Kalandozás Szingapúrban és Malajziában pihenéssel Langkawi szigetén - 2025 február | Csoportos utak 2025 - Egzotikus körutazás és nyaralás repülővel 2025 - Buszos utak 2025

Szállás típus:	Hotel ***+
Ellátás:	leírás szerint
Utazás módja:	Repülővel
Időtartam:	13 éj
Típus:	Egzotikus út, Kultúra és történelem, Körutazás, Körutazás+Nyaralás, Természeti csodák, Üdülés - nyaralás
Indulás:	2025-02-22

Indulás	Időtartam	Szobatípus	Ár
2025-02-22	13 éj	2 ágyas szoba	1254000.00 Ft/fő;...	Ajánlatkérés
2025-02-22	13 éj	2 ágyas szoba	1279000.00 Ft/fő	Ajánlatkérés

Főbb látnivalók:
Melaka
Történelmi jelentőségű hely, mely magán hordozza a kínai, a portugál, a holland és a brit hatások nyomait. Valaha a régió legfontosabb kereskedelmi központja volt, ma azonban már nem több, mint egy nyugalmas város. Ősöreg dzsunkáikkal az itt lakók még mindig felvitorláznak a folyón, végtelen bájt adva ezzel a tájnak, a városban pedig találhatunk kínai utcácskákat, antik üzleteket, templomokat, és a mára már kiköltözött európai hódítók emlékeit.
Georgetown- Penang-sziget
A legrégibb brit település Malájziában és a legelső üdülőhely is egyben. Ami igazán egyedülállóvá teszi a szigetet, az az északkeleti parton található Georgetown. Néhány városrészben azt hihetjük, hogy ötven évet visszaugrottunk az időben. Régi kínai épületek, piacok, templomi ceremóniák és mindenféle ázsiai utcai életre jellemző tevékenység várja az idelátogatót.
Cameron-felföld
A félsziget központi részén található, a maláj teaipar központja. Magas fekvésének köszönhetően (1500-1800 m) a helyiek és a turisták kedvelt kirándulóhelye az itt jellemző kellemesebb klíma miatt.
Tioman-sziget
A félszigettől keletre találjuk ezt a mesebeli szigetet. Gyönyörű partjaival, tiszta, koralloknak otthont adó vizeivel, kristálytiszta patakjaival és magas hegycsúcsaival egyedülálló látványt és élményt nyújt. A főszezon június és augusztus között van, míg a monszun ideje alatt, november és január között a terület szinte néptelen.

Egészségügyi előírások: kötelező védőoltás nincs. Csak palackozott víz fogyasztása javasolt.
Időjárás: trópusi. Esős időszakok: augusztus-szeptember a félsziget nyugati partján, október-február a félsziget keleti részén és Kelet-Malajziában. Egész évben meleg és párás a levegő. A hőmérséklet általában 20-30°C között van, a páratartalom pedig 90%-os. A monszun hatása igazán csak a félsziget keleti részén érezhető, itt van igazi esős évszak, de ekkor az eső csupán rövid időre szakítja meg a napsütést, inkább a futó záporok jellemzőek.
Öltözködés:
Malajzia muzulmán ország, ezért a hölgyvendégek lehetőleg ne fürdőruhában látogassanak el a halászfalvakba és a kisvárosokba. Egyébként a nyaralóöltözet mindenhol megfelel, ám néhány étteremben és éjszakai szórakozóhelyen elvárják az elegánsabb megjelenést.

Nem könnyű kifejezetten maláj ételt találni, bár választhatunk a kínai, a nyonya (kínai alapanyagok, helyi fűszerezéssel), az indiai, az indonéz és néhol a nyugati konyha remekeiből is. A satay (húsos kebab fűszeres mogyorószószban) viszont maláj találmány, és mindenhol megtaláljuk. A gyümölcsök szerelmesei is kedvükre csemegézhetnek az óriási déligyümölcs választékból.

Közlekedés: balra tarts (jobb kormányos autók).
Az MAS (Malaysian Airline System ) a belföldi közlekedésben a legjelentősebb légitársaság.
A félsziget gyors, gazdaságos és kiterjedt buszhálózattal rendelkezik. A vonat szintén kényelmes és gazdaságos megoldást jelent, de csupán két vonalon közlekedik.
Nincs vizi összeköttetés a sziget és a félsziget között, így ezt a távolságot repülővel kell megtennünk.

Melaka volt az első település a maláj félszigeten, ahová az európai kalandorok az 1500-as évek elején megérkeztek. A portugálok voltak az elsok 1511-ben, ezután érkeztek a hollandok 1641-ben. Őket követték az angolok 1795-ben, akik le is telepedtek itt. Ám előtte Melaka kis kínai segítséggel - a fentről betolakodó sziámiakat megakadályozandó - az egész maláj félszigetet uralta. Az angolok évtizedekig csak a maláj kikötők iránt mutattak érdeklődést, ez az amerikai polgárháborút követően megváltozott. A mai Kuala Lumpur területén ugyanis nagy mennyiségű ónt találtak. Ez pedig kapóra jött az északi erőknek, akik konzervdobozokhoz importálták az ónt, mint alapanyagot. Az intenzív külszíni bányászat miatt a mai maláj fováros egy mesterséges völgyben fekszik. Az angolok kezdtek indiaiakat és kínaiakat behozni a félszigetre, ami gyökeresen megváltoztatta az orság etnikai összetételét. A Második Világháborúban a japánok rögtön a Pearl Harbor-i bombázás után megszállták Malajziát és az angolokat pillanatok alatt kiverték a félszigetrol. A japán uralomnak a háború befejeződése vetett véget, nem az angol felszabadítók.Az ország 1957-ben vált függetlenné az angol birodalomtól. Túl sok volt azonban a jelentkező az ország vezetésére és ez - mint mindig - polgárháborúhoz vezetett. 1963-ban a két észak-borneói állam Szingapúrral együtt belépett a Maláj Államszövetségbe. Szingapúr azonban hamar meggondolta magát és két év múlva - főként az etnikai különbségeknek köszönhetően - kilépett. 1974-ben egy olyan koalíció került hatalomra, mely azóta sorra nyeri a választásokat, és úgy tűnik, van is rá alapja. Malajzia a régió legdinamikusabban fejlődő országa és az etnikai ellentétek is elsimulni látszanak. A kínaiak a gazdaságban, a malájok a politikában találták meg a számításukat.
Ünnepek:
Nemzeti nap (aug. 31.). A Ramadánhoz kapcsolódik a legtöbb ünnep, mely a muzulmán naptár kilencedik hónapjában van. A Ramadán végén három napos ünnep zajlik, ez a legfontosabb maláj esemény: Hari Raya Puasa. A Hari Raya Haji a sikeres mekkai zarándoklatot ünnepli két napon keresztül. Januárban vagy februárban a Kínai Újévet vidám, táncos parádéval üdvözlik. A legdrámaibb hindu fesztivál a január végén tartandó Thaipusam.
Sportolási lehetőségek:
A búvárkodás fantasztikus élményt nyújt itt is. Túrázhatunk kerékpárral, vagy anélkül, részt vehetünk madárfigyelésen, kenu és halásztúrákon, sőt teknősöket is csodálhatunk.

A városállam Ázsia legkisebb köztársasága. Az Egyenlítőtől alig 140 km-re található, ezért klímája miatt az év bármely szakában látogatható. Az üzleti céllal utazók mellett napjainkban a turistaforgalom is jelentősen megemelkedett. Azoknak is ajánljuk, akik Ázsia vagy Ausztrália valamely városába igyekeznek, és Szingapúrban járatot kell váltaniuk.

Látnivalók: A Clarke Quay a brit gyarmati idők egykori folyami kikötője a Sigapore-folyón. A felhőkarcolók árnyékába szorult gyarmati időket idéző házacskák zsúfolt kiülős éttermekké, esti szórakozóhelyekké alakultak át. Az 1887-ben megnyitott Beach House-t a modern városállam megalapítójáról Raffles Hotelnek nevezték el, és 1987-ben műemléknek nyilvánították. A Sentosa-sziget rengeteg természeti és mesterséges látványossággal kiépített hely a turistáknak és a helyieknek egyaránt. Itt található az egyetlen megmaradt tengerparti erőd, a Siloso-erőd. A Lepkék Parkja, a Rovarok Királysága és az óceánárium a régió faunájának egy-egy szegmensét mutatja be. Szingapuri állatkert Jurong madárpark (forrás: wikipedia)

Főbb látnivalók:
Melaka
Történelmi jelentőségű hely, mely magán hordozza a kínai, a portugál, a holland és a brit hatások nyomait. Valaha a régió legfontosabb kereskedelmi központja volt, ma azonban már nem több, mint egy nyugalmas város. Ősöreg dzsunkáikkal az itt lakók még mindig felvitorláznak a folyón, végtelen bájt adva ezzel a tájnak, a városban pedig találhatunk kínai utcácskákat, antik üzleteket, templomokat, és a mára már kiköltözött európai hódítók emlékeit.
Georgetown- Penang-sziget
A legrégibb brit település Malájziában és a legelső üdülőhely is egyben. Ami igazán egyedülállóvá teszi a szigetet, az az északkeleti parton található Georgetown. Néhány városrészben azt hihetjük, hogy ötven évet visszaugrottunk az időben. Régi kínai épületek, piacok, templomi ceremóniák és mindenféle ázsiai utcai életre jellemző tevékenység várja az idelátogatót.
Cameron-felföld
A félsziget központi részén található, a maláj teaipar központja. Magas fekvésének köszönhetően (1500-1800 m) a helyiek és a turisták kedvelt kirándulóhelye az itt jellemző kellemesebb klíma miatt.
Tioman-sziget
A félszigettől keletre találjuk ezt a mesebeli szigetet. Gyönyörű partjaival, tiszta, koralloknak otthont adó vizeivel, kristálytiszta patakjaival és magas hegycsúcsaival egyedülálló látványt és élményt nyújt. A főszezon június és augusztus között van, míg a monszun ideje alatt, november és január között a terület szinte néptelen.

Egészségügyi előírások: kötelező védőoltás nincs. Csak palackozott víz fogyasztása javasolt.
Időjárás: trópusi. Esős időszakok: augusztus-szeptember a félsziget nyugati partján, október-február a félsziget keleti részén és Kelet-Malajziában. Egész évben meleg és párás a levegő. A hőmérséklet általában 20-30°C között van, a páratartalom pedig 90%-os. A monszun hatása igazán csak a félsziget keleti részén érezhető, itt van igazi esős évszak, de ekkor az eső csupán rövid időre szakítja meg a napsütést, inkább a futó záporok jellemzőek.
Öltözködés:
Malajzia muzulmán ország, ezért a hölgyvendégek lehetőleg ne fürdőruhában látogassanak el a halászfalvakba és a kisvárosokba. Egyébként a nyaralóöltözet mindenhol megfelel, ám néhány étteremben és éjszakai szórakozóhelyen elvárják az elegánsabb megjelenést.

Nem könnyű kifejezetten maláj ételt találni, bár választhatunk a kínai, a nyonya (kínai alapanyagok, helyi fűszerezéssel), az indiai, az indonéz és néhol a nyugati konyha remekeiből is. A satay (húsos kebab fűszeres mogyorószószban) viszont maláj találmány, és mindenhol megtaláljuk. A gyümölcsök szerelmesei is kedvükre csemegézhetnek az óriási déligyümölcs választékból.

Közlekedés: balra tarts (jobb kormányos autók).
Az MAS (Malaysian Airline System ) a belföldi közlekedésben a legjelentősebb légitársaság.
A félsziget gyors, gazdaságos és kiterjedt buszhálózattal rendelkezik. A vonat szintén kényelmes és gazdaságos megoldást jelent, de csupán két vonalon közlekedik.
Nincs vizi összeköttetés a sziget és a félsziget között, így ezt a távolságot repülővel kell megtennünk.

Melaka volt az első település a maláj félszigeten, ahová az európai kalandorok az 1500-as évek elején megérkeztek. A portugálok voltak az elsok 1511-ben, ezután érkeztek a hollandok 1641-ben. Őket követték az angolok 1795-ben, akik le is telepedtek itt. Ám előtte Melaka kis kínai segítséggel - a fentről betolakodó sziámiakat megakadályozandó - az egész maláj félszigetet uralta. Az angolok évtizedekig csak a maláj kikötők iránt mutattak érdeklődést, ez az amerikai polgárháborút követően megváltozott. A mai Kuala Lumpur területén ugyanis nagy mennyiségű ónt találtak. Ez pedig kapóra jött az északi erőknek, akik konzervdobozokhoz importálták az ónt, mint alapanyagot. Az intenzív külszíni bányászat miatt a mai maláj fováros egy mesterséges völgyben fekszik. Az angolok kezdtek indiaiakat és kínaiakat behozni a félszigetre, ami gyökeresen megváltoztatta az orság etnikai összetételét. A Második Világháborúban a japánok rögtön a Pearl Harbor-i bombázás után megszállták Malajziát és az angolokat pillanatok alatt kiverték a félszigetrol. A japán uralomnak a háború befejeződése vetett véget, nem az angol felszabadítók.Az ország 1957-ben vált függetlenné az angol birodalomtól. Túl sok volt azonban a jelentkező az ország vezetésére és ez - mint mindig - polgárháborúhoz vezetett. 1963-ban a két észak-borneói állam Szingapúrral együtt belépett a Maláj Államszövetségbe. Szingapúr azonban hamar meggondolta magát és két év múlva - főként az etnikai különbségeknek köszönhetően - kilépett. 1974-ben egy olyan koalíció került hatalomra, mely azóta sorra nyeri a választásokat, és úgy tűnik, van is rá alapja. Malajzia a régió legdinamikusabban fejlődő országa és az etnikai ellentétek is elsimulni látszanak. A kínaiak a gazdaságban, a malájok a politikában találták meg a számításukat.
Ünnepek:
Nemzeti nap (aug. 31.). A Ramadánhoz kapcsolódik a legtöbb ünnep, mely a muzulmán naptár kilencedik hónapjában van. A Ramadán végén három napos ünnep zajlik, ez a legfontosabb maláj esemény: Hari Raya Puasa. A Hari Raya Haji a sikeres mekkai zarándoklatot ünnepli két napon keresztül. Januárban vagy februárban a Kínai Újévet vidám, táncos parádéval üdvözlik. A legdrámaibb hindu fesztivál a január végén tartandó Thaipusam.
Sportolási lehetőségek:
A búvárkodás fantasztikus élményt nyújt itt is. Túrázhatunk kerékpárral, vagy anélkül, részt vehetünk madárfigyelésen, kenu és halásztúrákon, sőt teknősöket is csodálhatunk.

Langkawi, hivatalos nevén Langkawi, a Jewel of Kedah ( maláj : Langkawi Permata Kedah) egy szigetcsoport 104 szigetek Andamán-tenger , mintegy 30 km-re a kontinentális tengerpartján az északnyugati Malajziában Langkawi azt jelenti, vöröses barna sas köznyelvi Malay 2007-től a a Landkawi Geopark az UNESCO Világörökség része. (forrás: wikipedia)

Főbb látnivalók:
Melaka
Történelmi jelentőségű hely, mely magán hordozza a kínai, a portugál, a holland és a brit hatások nyomait. Valaha a régió legfontosabb kereskedelmi központja volt, ma azonban már nem több, mint egy nyugalmas város. Ősöreg dzsunkáikkal az itt lakók még mindig felvitorláznak a folyón, végtelen bájt adva ezzel a tájnak, a városban pedig találhatunk kínai utcácskákat, antik üzleteket, templomokat, és a mára már kiköltözött európai hódítók emlékeit.
Georgetown- Penang-sziget
A legrégibb brit település Malájziában és a legelső üdülőhely is egyben. Ami igazán egyedülállóvá teszi a szigetet, az az északkeleti parton található Georgetown. Néhány városrészben azt hihetjük, hogy ötven évet visszaugrottunk az időben. Régi kínai épületek, piacok, templomi ceremóniák és mindenféle ázsiai utcai életre jellemző tevékenység várja az idelátogatót.
Cameron-felföld
A félsziget központi részén található, a maláj teaipar központja. Magas fekvésének köszönhetően (1500-1800 m) a helyiek és a turisták kedvelt kirándulóhelye az itt jellemző kellemesebb klíma miatt.
Tioman-sziget
A félszigettől keletre találjuk ezt a mesebeli szigetet. Gyönyörű partjaival, tiszta, koralloknak otthont adó vizeivel, kristálytiszta patakjaival és magas hegycsúcsaival egyedülálló látványt és élményt nyújt. A főszezon június és augusztus között van, míg a monszun ideje alatt, november és január között a terület szinte néptelen.

Egészségügyi előírások: kötelező védőoltás nincs. Csak palackozott víz fogyasztása javasolt.
Időjárás: trópusi. Esős időszakok: augusztus-szeptember a félsziget nyugati partján, október-február a félsziget keleti részén és Kelet-Malajziában. Egész évben meleg és párás a levegő. A hőmérséklet általában 20-30°C között van, a páratartalom pedig 90%-os. A monszun hatása igazán csak a félsziget keleti részén érezhető, itt van igazi esős évszak, de ekkor az eső csupán rövid időre szakítja meg a napsütést, inkább a futó záporok jellemzőek.
Öltözködés:
Malajzia muzulmán ország, ezért a hölgyvendégek lehetőleg ne fürdőruhában látogassanak el a halászfalvakba és a kisvárosokba. Egyébként a nyaralóöltözet mindenhol megfelel, ám néhány étteremben és éjszakai szórakozóhelyen elvárják az elegánsabb megjelenést.

Nem könnyű kifejezetten maláj ételt találni, bár választhatunk a kínai, a nyonya (kínai alapanyagok, helyi fűszerezéssel), az indiai, az indonéz és néhol a nyugati konyha remekeiből is. A satay (húsos kebab fűszeres mogyorószószban) viszont maláj találmány, és mindenhol megtaláljuk. A gyümölcsök szerelmesei is kedvükre csemegézhetnek az óriási déligyümölcs választékból.

Közlekedés: balra tarts (jobb kormányos autók).
Az MAS (Malaysian Airline System ) a belföldi közlekedésben a legjelentősebb légitársaság.
A félsziget gyors, gazdaságos és kiterjedt buszhálózattal rendelkezik. A vonat szintén kényelmes és gazdaságos megoldást jelent, de csupán két vonalon közlekedik.
Nincs vizi összeköttetés a sziget és a félsziget között, így ezt a távolságot repülővel kell megtennünk.

Melaka volt az első település a maláj félszigeten, ahová az európai kalandorok az 1500-as évek elején megérkeztek. A portugálok voltak az elsok 1511-ben, ezután érkeztek a hollandok 1641-ben. Őket követték az angolok 1795-ben, akik le is telepedtek itt. Ám előtte Melaka kis kínai segítséggel - a fentről betolakodó sziámiakat megakadályozandó - az egész maláj félszigetet uralta. Az angolok évtizedekig csak a maláj kikötők iránt mutattak érdeklődést, ez az amerikai polgárháborút követően megváltozott. A mai Kuala Lumpur területén ugyanis nagy mennyiségű ónt találtak. Ez pedig kapóra jött az északi erőknek, akik konzervdobozokhoz importálták az ónt, mint alapanyagot. Az intenzív külszíni bányászat miatt a mai maláj fováros egy mesterséges völgyben fekszik. Az angolok kezdtek indiaiakat és kínaiakat behozni a félszigetre, ami gyökeresen megváltoztatta az orság etnikai összetételét. A Második Világháborúban a japánok rögtön a Pearl Harbor-i bombázás után megszállták Malajziát és az angolokat pillanatok alatt kiverték a félszigetrol. A japán uralomnak a háború befejeződése vetett véget, nem az angol felszabadítók.Az ország 1957-ben vált függetlenné az angol birodalomtól. Túl sok volt azonban a jelentkező az ország vezetésére és ez - mint mindig - polgárháborúhoz vezetett. 1963-ban a két észak-borneói állam Szingapúrral együtt belépett a Maláj Államszövetségbe. Szingapúr azonban hamar meggondolta magát és két év múlva - főként az etnikai különbségeknek köszönhetően - kilépett. 1974-ben egy olyan koalíció került hatalomra, mely azóta sorra nyeri a választásokat, és úgy tűnik, van is rá alapja. Malajzia a régió legdinamikusabban fejlődő országa és az etnikai ellentétek is elsimulni látszanak. A kínaiak a gazdaságban, a malájok a politikában találták meg a számításukat.
Ünnepek:
Nemzeti nap (aug. 31.). A Ramadánhoz kapcsolódik a legtöbb ünnep, mely a muzulmán naptár kilencedik hónapjában van. A Ramadán végén három napos ünnep zajlik, ez a legfontosabb maláj esemény: Hari Raya Puasa. A Hari Raya Haji a sikeres mekkai zarándoklatot ünnepli két napon keresztül. Januárban vagy februárban a Kínai Újévet vidám, táncos parádéval üdvözlik. A legdrámaibb hindu fesztivál a január végén tartandó Thaipusam.
Sportolási lehetőségek:
A búvárkodás fantasztikus élményt nyújt itt is. Túrázhatunk kerékpárral, vagy anélkül, részt vehetünk madárfigyelésen, kenu és halásztúrákon, sőt teknősöket is csodálhatunk.

Szinte a semmiből nőtt 130 év alatt modern, nyüzsgő nagyvárossá, ahol ma több, mint egymillióan laknak. A hasonló délkelet-ázsiai nagyvárosoktól (mint például Szingapúr) az is megkülönbözteti, hogy megőrizte régi jellegét és épületeit. Megtaláljuk itt a metropoliszokra jellemző modern felhőkarcolókat, úgy mint a vibráló Chinatown-t, vagy a nyüzsgő Kis India-t.

Főbb látnivalók:
Melaka
Történelmi jelentőségű hely, mely magán hordozza a kínai, a portugál, a holland és a brit hatások nyomait. Valaha a régió legfontosabb kereskedelmi központja volt, ma azonban már nem több, mint egy nyugalmas város. Ősöreg dzsunkáikkal az itt lakók még mindig felvitorláznak a folyón, végtelen bájt adva ezzel a tájnak, a városban pedig találhatunk kínai utcácskákat, antik üzleteket, templomokat, és a mára már kiköltözött európai hódítók emlékeit.
Georgetown- Penang-sziget
A legrégibb brit település Malájziában és a legelső üdülőhely is egyben. Ami igazán egyedülállóvá teszi a szigetet, az az északkeleti parton található Georgetown. Néhány városrészben azt hihetjük, hogy ötven évet visszaugrottunk az időben. Régi kínai épületek, piacok, templomi ceremóniák és mindenféle ázsiai utcai életre jellemző tevékenység várja az idelátogatót.
Cameron-felföld
A félsziget központi részén található, a maláj teaipar központja. Magas fekvésének köszönhetően (1500-1800 m) a helyiek és a turisták kedvelt kirándulóhelye az itt jellemző kellemesebb klíma miatt.
Tioman-sziget
A félszigettől keletre találjuk ezt a mesebeli szigetet. Gyönyörű partjaival, tiszta, koralloknak otthont adó vizeivel, kristálytiszta patakjaival és magas hegycsúcsaival egyedülálló látványt és élményt nyújt. A főszezon június és augusztus között van, míg a monszun ideje alatt, november és január között a terület szinte néptelen.

Egészségügyi előírások: kötelező védőoltás nincs. Csak palackozott víz fogyasztása javasolt.
Időjárás: trópusi. Esős időszakok: augusztus-szeptember a félsziget nyugati partján, október-február a félsziget keleti részén és Kelet-Malajziában. Egész évben meleg és párás a levegő. A hőmérséklet általában 20-30°C között van, a páratartalom pedig 90%-os. A monszun hatása igazán csak a félsziget keleti részén érezhető, itt van igazi esős évszak, de ekkor az eső csupán rövid időre szakítja meg a napsütést, inkább a futó záporok jellemzőek.
Öltözködés:
Malajzia muzulmán ország, ezért a hölgyvendégek lehetőleg ne fürdőruhában látogassanak el a halászfalvakba és a kisvárosokba. Egyébként a nyaralóöltözet mindenhol megfelel, ám néhány étteremben és éjszakai szórakozóhelyen elvárják az elegánsabb megjelenést.

Nem könnyű kifejezetten maláj ételt találni, bár választhatunk a kínai, a nyonya (kínai alapanyagok, helyi fűszerezéssel), az indiai, az indonéz és néhol a nyugati konyha remekeiből is. A satay (húsos kebab fűszeres mogyorószószban) viszont maláj találmány, és mindenhol megtaláljuk. A gyümölcsök szerelmesei is kedvükre csemegézhetnek az óriási déligyümölcs választékból.

Közlekedés: balra tarts (jobb kormányos autók).
Az MAS (Malaysian Airline System ) a belföldi közlekedésben a legjelentősebb légitársaság.
A félsziget gyors, gazdaságos és kiterjedt buszhálózattal rendelkezik. A vonat szintén kényelmes és gazdaságos megoldást jelent, de csupán két vonalon közlekedik.
Nincs vizi összeköttetés a sziget és a félsziget között, így ezt a távolságot repülővel kell megtennünk.

Melaka volt az első település a maláj félszigeten, ahová az európai kalandorok az 1500-as évek elején megérkeztek. A portugálok voltak az elsok 1511-ben, ezután érkeztek a hollandok 1641-ben. Őket követték az angolok 1795-ben, akik le is telepedtek itt. Ám előtte Melaka kis kínai segítséggel - a fentről betolakodó sziámiakat megakadályozandó - az egész maláj félszigetet uralta. Az angolok évtizedekig csak a maláj kikötők iránt mutattak érdeklődést, ez az amerikai polgárháborút követően megváltozott. A mai Kuala Lumpur területén ugyanis nagy mennyiségű ónt találtak. Ez pedig kapóra jött az északi erőknek, akik konzervdobozokhoz importálták az ónt, mint alapanyagot. Az intenzív külszíni bányászat miatt a mai maláj fováros egy mesterséges völgyben fekszik. Az angolok kezdtek indiaiakat és kínaiakat behozni a félszigetre, ami gyökeresen megváltoztatta az orság etnikai összetételét. A Második Világháborúban a japánok rögtön a Pearl Harbor-i bombázás után megszállták Malajziát és az angolokat pillanatok alatt kiverték a félszigetrol. A japán uralomnak a háború befejeződése vetett véget, nem az angol felszabadítók.Az ország 1957-ben vált függetlenné az angol birodalomtól. Túl sok volt azonban a jelentkező az ország vezetésére és ez - mint mindig - polgárháborúhoz vezetett. 1963-ban a két észak-borneói állam Szingapúrral együtt belépett a Maláj Államszövetségbe. Szingapúr azonban hamar meggondolta magát és két év múlva - főként az etnikai különbségeknek köszönhetően - kilépett. 1974-ben egy olyan koalíció került hatalomra, mely azóta sorra nyeri a választásokat, és úgy tűnik, van is rá alapja. Malajzia a régió legdinamikusabban fejlődő országa és az etnikai ellentétek is elsimulni látszanak. A kínaiak a gazdaságban, a malájok a politikában találták meg a számításukat.
Ünnepek:
Nemzeti nap (aug. 31.). A Ramadánhoz kapcsolódik a legtöbb ünnep, mely a muzulmán naptár kilencedik hónapjában van. A Ramadán végén három napos ünnep zajlik, ez a legfontosabb maláj esemény: Hari Raya Puasa. A Hari Raya Haji a sikeres mekkai zarándoklatot ünnepli két napon keresztül. Januárban vagy februárban a Kínai Újévet vidám, táncos parádéval üdvözlik. A legdrámaibb hindu fesztivál a január végén tartandó Thaipusam.
Sportolási lehetőségek:
A búvárkodás fantasztikus élményt nyújt itt is. Túrázhatunk kerékpárral, vagy anélkül, részt vehetünk madárfigyelésen, kenu és halásztúrákon, sőt teknősöket is csodálhatunk.

Az egykori brit gyarmat Malajzia egyik legérdekesebb helye. Jellegzetes, a kínai hagyományokat őrző világát csak részben érintette a modern fejlődés. Jó példa erre az észak-keleti parton található Georgetown, ahol néhány városrész meglátogatásakor az az érzésünk támadhat, hogy legalább 50 évet visszaugrottunk az időben: régi kínai épületekkel, piacokkal, templomi ceremóniákkal és mindenféle ázsiai utcai életre jellemző tevékenységgel találkozhatunk. Penang-sziget népszerű üdülőhely; fehérhomok tengerpartjával, ősi templomaival és a gyarmati időket idéző épületeivel csábítja a turistákat.

Részvételi díj 2 fő részére	Ft/fő	Létszám /fő	Összesen Ft/2 fő
Utazási szolgáltatások díja kétágyas szobában útlemondási biztosítással (2 %)	1 279 000	2	2 558 000
Repülőtéri illeték kb.	192 000	2	384 000
Teljes csomagár 2 fő részére			2 942 000
A részvételi díj tartalmazza: repülőjegyek, repülőtéri illeték kb. 192 000 Ft/fő, szállás 13 éjszakára a megadott ellátással, programok a leírás szerint, belépőjegyek, útlemondási biztosítás. A részvételi díj nem tartalmazza:* felárak, borravalók** (helyszínen fizetendő kb. 50 USD/fő), utasbiztosítás. További árak:* egyágyas felár: 190 000 Ft/fő felnőtt pótágyon: 1 239 000 Ft/fő (3 ágyas szobák csak lekérésre!) Tengerre néző bungaló a Berjaya Langkawi Resortban: 51 000 Ft/fő/4 éj Vízre épült bungaló a Berjaya Langkawi Resortban: 223 000 Ft/fő/4 éj Előfoglalási kedvezmény: legkésőbb 3 hónappal az indulást megelőzően 50 000 Ft/fő kedvezmény, legkésőbb 2 hónappal az indulást megelőzően 25 000 Ft/fő kedvezmény. Biztosítások: A részvételi díj tartalmazza az útlemondási biztosítás díját, amely nem kötelező, megkötését a szigorú lemondási feltételek miatt javasoljuk. A részvételi díj nem tartalmazza az utasbiztosítást, kérje kedvező ajánlatunkat Covid fedezettel rendelkező betegség-, baleset- és poggyászbiztosításra. Szervízdíj/borravaló: Helyi szokás szerint a szolgáltatók (pl. sofőr, helyi idegenvezető, kiszolgáló személyzet) elvárja a szervízdíjat/borravalót, amely a legtöbb országban kötelező és az idegenforgalomban bevett szokás. Teljes ár (Bruttó árazás, csomagár)* A csoportos utazások részvételi díja valamennyi kötelezően fizetendő költséget tartalmaz, amely minimálisan szükséges ahhoz, hogy az utazó részt tudjon venni az utazáson. A részvételi díjon felül egyéni igény szerint foglalhatók további szolgáltatások (pl. fakultatív ellátás, fakultatív programok, extra poggyász, vízumdíj, esetleges belépők, biztosítások), ezen szolgáltatások díját valamennyi útnál részletesen megadjuk. Nem tartalmazza a teljes részvételi díj az utazás helyszínén fizetendő javasolt borravalót. Hivatalos ajánlatnak csak az ajánlatkérést követően elkészített, konkrét utazásra vonatkozó és opciós foglalást is tartalmazó írásbeli ajánlat minősül. A helyek elfogyhatnak.

Hírek

Kalandozás Szingapúrban és Malajziában...

1254000.00 Ft/fő; ...

Malajzia, Körutazás Malajziában

Indulás

Időtartam

Szobatípus

Ár

1254000.00 Ft/fő;...

1279000.00 Ft/fő

Érintett desztinációk:

Malajzia

Térség: Körutazás Malajziában

Város: Körutazás Malajziában

Szingapúr

Térség: Szingapúr

Város: Szingapúr

Malajzia

Térség: Malajzia

Város: Malacca

Malajzia

Térség: Langkawi

Város: Langkawi

Malajzia

Térség: Kuala Lumpur

Város: Kuala Lumpur

Malajzia

Térség: Penang-sziget

Város: Penang

Földrészek

Közlekedés

Programtípus

Útjellemző

Útjellemző