieters és a St. Baafs apátság, majd késobb hozzáépítették a Gravensteen várat. Gravensteent a XII. században "Baudouine of the iron arm" (Baldvin a vaskezu) építette a betolakodók ellen. Késobb flamand grófok rezidenciája lett. A St. Baafs katedrális keresztelokápolnájában található Jan von Eyck világhíru �A titokzatos bárány imádása� címu alkotása. A Gent környékén található festői falvakat érdemes megtekinteni, ahol számos muvész lakik.

Bruges

Észak-Flandria fővárosa. A XIII. századtól a XV. századig Bruges volt Északnyugat-Európa legjelentősebb kereskedelmi központja. Elsősorban a gyapjú kereskedelem volt számottevő, amely a az akkori virágzó flamand textilipar alapanyaga volt. A város sokat profitált a kereskedők gazdagságából, amelyből a szép házakat és a harangtornyokat építették fel. A harangtorony építése a XIII. században kezdődött. A 83 méter magas harangtorony, amelyben 47 harang játéka hallható, gyönyörű kilátást biztosít a városra. Brugesben megtekinthetjük, hogyan készül a csipke. Itt találhatók a jól ismert múzeumok, mint a Groeninge és a Memling múzeum, a gyüjteményekben a jelenlegi flamand művek és a modern festők művei láthatók.

Namur

a belga Ardennek kapuja. Mivel a Sambre és Meuse folyók torkolatánál található, egész történelme során stratégiailag fontos szerepet játszott. Ellenállt az ostromoknak, kezdve a római korban Július Cézár rohamaitól, egészen a második világháború alatti megszállásig. A város felett magasan helyezkedik el a katonai jelkép � a citadella. Annak ellenére, hogy egykor "várváros" volt, ma az egyedülálló természeti parkja lélegzetelállító kilátást nyújt a Meuse völgyre. Az erodítmény két múzeumnak ad helyet. Az Erdomúzeum, amely az Ardennek érdekes állat- és növényvilágát mutatja be, és a Katonai múzeum, amely a vár történetét meséli el egészen a németek megszállásig. Namur régészeti múzeummal is rendelkezik, jelentős régészeti gyüjteménye van.

Időeltolódás:     CET 0 óra (GMT +1 óra)

Éghajlat:

Éghajlata óceáni, sok csapadékkal. A téli és nyári átlagos hőmérséklet közötti különbség mértéke nem túl nagy, a nyár általában hűvös, a tél viszont enyhe (a januári középhőmérséklet 3 fok, a júliusi 17 fok). Az átlagos évi középhőmérséklet 11 fok, a csapadék éves mennyisége 900 mm körül alakul, eloszlása egyenletes.

A tengerhez közel Belgium éghajlata párás és enyhe. A belső területek felé haladva és távolodva a tengeri időjárási tényezőktől a hőmérséklet folyamatosan nő. Az Ardennekben a forró nyarat hideg tél váltja. Nagyobb esőket szinte kizárólag a hegyvidéken élők tapasztalnak. Gyakori a köd, április és november a különösen esős hónapok közé tartoznak.

Ünnepek:

Újév (január 1.)
a Munka Ünnepe (május 1.)
Függetlenség Napját (július 21.)
Nagyboldogasszony Ünnepét (augusztus 15.)
Mindenszenteket (november 1.)
Veteránok Napját (november 11.)
Dinasztia Napot, azaz a Király Születésnapját (november 15.)
Karácsonyt (december 25-26.).

Karácsony napján az üzletek tulajdonosai Krisztus születésével kapcsolatos jelenetet készítenek az általuk végzett tevékenységhez kapcsolódóan (pl. a pék tésztából), és ezt helyezik az üzlet ablakába.

Nem hivatalos állami ünnep Szent Medárd napja (június 8.).

Szent Márton napját (november 11.) különösen a gyerekek kedvelik, akik ekkor értékes ajándékokra számíthatnak. Ezen a napon fogyasztják a belgák az ún. gauffre-t, azaz a belga palacsintát, ami a goffrihoz hasonlít.

A flamand régió külön ünnepnapja július 11-e, míg a vallon régió szeptember 27-én ünnepli saját ünnepét.

A fesztiváloknak nagy szerepe van Belgiumban. Az egyik leghíresebb a binche-i karnevál, amelyet a nagyböjt elott tartanak. A karnevál a római katolikus vallás szerint az utolsó ünneplés a nagyböjt elott, míg a kereszténység elotti kultúrákban a tél gonosz szellemeinek eluzésére szolgált.

Egy másik híres látványosság a Szent Vér Körmenet, amelyet minden májusban Bruges-ben tartanak.

Országszerte tartanak helyi kulturális és folklór fesztiválokat, ilyen például a Macskák Fesztiválja Ypres-ben.

Helyi konyha:

Belgium az ínyencek országa: Brüsszel gasztronómiai központja a Rue des Bouchers, ezen az úton a turista ízletes rákokat, halakat, kagylókat és egyéb tengeri herkentyűket kóstolhat meg.

A belga étrend igen gazdag választékot rejt magában, beletartozik a sertés, a szárnyas, a hal, a tengeri ételek, a sajt, a gyümölcs, a zöldség és a leves is. Az étkezésekhez sört, bort és ásványvizet isznak. Belgium méltán híres a tengeri ételeiről (például a kagylójáról), csokoládéjáról, több mint 300 féle söréről és a sült krumpliról (frites), amiről azt állítják, hogy ők találták fel, és inkább majonézzel, mintsem ketchuppal fogyasztják. A reggeli rendszerint egy forró italból és lekváros zsemléből vagy kenyérből áll. Délben nagy adag ebédet fogyasztanak. A vacsora rendszerint este 7 vagy 8 óra körül kezdődik.

Térség: Körutazás Belgiumban

Város: Körutazás Belgiumban

Hollandia


Térség: Amszterdam


Város: Keukenhof

Hollandia


Térség: Körutazás Hollandiában

Város: Körutazás Hollandiában


Luxemburg

Luxemburg Nyugat-Európa miniállama, a világ leggazdagabb országa. Franciaországgal, Belgiummal, Hollandiával és Németországgal határos, a Benelux államok egyike.

Fővárosa Luxemburg City. A pénzügyi világ vezetőinek, valamint az Európai Unió titkárságainak ad otthont. Fő különlegessége az erőd, melyre mintegy 1000 évvel ezelőtt épült, ami ugyan eredeti valójában nem áll már, de az alá épített mély kazamata a Világörökség részét képezi. Különleges látvány tárul elénk a Szentlélek Citadelláról, de nem érdemes kihagyni a város többi nevezetességét sem: a Történeti és Művészeti Múzeumot, a Posta Múzeumot, a Villamos Múzeumot, valamint a Millenniumi Emlékművet.

Térség: Körutazás Luxemburgban

Város: Körutazás Luxemburgban


Belgium

Az ország északi és nyugati részén a Flandriai síkság terül el, amely kelet felé haladva Brabant területén fokozatosan dombvidék jelleget ölt. Déli részén az Ardennek röghegység helyezkedik el. Legmagasabb pontja: Botrange 694 m.

Jelentős folyói: Meuse, Schelde, Sambre

Fő latnivalok:
Belgiumban sok a történelmi város. Középkori arculatát leginkább Brugge őrizte meg csatornáival, patríciusházaival, templomaival. Városképének jellegzetessége a harangtorony, amely a piactéren emelkedik az egykori posztócsatorna elé.

Brüsszelt kettős fővárosnak szokás nevezni, mivel egyrészt Belgium központja, másrészt pedig az Európai Unió központi szervei is itt találhatók. A város szívében látható a Grand Place, Európa egyik legszebb tere. Ezen a téren találhatóak a múzeumok és a belga építészet gyöngyszemei. Gazdagon díszített barokk stílusú céhházak. Itt tekinthető meg a híres Pisilő Fiú szobra, a Régi Korok Művészetének Múzeuma valamint a Modern Művészetek Múzeuma is. A híres Atomium is itt van, az atomkor jelképe, az 1958-as világkiállításra épült impozáns acél-alumínium konstrukciója, panoráma éttermekkel.

Köztudott, hogy Belgiumban készítik a legfinomabb csokoládékat. Törvény vagy előírás ugyan nincs rá, de a belgák azt tartják igazi csokoládénak, amelyben legalább 70 százalékos a kakaótartalom. Galler, Charlemagne, Café-Tasse és Jacques ? négy márkanév, amely miatt a belga csokoládé igazi ínyencségnek számít világszerte. A Jacques csokoládégyár Eupenben található üzeme azért különösen érdekes, mert nemcsak gyár, hanem turistalátványosság is egyben. Nemrégiben kiderült, hogy a belgák nagy részének fogalma nincs, miből és hogyan készül a csokoládé, ezért az üzemben kisebb múzeumot létesítettek, valamint függőhidat építettek, s ezen végigsétálva a látogatók valamennyi munkafolyamatot megA múzeumrészben megkóstolhatják a meleg és folyékony kakaómasszát, miközben kiállított képeken és videofilmen tekinthetik meg a kakaóbab leszedésének és válogatásának folyamatát. Különleges csokoládépapírok mellett megtalálhatók itt a századfordulós csokiautomaták és eszközök abból az időből, amikor még kézzel végeztek minden munkát. A függőhídon a munkafolyamat legapróbb részlete is szemügyre vehető, a dolgozóknak pedig meg kellett szokniuk, hogy minden mozdulatukat figyelik. De csak nézni szabad, fényképezni tilos, az erős konkurenciaharc miatt. A Jacques gyár 23.000 tonna csokoládét gyárt évente, ennek 70 százalékát exportálja, főleg Kanadába és USA-ba.

Belga városok

Hasselt

1839-ben aláírtak Londonban egy államszerzodést, amely Limbur tartományát Hollandia és Belgium között osztotta fel. Hasselt lett Limburt tartomány fovárosa. Napjainkban fontos kereskedelmi központ. A város számos muvészettörténeti épülettel rendelkezik, mint például St. Quentens katedrális, a Miasszonyunk temploma (Notre-Dame), és a Begina. A Nemzeti Jenever múzeumban lehet megkóstolni a csodálatos Hasselt gint, amelyet 1610 óta itt desztillálnak.

Gent (Ghent)

a Schelde és a Leie folyó torkolatánál található, a tengerrel a Gent-Terneuzen csatorna köti össze. Gentet a XIX. században iparosították, napjainkban a legsikeresebb városok egyike Flandriában. A XVII. században a várost két apátság köré építették, amelyek a St. Pieters és a St. Baafs apátság, majd késobb hozzáépítették a Gravensteen várat. Gravensteent a XII. században "Baudouine of the iron arm" (Baldvin a vaskezu) építette a betolakodók ellen. Késobb flamand grófok rezidenciája lett. A St. Baafs katedrális keresztelokápolnájában található Jan von Eyck világhíru �A titokzatos bárány imádása� címu alkotása. A Gent környékén található festői falvakat érdemes megtekinteni, ahol számos muvész lakik.

Bruges

Észak-Flandria fővárosa. A XIII. századtól a XV. századig Bruges volt Északnyugat-Európa legjelentősebb kereskedelmi központja. Elsősorban a gyapjú kereskedelem volt számottevő, amely a az akkori virágzó flamand textilipar alapanyaga volt. A város sokat profitált a kereskedők gazdagságából, amelyből a szép házakat és a harangtornyokat építették fel. A harangtorony építése a XIII. században kezdődött. A 83 méter magas harangtorony, amelyben 47 harang játéka hallható, gyönyörű kilátást biztosít a városra. Brugesben megtekinthetjük, hogyan készül a csipke. Itt találhatók a jól ismert múzeumok, mint a Groeninge és a Memling múzeum, a gyüjteményekben a jelenlegi flamand művek és a modern festők művei láthatók.

Namur

a belga Ardennek kapuja. Mivel a Sambre és Meuse folyók torkolatánál található, egész történelme során stratégiailag fontos szerepet játszott. Ellenállt az ostromoknak, kezdve a római korban Július Cézár rohamaitól, egészen a második világháború alatti megszállásig. A város felett magasan helyezkedik el a katonai jelkép � a citadella. Annak ellenére, hogy egykor "várváros" volt, ma az egyedülálló természeti parkja lélegzetelállító kilátást nyújt a Meuse völgyre. Az erodítmény két múzeumnak ad helyet. Az Erdomúzeum, amely az Ardennek érdekes állat- és növényvilágát mutatja be, és a Katonai múzeum, amely a vár történetét meséli el egészen a németek megszállásig. Namur régészeti múzeummal is rendelkezik, jelentős régészeti gyüjteménye van.

Időeltolódás:     CET 0 óra (GMT +1 óra)

Éghajlat:

Éghajlata óceáni, sok csapadékkal. A téli és nyári átlagos hőmérséklet közötti különbség mértéke nem túl nagy, a nyár általában hűvös, a tél viszont enyhe (a januári középhőmérséklet 3 fok, a júliusi 17 fok). Az átlagos évi középhőmérséklet 11 fok, a csapadék éves mennyisége 900 mm körül alakul, eloszlása egyenletes.

A tengerhez közel Belgium éghajlata párás és enyhe. A belső területek felé haladva és távolodva a tengeri időjárási tényezőktől a hőmérséklet folyamatosan nő. Az Ardennekben a forró nyarat hideg tél váltja. Nagyobb esőket szinte kizárólag a hegyvidéken élők tapasztalnak. Gyakori a köd, április és november a különösen esős hónapok közé tartoznak.

Ünnepek:

Újév (január 1.)
a Munka Ünnepe (május 1.)
Függetlenség Napját (július 21.)
Nagyboldogasszony Ünnepét (augusztus 15.)
Mindenszenteket (november 1.)
Veteránok Napját (november 11.)
Dinasztia Napot, azaz a Király Születésnapját (november 15.)
Karácsonyt (december 25-26.).

Karácsony napján az üzletek tulajdonosai Krisztus születésével kapcsolatos jelenetet készítenek az általuk végzett tevékenységhez kapcsolódóan (pl. a pék tésztából), és ezt helyezik az üzlet ablakába.

Nem hivatalos állami ünnep Szent Medárd napja (június 8.).

Szent Márton napját (november 11.) különösen a gyerekek kedvelik, akik ekkor értékes ajándékokra számíthatnak. Ezen a napon fogyasztják a belgák az ún. gauffre-t, azaz a belga palacsintát, ami a goffrihoz hasonlít.

A flamand régió külön ünnepnapja július 11-e, míg a vallon régió szeptember 27-én ünnepli saját ünnepét.

A fesztiváloknak nagy szerepe van Belgiumban. Az egyik leghíresebb a binche-i karnevál, amelyet a nagyböjt elott tartanak. A karnevál a római katolikus vallás szerint az utolsó ünneplés a nagyböjt elott, míg a kereszténység elotti kultúrákban a tél gonosz szellemeinek eluzésére szolgált.

Egy másik híres látványosság a Szent Vér Körmenet, amelyet minden májusban Bruges-ben tartanak.

Országszerte tartanak helyi kulturális és folklór fesztiválokat, ilyen például a Macskák Fesztiválja Ypres-ben.

Helyi konyha:

Belgium az ínyencek országa: Brüsszel gasztronómiai központja a Rue des Bouchers, ezen az úton a turista ízletes rákokat, halakat, kagylókat és egyéb tengeri herkentyűket kóstolhat meg.

A belga étrend igen gazdag választékot rejt magában, beletartozik a sertés, a szárnyas, a hal, a tengeri ételek, a sajt, a gyümölcs, a zöldség és a leves is. Az étkezésekhez sört, bort és ásványvizet isznak. Belgium méltán híres a tengeri ételeiről (például a kagylójáról), csokoládéjáról, több mint 300 féle söréről és a sült krumpliról (frites), amiről azt állítják, hogy ők találták fel, és inkább majonézzel, mintsem ketchuppal fogyasztják. A reggeli rendszerint egy forró italból és lekváros zsemléből vagy kenyérből áll. Délben nagy adag ebédet fogyasztanak. A vacsora rendszerint este 7 vagy 8 óra körül kezdődik.

Térség: Brüsszel


Város: Brüsszel

Brüsszel város a Brüsszel Fővárosi Régió része, amely utóbbi enklávéként ékelődik a Flamand Régióba. Míg a brüsszeli régió és a város hivatalosan kétnyelvű, a környező települések már hivatalosan a flamand nyelvet használják, kivéve a hat, nyelvi létesítményekkel rendelkező települést, ahol a francia nyelv használata megengedett a hivatalos ügyintézésben. A városon folyik keresztül a Senne folyó, amely Brüsszelt köti össze a tengerrel. A legenda szerint a várost a 6. században Goorik alapította. A középkorban (a 7. századtól) a burgundi hercegek birtokaihoz tartozó Németalföld egyik fontos kereskedővárosa volt. (forrás wikipedia)

Belgium

Az ország északi és nyugati részén a Flandriai síkság terül el, amely kelet felé haladva Brabant területén fokozatosan dombvidék jelleget ölt. Déli részén az Ardennek röghegység helyezkedik el. Legmagasabb pontja: Botrange 694 m.

Jelentős folyói: Meuse, Schelde, Sambre

Fő latnivalok:
Belgiumban sok a történelmi város. Középkori arculatát leginkább Brugge őrizte meg csatornáival, patríciusházaival, templomaival. Városképének jellegzetessége a harangtorony, amely a piactéren emelkedik az egykori posztócsatorna elé.

Brüsszelt kettős fővárosnak szokás nevezni, mivel egyrészt Belgium központja, másrészt pedig az Európai Unió központi szervei is itt találhatók. A város szívében látható a Grand Place, Európa egyik legszebb tere. Ezen a téren találhatóak a múzeumok és a belga építészet gyöngyszemei. Gazdagon díszített barokk stílusú céhházak. Itt tekinthető meg a híres Pisilő Fiú szobra, a Régi Korok Művészetének Múzeuma valamint a Modern Művészetek Múzeuma is. A híres Atomium is itt van, az atomkor jelképe, az 1958-as világkiállításra épült impozáns acél-alumínium konstrukciója, panoráma éttermekkel.

Köztudott, hogy Belgiumban készítik a legfinomabb csokoládékat. Törvény vagy előírás ugyan nincs rá, de a belgák azt tartják igazi csokoládénak, amelyben legalább 70 százalékos a kakaótartalom. Galler, Charlemagne, Café-Tasse és Jacques ? négy márkanév, amely miatt a belga csokoládé igazi ínyencségnek számít világszerte. A Jacques csokoládégyár Eupenben található üzeme azért különösen érdekes, mert nemcsak gyár, hanem turistalátványosság is egyben. Nemrégiben kiderült, hogy a belgák nagy részének fogalma nincs, miből és hogyan készül a csokoládé, ezért az üzemben kisebb múzeumot létesítettek, valamint függőhidat építettek, s ezen végigsétálva a látogatók valamennyi munkafolyamatot megA múzeumrészben megkóstolhatják a meleg és folyékony kakaómasszát, miközben kiállított képeken és videofilmen tekinthetik meg a kakaóbab leszedésének és válogatásának folyamatát. Különleges csokoládépapírok mellett megtalálhatók itt a századfordulós csokiautomaták és eszközök abból az időből, amikor még kézzel végeztek minden munkát. A függőhídon a munkafolyamat legapróbb részlete is szemügyre vehető, a dolgozóknak pedig meg kellett szokniuk, hogy minden mozdulatukat figyelik. De csak nézni szabad, fényképezni tilos, az erős konkurenciaharc miatt. A Jacques gyár 23.000 tonna csokoládét gyárt évente, ennek 70 százalékát exportálja, főleg Kanadába és USA-ba.

Belga városok

Hasselt

1839-ben aláírtak Londonban egy államszerzodést, amely Limbur tartományát Hollandia és Belgium között osztotta fel. Hasselt lett Limburt tartomány fovárosa. Napjainkban fontos kereskedelmi központ. A város számos muvészettörténeti épülettel rendelkezik, mint például St. Quentens katedrális, a Miasszonyunk temploma (Notre-Dame), és a Begina. A Nemzeti Jenever múzeumban lehet megkóstolni a csodálatos Hasselt gint, amelyet 1610 óta itt desztillálnak.

Gent (Ghent)

a Schelde és a Leie folyó torkolatánál található, a tengerrel a Gent-Terneuzen csatorna köti össze. Gentet a XIX. században iparosították, napjainkban a legsikeresebb városok egyike Flandriában. A XVII. században a várost két apátság köré építették, amelyek a St. Pieters és a St. Baafs apátság, majd késobb hozzáépítették a Gravensteen várat. Gravensteent a XII. században "Baudouine of the iron arm" (Baldvin a vaskezu) építette a betolakodók ellen. Késobb flamand grófok rezidenciája lett. A St. Baafs katedrális keresztelokápolnájában található Jan von Eyck világhíru �A titokzatos bárány imádása� címu alkotása. A Gent környékén található festői falvakat érdemes megtekinteni, ahol számos muvész lakik.

Bruges

Észak-Flandria fővárosa. A XIII. századtól a XV. századig Bruges volt Északnyugat-Európa legjelentősebb kereskedelmi központja. Elsősorban a gyapjú kereskedelem volt számottevő, amely a az akkori virágzó flamand textilipar alapanyaga volt. A város sokat profitált a kereskedők gazdagságából, amelyből a szép házakat és a harangtornyokat építették fel. A harangtorony építése a XIII. században kezdődött. A 83 méter magas harangtorony, amelyben 47 harang játéka hallható, gyönyörű kilátást biztosít a városra. Brugesben megtekinthetjük, hogyan készül a csipke. Itt találhatók a jól ismert múzeumok, mint a Groeninge és a Memling múzeum, a gyüjteményekben a jelenlegi flamand művek és a modern festők művei láthatók.

Namur

a belga Ardennek kapuja. Mivel a Sambre és Meuse folyók torkolatánál található, egész történelme során stratégiailag fontos szerepet játszott. Ellenállt az ostromoknak, kezdve a római korban Július Cézár rohamaitól, egészen a második világháború alatti megszállásig. A város felett magasan helyezkedik el a katonai jelkép � a citadella. Annak ellenére, hogy egykor "várváros" volt, ma az egyedülálló természeti parkja lélegzetelállító kilátást nyújt a Meuse völgyre. Az erodítmény két múzeumnak ad helyet. Az Erdomúzeum, amely az Ardennek érdekes állat- és növényvilágát mutatja be, és a Katonai múzeum, amely a vár történetét meséli el egészen a németek megszállásig. Namur régészeti múzeummal is rendelkezik, jelentős régészeti gyüjteménye van.

Időeltolódás:     CET 0 óra (GMT +1 óra)

Éghajlat:

Éghajlata óceáni, sok csapadékkal. A téli és nyári átlagos hőmérséklet közötti különbség mértéke nem túl nagy, a nyár általában hűvös, a tél viszont enyhe (a januári középhőmérséklet 3 fok, a júliusi 17 fok). Az átlagos évi középhőmérséklet 11 fok, a csapadék éves mennyisége 900 mm körül alakul, eloszlása egyenletes.

A tengerhez közel Belgium éghajlata párás és enyhe. A belső területek felé haladva és távolodva a tengeri időjárási tényezőktől a hőmérséklet folyamatosan nő. Az Ardennekben a forró nyarat hideg tél váltja. Nagyobb esőket szinte kizárólag a hegyvidéken élők tapasztalnak. Gyakori a köd, április és november a különösen esős hónapok közé tartoznak.

Ünnepek:

Újév (január 1.)
a Munka Ünnepe (május 1.)
Függetlenség Napját (július 21.)
Nagyboldogasszony Ünnepét (augusztus 15.)
Mindenszenteket (november 1.)
Veteránok Napját (november 11.)
Dinasztia Napot, azaz a Király Születésnapját (november 15.)
Karácsonyt (december 25-26.).

Karácsony napján az üzletek tulajdonosai Krisztus születésével kapcsolatos jelenetet készítenek az általuk végzett tevékenységhez kapcsolódóan (pl. a pék tésztából), és ezt helyezik az üzlet ablakába.

Nem hivatalos állami ünnep Szent Medárd napja (június 8.).

Szent Márton napját (november 11.) különösen a gyerekek kedvelik, akik ekkor értékes ajándékokra számíthatnak. Ezen a napon fogyasztják a belgák az ún. gauffre-t, azaz a belga palacsintát, ami a goffrihoz hasonlít.

A flamand régió külön ünnepnapja július 11-e, míg a vallon régió szeptember 27-én ünnepli saját ünnepét.

A fesztiváloknak nagy szerepe van Belgiumban. Az egyik leghíresebb a binche-i karnevál, amelyet a nagyböjt elott tartanak. A karnevál a római katolikus vallás szerint az utolsó ünneplés a nagyböjt elott, míg a kereszténység elotti kultúrákban a tél gonosz szellemeinek eluzésére szolgált.

Egy másik híres látványosság a Szent Vér Körmenet, amelyet minden májusban Bruges-ben tartanak.

Országszerte tartanak helyi kulturális és folklór fesztiválokat, ilyen például a Macskák Fesztiválja Ypres-ben.

Helyi konyha:

Belgium az ínyencek országa: Brüsszel gasztronómiai központja a Rue des Bouchers, ezen az úton a turista ízletes rákokat, halakat, kagylókat és egyéb tengeri herkentyűket kóstolhat meg.

A belga étrend igen gazdag választékot rejt magában, beletartozik a sertés, a szárnyas, a hal, a tengeri ételek, a sajt, a gyümölcs, a zöldség és a leves is. Az étkezésekhez sört, bort és ásványvizet isznak. Belgium méltán híres a tengeri ételeiről (például a kagylójáról), csokoládéjáról, több mint 300 féle söréről és a sült krumpliról (frites), amiről azt állítják, hogy ők találták fel, és inkább majonézzel, mintsem ketchuppal fogyasztják. A reggeli rendszerint egy forró italból és lekváros zsemléből vagy kenyérből áll. Délben nagy adag ebédet fogyasztanak. A vacsora rendszerint este 7 vagy 8 óra körül kezdődik.

Térség: Brugge

Város: Brugge


Válogasson útjaink közt téma szerint!