Miramare Queen Hotel **

Látnivalók

Az épen maradt romváros. Nehéz elképzelni, hogy ahol most az iszlám az úr, egykor a görög majd a bizánci kultúra bölcsője ringott. Jártam már Cipruson, és jónéhány görög szigeten, de Ephesus romvárosa nyűgözött le idáig a leginkább. Sokak szerint egyébként ez a világ egyik legszebb ókori városa. Az ókori görög biradalom egykori második legnagyobb városában egész oszlopsorok, két színház, kórház, egy két szintes könyvtár (az ókori világban az alexandriai után a második legnagyobb gyűjtemény itt volt), városháza, piactér, ókori kapuk meglepően ép maradványai fogadják az ide érkezőt. Az egykori kulturális élet pezsgését az is érzékelteti, hogy az egyik színház 24 ezer főt volt képes befogadni.
Ephesus (ma Selcuk) egykoron kedvező fekvése miatt népszerű kikötőváros volt. Nem csak kereskedelmi, hanem kultikus központként is működött, az első időkben Cybele istennő, majd Artemisz, majd az utóbbi évszázadoktól a mai napig Szűz Mária kegyhelye. Pál apostol hittérítő körútja során két évet töltött a városban, ezután kezdődött a településen a Szűz Mária kultusz. Nem messze innen, egy kis völgyben található maga a ház, ahol Mária meghúzódott egy ideig (Meryemana), a zarándokok tízezrével keresik fel ezt a helyet minden évben.
Itt élt egykoron Herakleitosz a filozófus is, aki szerint "kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba" (ie. 540-470). Itt állt Artemisz temploma, mely az ókori világ hét csodája közé tartozott, bár tényleges helyét egyértelműen nem sikerült fellelni. A római időkben az uralkodóknak gyakran az embernagyságút négyszeresen meghaladó szobrokat emeltek, hogy így vívják ki az aktuális császár jóindulatát. Az óriásszobrok némelyike még ma is látható Ephesusban.
A város egykori főutcáján, a Márvány út egyik kövén talán a világ első reklámja található: egy női alak koronával a fején, mellette egy szív és egy láb. Az értelmezés szerint az egyik bordély hölgye hívta fel így a kikötőből érkező matrózok figyelmet színvonalas szolgáltatásaira.

Mesés Szmirna
Izmir megtekintésére nem volt sok időnk, néhány érdekességet azonban mégis érdemes elmondani erről a legendás kikötővárosról. Évszázadokig Szmirnaként ismertek szerte a világban, Homérosz szülôhelye, Törökország harmadik legnagyobb városa, innen indultak útra Európa felé a keleti csemegékkel megrakott hajók is. A szerencsétlen település számtalan súlyos földrengést szenvedett el, ezért viszonylag kevés emlék maradt fenn épségben napjainkra. Ezek közül az egyik legszebb a Kadifekale erőd, amelyet Nagy Sándor idejében, a IV. században építettek a város fölé magasodó dombra. Az erôdbôl kitűnô kilátás nyílik az Izmiri-öbölre. Aki úgy érzi, hogy nincs kedve megmászni a 200 méter magas dombot, az felmehet megnézni az épen maradt öt tornyot egy olyan történelmi jelentőségű felvonóval, amely az egyik első fizetős felvonó volt a világon. A városban érdemes megtekinteni még a római agórát, benne Poszeidon és Artemisz szobrát. Izmir különleges látnivalói közé tartozik a Kemeralti bazár illetve a környékén található számos zsidó imaház. Mivel - hála istennek - az iszlám a borivást megengedi a gyaúroknak - az imaházak mellett néhány hangulatos borozó is akad, ahol jóféle fehér és vörös borokat lehet kóstolgatni.
A régi repülőtér mögött terül el a Kus Cenneti (Madármennyország) 8000 hektáros természetvédelmi területe, ahol 190 féle helyi és átvonuló madárfaj él a bokros, ligetes, zsombékos terepen, rókákkal, vaddisznókkal békés egyetértésben.

Ingázás két földrész között
Isztambul két világrészt köt össze, és számos civilizáció keveredik itt össze. Az óvárosban egymást érik a parkok és közkertek. A 14 millió lakosú metropolisz egyik legfőbb attrakciója a Topkapi palota, a szultánok lakóhelye, amelynek ablakaiból az uralkodók egykoron szó szerint is szemmel tarthatták a Boszporusz tengerszoroson átmenő forgalmat. A Topkapi volt az oszmán-török birodalom székhelye a 15. és a 19 század között. A palota konyhájában ma kínai porcelán, ezüstgyűjtemény tekinthető meg. Ma már beléphet a látogató az uralkodói feleségek egykor elzárt lakrészeibe is. A Régészeti Múzeum a palota első udvarában található, sumér, babiloni, asszír és hettita emlékeket lehet itt megnézni.
A Topkapi palota mellett található Isztambul másik legfőbb ékessége, az Hagia Sophia székesegyház. Az épületet, mely ma múzeum, eredetileg katedrálisnak építtette még Bizánc fénykorában Nagy Konstantinusz, majd Justinianus alakíttatta át. Kupolamagassága eléri az 55 métert, átmérője 31 méter.
Az Hagia Sophiát később mecsetként használták. Érdekessége, hogy ez a világ legnagyobb, önmagában álló épülete, amelyet olyan kitűnően konstruáltak meg, hogy számos komoly földrengést átvészelt, miközben kisebb épületek romba dőltek. Alatta megtekinthető a bizánci időkben kialakított ciszternarendszer, amelyet 336 korinthoszi oszlop támogat.
Az Hagia Spohiával szemben áll a hihetetlenül elegáns Sultanahmet Mecset, amely 1609 és 1616 között épült. Sokan Kék Mecsetként ismerik az épületet, jellegzetes égszínkék és fehér fali csempéi miatt. Ez a világ egyetlen olyan iszlám imahelye, amely mellé hat minaretet is emeltek.
A helyiek szerint a legszebb mecset a vízesésre emlékeztető, lépcsős tetejű, négy karcsú minarettel felvértezett Suleymaniye, az Arany-öböl nyugati partján. Ez az oszmán birodalom aranykorában, 1557-ben épült. A mecset mellé építettek négy medreszét, azaz iszlám teológiai iskolát, egy orvosi iskolát, egy karavánszerájt, egy törökfürdőt és egy szegénymenhelyet is.
Az Arany-öböl túloldalán található a város modern része, Pera. Üvegpaloták, felhőkarcolók, luxusszállodák, építkezések színhelye. A Boszporusz túlpartján már Ázsia: a városrész neve Uskudar. Európa leghosszabb függőhídjai ívelik át a több kilométeres távolságot. Uskudarban olcsóbbak a lakások, építkezni is könnyebben lehet, ezért egyre többen költöznek át Ázsiába, hogy onnan járjanak át dolgozni Európába. A szegényebbek komppal teszik meg nap mint nap ezt az utat.

Bazár az egész világ!
Törökországban minden hazánkfiából elő kell hogy bújjon a kereskedő, hiszen a bazárok árusai elvárják a kuncsaftoktól az alkudozást. A városokban, üdülőhelyeken úton-útfélen mindenféle dolgokat kínálnak eladásra különböző korú rámenős férfiak. Isztambulban a Kék Mecset előtt egy csoport jól öltözött, fiatal férfire lettem figyelmes, először megint csak nem tudtam mire vélni a dolgot. Se ékszert, se képeslapot nem láttam náluk. Mint az idegenvezetők, barátságosan igazították útba a mecsetbe igyekvőket, figyelmeztették a turistákat, hogy mindjárt kezdődik az ima. Utóbb rájöttem, hogy ezek a szőnyegárusok így akartak a potenciális vevők közelébe férkőzni. Az ima után már ismerősként üdvözölték az embert, és természetes módon invitáltak minket is a boltjukba egy csésze frissítő almateára - ja és közben persze megmutatták a készletüket is. A bazárban a legkisebb gyerek is vérbeli kereskedő: ha a kedves vevő pulóvert szeretne nyáron (pl. én), akkor öt boltba is elkísérik az illetőt, és feltúrják a raktárkészletet, csak hogy megtalálják az áhított göncöt. Ráadásul olyan jó árakon lehet vásárolni errefelé, hogy azt tanácsolom, Törökországba senki ne vigyen ruhát, szebbet vesz olcsóbban, mint itthon.
Egy ismerős lány egyedül töltött el néhány napot Isztambulban. Visszafelé a repülőtéren elújságolta, hogy jóformán egy fillért sem költött, pedig ajándékok tömkelegével vértezte fel magát. A helyi férfiak egymással versengve hívták ebédre, vacsorára, az árusok ingyen halmozták el a csecsebecsékkel.
A bazár mellett a török konyha egzotikuma ragadott magával leginkább. A törökök ételein pásztorkodó közép-ázsiai ôseik életformájának hatásai érezhetôk erôs mediterrán jegyekkel keveredve. Ételeik elsôsorban bárányhúsból készülnek, jellegzetes a shish kebab (húscsíkok grillezve) a döner kebab, illetve a karniyarik (darált hússal töltött padlizsán). A tengerparton népszerű a hófehér húsú kardhal, édességnek pedig ott a dolma (szôlôlevélbe töltött dió és mazsola) és a baklava (diós, mézes, nagyon édes rétesféleség). Elfogadott dolog, hogy az éttermekben a vendéget menginvitálják a konyhába, nézzen bele a fazekakba, és válassza ki a neki tetszô ételt. Az én kedvencem a meze - sokféle elôétel, falatkák formájában, amelyből akár nyolcat is kaphat az ember az étteremben. Jellegzetes italuk az ayran (frissítô joghurtos ital) és a raki (ánizspálinka). Két személy négyezer forintból a legtöbb helyen kényelmesen megvacsorázhat, beleértve a levest és egy-egy italt is. Az éttermek, sőt még az utca is meglepően tiszta, de a csapból itt sem szabad inni.
Vasárnap jöttünk visszafelé, egy kép most is élesen rajzolódik ki előttem: a tengerparton százával piknikeltek a családok a napsütésben. Mindenki nyugodtnak és boldognak tűnt, csak a csador az asszonyokon valahogy mintha túl fekete lett volna.

Isztanbul évszázadokon keresztül a világ egyik legfejlettebb birodalmának központja volt. 3000 éves történetének köszönhet?en rengeteg érdekes látnivaló várja a turistákat. A leghíresebb épület a Topkapi palota, amely a XV. és a XIX. század között a szultánok lakóhelyéül szolgált. A számos épület közül kiemelkedik az egykori hárem és a birodalmi kincstár, amely tömve van arany, ezüst és gyémánt ékszerekkel. A Hagia Sophia székesegyház 548-ban épült. Egy része sajnos már elpusztult, de számos része jó állapotban fenn az utókor számára. Leghíresebb épülete a Kék Mecset. Nem szabad kihagyni a Bazár megtekintését sem. Azon kívül, hogy a török kultúra fontos részét képezi, nagyon kedvez? áron tudunk itt vásárolni.

Az ország fővárosa Ankara. A város fejlődése 1920-tól gyorsult fel, amikor ideköltöztették a kormányhivatalokat. A leghíresebb turistalátványosságok a bizánci fellegvár, a Hisar, az Anatóliai Civilizáció Múzeuma és az Atatürk Mauzóleum. A város római kori negyedében ókori emlékeket találunk.

Törökország több száz ókori települése közül Ephesus maradt meg a legjobb állapotban. Az ókori romok között sétálgatva megtekinthetjük a Hadrian templomot és az Árkádiai utat. A templom az akkori kor fejlettségét mutatja. Csodálatos szökőkutak, medencék és könyvtárak díszítik.

Bodrum az Égei-tenger partvidékének legszebb városa. Pálmasorok szegélyezte sétányok, gyönyörű villák és remek szórakozóhelyek csalogatják ide az embereket. A tengerparton mindenféle vízi sportot kipróbálhatunk.

Antalya a Földközi-tenger partvidékének legfontosabb városa. A közelben számos ókori emlék is várja a turistákat.

A török riviéra, vagy más néven a türkiz part (Turquoise Coast) népszerű elnevezése Törökország délnyugati partvidékének; körülbelül Çeşmétől  Alanyáig  húzódik, magában foglalva Antalya, Muğla, valamint Aydın és İzmir tartományok egy részét. Ez a tengerparti sáv üdülőközpontjaival, természeti és kulturális látnivalóival, ókori romjaival igen kedvelt turistacélpont.
A török riviérát általában kellemes időjárás jellemzi, a turistaszezon sokfelé már március-áprilisban elkezdődik, és egészen október-novemberig tart. Nagyrészt homokos-aprókavicsos tengerpartja a Földközi- és az égei-tenger  partján húzódik, a területen számos természeti kincs, vízesés, barlang, erdő és ókori (görög és római) romváros található. A partvonal mentén halad az úgynevezett blue cruise  (szó szerint „kék hajóút”), mely napjainkban népszerű a turisták körében.A török riviéra már évszázadokkal ezelőtt is kedvelt volt, Marcus Antonius például a legenda szerint a terület egy részét Kleopátrának ajándékozta szerelme zálogául.Ezen a területen született a világtörténelem több meghatározó személyisége is, így például Szent Miklós, akitől a Mikulás legendáját származtatják, Demre (Myra) településen élt.[2] Halikarnasszoszban, a mai Bodrumban született a történetírás atyjaként emlegetett Hérodotosz.

(forrás wikipedia.hu)

Side Törökország Antalya tartományának Manavgat körzetében fekvő városa, melynek történelme i. e. a 7. századig vezethető vissza. Ma vonzó turistacélpont a Török Riviérán.

Sidét aiolok (ókori görög törzs) alapították, nevének jelentése egyes források szerint „gránátalma”, mely a Sidében vert pénzérméken is látható,[3] más források szerint Danaosz (akit a törökök Tauros néven ismernek) egyik leányáról, Szidáról (Sida) kapta a nevét.

A Nagy Sándort követő két évszázadban a város nagyrészt szeleukida kézen volt, időnként az egyiptomi Ptolemaida dinasztia uralta. Side fénykorát az i. e. 2. és i. sz. 3. század között élte, amikor gyümölcsöző kapcsolatot ápolt a Római Birodalommal. Ekkor épült a város számos meghatározó épülete. A Kr. u. 4. századtól kezdve fokozatosan veszített jelentőségéből, földrengések rázták meg, tűzvész pusztította[4], arabok fosztogatták, végül a 10. századra teljesen elhagyatottá vált. A 12. századból származó arab feljegyzések szellemvárosként említik.
(forrás wikipedia)