Könyves Kairó ****

Egyiptom valóra váltja a messziről jött utazónak Nagy Sándorról és Kleopátráról, hõségben izzó sivatagról, a Nílus ajándékáról, kelet nyüzsgő bazárjairól, fáraókról, romantikáról szőtt álmait. Ehhez ezernyi ereklyét hagytak rá a letűnt évezredek: Alexandria lüktetõ kikötője, Kairó ősi bazárjai, Karnak és Luxor templomai, Gíza piramisai, a Nílus lassan hömpölygő vize, II. Ramszesz temploma Abu Simbelben mind díszletet adnak képzeletünk szárnyalásához. Egyiptom földjére lépve a forró afrikai széllel együtt érint meg a kelet sokszínű pezsgése és a ködbe vesző végtelen múlt falakat, tájakat és lelkeket körülölelő lehellete. Múlt jelennel és jövővel, valóság álommal, egzotikum az Ezeregy éjszaka meséivel keveredve festi meg Egyiptom sokszínű, ízű és illatú portréját.

Kairó, az egyiptomi utazások kezdete és vége
Kairó Egyiptom fővárosa és egyúttal Afrika legnagyobb városa. A Nílus mentén fekszik ott, ahol a folyó sok mellékágra válik szét, melyek a Földközi-tengerbe torkollanak. Kairó lüktető életű metropolisz amellett, hogy egyben az ezer éves arab kultúra hagyományinak letéteményese is. Az égbe szökő modern felhőkarcolók tövében meg nem álló kereskedők árulják színes portékáikat. Kairó okkal leglátogatottabb nevezetessége a közeli Gíza. Itt található a világ hét csodájának egyike, a gigászi méretű és rejtélyes piramisok - a Kheopsz, Chefren és Mükerin piramis. Közülük a legnagyobb a több, mint 140 méter magas Kheopsz piramis. Ennek az építménynek különlegessége, hogy alaprajza pontosan a négy égtáj felé mutat.

Egyiptom meseszép fürdőhelye: Hurghada
Hurghada a Vörös-tenger partján fekszik mintegy 500 km-re Kairótól. A Vörös-tenger az Indiai-óceán beltengere, nevét egy különleges, a tenger alját vörösre festő tengeri moszat előfordulásának köszönheti. Hurghada egész évben különlegesen jó feltételeket biztosít a fürdéshez. A tenger vizének hőmérséklete ritkán csökken 22 C° alá. Hurghadánál a kristálytiszta tengert finom homokkal borított hosszú strandok szegélyezik. Sok helyen nyúlnak a tengerbe korallzátonyok, melyek víz alatti szépsége elkápráztatja a búvárkodás szerelmeseit. Azok számára, akik ennek a sportnak nem hódolnak, tengeralattjárók és üvegfenekű hajók engednek bepillantást a víz alatti világba. A Vörös-tenger híres szép korallzátonyairól, és a korallokat benépesítő színes víz alatti világáról.

Sharm El Sheik, a búvárparadicsom
A Sínai-félsziget déli részén fekvő Sharm El Sheikh a Vörös-tenger egyik legszebb pontja, itt található a világ második legnagyobb korallzátonya, így Sharm El Sheikh és Dahab térségének rendkívül változatos víz alatti élővilága, a felszín alatt elterülő korallkertek között megbúvó ezernyi színben pompázó halakkal, az idelátogatónak felejthetetlen emlékeket nyújtanak.

Karnaki templom-együttes
Egyiptomi utazásunk egyik legszebb látnivalója a Karnaki templom-együttes. Luxorból a legtöbben busszal vagy konflissal mennek Karnakba, de aki ráér, annak - a látvány miatt - megéri a gyalogos séta. Három kilométer a távolság, és aki nem a Nílus parti sétányon megy, hanem keresztül-kasul a külvárosi utcákon, az találkozni fog a valódi Egyiptom arcával. Sok gyerek, meglepő szegénység, mindenfelé állatok, bizony ez is az utazás nagy látnivalói közé tartozik. De amint feltűnik Karnak, mindent elfelejt a látogató. Itthon már mindenki látott róla képeket, olvasgatta az útikönyvet, próbálta elképzelni, milyen is lehet? Hatalmas területen fekszik, és olyan sok épület maradványait láthatjuk, hogy nehéz térképszerűen magunk előtt látni. Szerencsére a látvány magával ragad bennünket, az útikönyv bogarászása is általában elmarad. Tudni kell, hogy az épületek sokasága nem egyszerre, hanem kb. kétezer éven át épült, így dinasztiánként változott a kép és gyakran az elődök által épített remekművek anyagát használták.

Hajózás a Níluson
Az egyiptomi utazás egyik, sokak számára elérhetetlen különlegessége volt korábban, mára népszerű túrista programmá váltak a nílusi hajóutak. Az utazás egyszerre élmény testnek és az ősi világ kultúrájának megismerésére vágyó szellemnek. Négy-ötcsillagos hajók indulnak Luxorból és járják be az egyiptomi kultúra fő verőerét, viszik el az utazót legszebb kincseihez. A Nílus évenkénti áradása teremtette meg a fáraók országának gazdagságát, és az ősi egyiptomban ezért különös tisztelettel adóztak a folyónak és mintegy köszönetül mellé építették legfontosabb templomaikat. A hajók miközben felfelé haladnak a Níluson nemcsak Egyiptom kies táját szelik át, hanem kultúrája bölcsőjét is. A hajó megáll midazoknál az építészeti emlékeknél, amelyek azzá tették az országot, ami: csodálatra méltó látnivalók kifogyhatatlan tárházává. Az utazás átöleli Egyiptom összes fontosabb emlékét, az elején mód nyílik Kairó és Gíza piramisainak megtekintésére, útbaejtik a Királyok völgyét, Hatsepszut királynő templomát, a Memmon kolosszust, Edfu és Kom Ombó templomait, Asszuánt ás az Elefánt-szigetet. Egy hét felejthetetlen barangolás egy máig ismeretlen világ relikviái között.

Időjárás és tengervíz hőmérséklet

HŐMÉRSÉKLET
	máj.	jún.	júl.	aug.	szept.	okt.
Kairó
Maximum	27	32	35	36	32	24
Minimum	17	19	21	21	19	14
Hurghada
Maximum	27	32	36	39	35	26
Minimum	21	23	25	25	21	16
Tengervíz	25	26	27	27	26	25

Belépőjegyek és árak
Egyiptomban a helyi árak aránylag alacsonyak. Jelentős összeget kell azonban szánni a látnivalókra. Íme néhány belépőjegy ára tájékoztatásul (kedvezmények nélkül - egyiptomi fontban "ŁE"). Diákigazolvány felmutatása esetén az árakból általában 50% kedvezmény jár. Fényképezésért a belépődíjon túl a legtöbb helyen 5 vagy 10 ŁE összeget kell fizetni. Videózás esetén ez 30-100 ŁE, videózni azonban sok helyen tilos.
Szakkara: 20 ŁE
Giza: piramis körzet 20 ŁE, piramisokba a belépő további 20 ŁE piramisonként.
Királyok Völgye: 20 ŁE - 3 sírra érvényes
Királynõk Völgye: 12 ŁE
Thébai nemesi sírok: 12 ŁE (egy jeggyel kettőt lehet megnézni)
Karnak: 20 ŁE
Luxor (esti kivilágításban): 20 ŁE
Hatsepszut temploma: 12 ŁE
Kitchener botanikus kert: 10 ŁE ( + kishajó)
Kalabsha templom + Beit el-Wali templom: 12 ŁE (+ hajó kb. 10 ŁE/őõ)
Anba Sam'an kolostor: 12 ŁE
Egyiptomi Múzeum: 20 ŁE, a Múmiák Terméért külön kell fizetni (további 20 ŁE)
Citadella: 20 ŁE

Kultúra, szórakozás, éjszakai élet
Az éjszakai szórakozási lehetőségek közül a hang és fényjáték előadások a legcsodálatosabbak a kairói Citadellában, a gízai piramisoknál, a karnaki templomban Luxorban és Philae templomában, Asszuánban. A napi angol nyelvű újságok részleteket is közölnek az előadásokról. Ezek az újságok tartalmazzák a divatos éjszakai lokálok és a Níluson kikötött hajóbárok címeit is, ahol esténként műsor van. A bárok és a diszkók ára elfogadható, attól függ, ki mennyit iszik. A legtöbb szállodában műsor van, keleti zenét játszó zenekar és hastáncosnők. Annak, aki különleges szórakozásra vágyik, a turistairodák szerveznek sátoros sivatagi lakomákat, lovas bemutatókat, még hipnotikus dervistáncot is. A dervisek ügyesen bánnak a tamburinnal, kasztanyettával, miközben hirtelen mozdulatokat tesznek, vagy folyamatosan forognak, úgy, hogy hímzett köpönyegük vízszintesen úszik a levegőben. A hetenként megjelenő This Week in Cairo, This Week in Alexandria című angol és francia nyelvű műsorfüzetek friss kulturális híreket és a következő hétre szóló programokat is tartalmazzák. A szállodai portás is tud információval szolgálni.

Étkezési szokások
Az egyiptomiak szeretik a finom ételeket, és nagyon sok specialitásuk van. Egy régi arab közmondás szerint a vendég annyira tiszteli házigazdáját, amennyi ételt elfogyaszt az asztalánál. A kínálásoknak valóban se vége, se hossza, de udvariasan vissza is lehet utasítani. Bizonyosodjunk meg arról, hogy a maradék nem vész kárba. A vendégszeretet még a sivatagban is érvényesül, ahol az utazó Allah vendége. Azok, akik jobban szeretik a megszokott ízeket, az elegáns hotelekben és éttermekben étkezzenek. Azok számára, akik belekóstolnak a helyi különlegességekbe, a következő rövid ismertetőt ajánljuk. Az ételek nevét angolos átírásban tüntetik fel. Kebab: kockára vágott bárányhús citromlével és olívaolajjal bedörzsölve, rövid nyársra tűzve, faszénen sütik. Shwarma: függőleges nyársakon sült bárányhús, két kovásztalan kenyér között. Mezza: közel-keleti hors d oeuvres, töltött szőlőlevél, olívával, gyöngyhagymával. Kofta: fűszeres darált bárányhús virsliformára töltve; rövid nyársakra tűzik, gyakran kebabbal felváltva. Tamaia: forró olajban jól átsütött babpogácsa, sarki árusoknál is kapható. Fool: különféle párolt babból álló étel, arab kenyérrel gyakran reggelire is adják. Samak: halak és kagylók a Nílusból és a Földközi-tengerből, bőséges és ízletes. Baclava: több réteg kelt tészta cukros diós töltelékkel. A sütőből kivéve leöntik mézzel. Shai: tea, rendszerint pohárban szervírozzák. Karkaday: núbiai specialitás. Assir: friss gyümölcslé. Doum: Asszuán
környéki, gyümölcslészerű ital, pálmafa belsejéből készítik. Stella sör: a belga Stella Artois-hoz hasonló, a turisták körében közkedvelt sör.

Sivatagi lakoma
A sivatagi lakoma különleges élmény. A piece de résistance egy egészben sült birka, mely belül omlós, kívül ropogósra sütve. A vendégsereg kéziszőttes szőnyegeken vagy párnákon törökülésben ül, alacsony asztalok körül. A cipőt illendő lehúzni. Először hatalmas tálon közszemlére teszik a birkasültet, mellette nagy edényekben a sáfránnyal színesített és fenyőmaggal díszített rizst. Kést, villát nem mindig adnak. Ha nincs, kézzel úgy ehetünk, hogy a kenyérrel mártogatjuk a szószokat, bekapjuk a húsdarabokat, a rizsből kis golyókat formálunk. Csak a jobb kezet szabad használni. A végén kézmosó edényeket hordanak körbe, majd édességet és gyümölcsöket szolgálnak fel. A kávé vagy a tea az étkezés végét jelenti. Néha különös szertartásos módon tálalják. A kávéskanna akár egy méter magas is lehet. A töltögető a kannát magasan tartva önt a piciny csészébe vagy pohárba, anélkül hogy egy csöpp is kifolyna. Az első csésze után a másodikat is ugyanígy töltik, csak a harmadikat lehet visszautasítani. Az első csésze tea édes, a második édesebb, a harmadik a legédesebb.


Orvosi ellátás, higiénia
Az utazók mindig aggódnak az egészségügyi veszélyek miatt, bár ezek jó része csak téves hiedelmeken alapuló mendemonda. Régen is, és ma is az egyiptomi orvostudomány, és ennek oktatása igen magas szinten áll. A baleseti ellátások ingyenesek, a számos magánklinika árai is viszonylag alacsonyak. Kisebb gondok esetén a szállodák telefonon hívnak általuk ismert orvost. A gyógyszertárakban minden ismert gyógyszer kapható, általában a nemzetközileg ismert nevén. Ennek ellenére ajánlott, hogy mindenki vigye magával a számára szükséges gyógyszereket. Egyiptomban a gyógyszerek ára államilag megállapított, és a dobozon feltüntetett árat kell fizetni.
Egyiptomban csapvizet soha ne igyunk. Hagyatkozzunk a mindenütt kapható palackos vízre. Az éttermi ételek gyakran erősen zsírossak. Ha nem vagyunk hozzászokva érdemes odafigyelni rájuk. Védőoltás nem szükséges, viszont azoknak, akik nem több mint 6 hónapja kolera vagy sárgalázzal fertőzött területen tartózkodtak kötelező. Az oltásokról a tisztiorvosi szolgálat nemzetközi oltóállomásain lehet információt szerezni.

Időeltolódás
A közép-európai nyári időszámításhoz viszonyítva +1 óra

Pénznem
Egyiptomi font, 1 ŁE = 100 Piaszter (PT),

Közlekedés
Az országon belül a legfontosabb turistaközpontokba légi-, vasúti- és autóbusz közlekedés is van. A legtöbb út aszfaltozott és meglehetősen jó állapotú, ugyanakkor egyes útszakaszokon útdíjat kell fizetni. Turisták számára előírják a nemzetközi jogosítványt ("carnet de passage") és egy helyi kötelező személybiztosítást. Az alkohol fogyasztása vezetés közben tilos. Amennyiben kismotort vagy autót kíván bérelni, feltétlenül kössön teljes körű casco biztosítást! Idegenvezető nélkül ne induljunk a sivatagba. Gyorsan el lehet tévedni. Kairóban éjjel-nappal közlekednek a buszok és villamosok. A héliopoliszi metró a Ramses tér, Heliopolis, Nasr City és Mattareya vonalon jár. A heluáni metró Kairó és Heluán között 14 állomáson áll meg. A földalatti a Ramses teret és Al Merget köti össze. Elfogadható árú a rendszeres nílusi kompjárat.


Vásárlás 
Vásárolhatunk a szabadáras piacon, ahol alkudozni lehet, vagy üzletekben és szupermarketekben, ahol rögzített árak vannak. Az ajándékboltok, trafikok és élelmiszerüzletek nyitvatartása változó. Előzékeny és néha nagyon tolakodó árusok mutatják be árujukat, és bizonygatják minőségét. Vásárláskor mindig alaposan győződjenek meg a megvásárolni kívánt áru hibátlan minőségéről.

Fényképezés
Egyiptom egy igen fotogén ország, ahol minden percben, minden méteren akad valami érdekes, amit lencsevégre lehet kapni. Ideális a jó fényviszonyok miatt is. A helyi idegenvezető minden esetben pontos felvilágosítást tud adni arról, hogy egy-egy műemléknél szabad-e fényképezni vagy sem, illetve engedély esetén milyen összeggel kell számolniuk. (Néhány helyen ingyenesen használhatják videókamerájukat ill. fényképezőgépüket.) Szigorúan tilos azonban a fotózás és filmezés a kairói Egyiptomi Múzeumban, a Mükerinosz Piramisban, illetve a luxor-i Királyok Völgyében, a királyi sírokban. Ha olcsó filmre vagy gyors előhívásra van szükségünk, kerüljük el a hotelshopot.

Nyitvatartás
A heti pihenőnap a péntek. A hivatalokban a péntek és a szombat számít hétvégének. A legtöbb turisták által látogatott üzlet minden nap nyitva van.

Hálózati feszültség 
Egyiptom legnagyobb részén 220 V és 50 Hz-es váltóáram van. A csatlakozók kétvillásak, helyenként földeléssel, nem ritka az áramkimaradás.

Beviteli szabályok
Bármilyen valuta, korlátozás nélkül bevihető, de 5000 USD feletti összegnél írásbeli beviteli nyilatkozatot kell tenni. Az ország pénzéből csak 100 ŁE-ot lehet bevinni. Személyes ékszereket és más értékes tárgyakat a beutazáskor be kell jelenteni, ezeket aztán az útlevélbe is bevezetik. A drogok bevitelét a legmagasabb büntetéssel sújtják!

Kiviteli szabályok
Az ország elhagyásakor, a bevitelkor bejelentett értéktárgyak listáját töröltetni kell. Kiutazáskor maximum 100 ŁE-ot lehet az országból kivinni. Az antikvitások és szőnyegek kivitele csak engedéllyel lehetséges, egyébként tilos!

Borravaló
A Közel-Kelet idegenforgalmának jellemzője, a boldogulás alapfeltétele az út elején, a helyi képvislők által beszedett baksis, amelyet az ún. belső személyzet (határőrök, vámosok, hotel managerek) javadalmazására fordítunk. Természetesen ettől függetlenül minden turistától mindenhol elvárják a borravalót, melynek összege az általánosan elfogadott szabályok szerint alakul (kb. 10%).

Helyi szokások
Aki nem akar otromba turista módjára viselkedni, annak érdemes megismerkedni a helyi szokásokkal. A lakosság túlnyomó része az iszlám híve, de van egy keresztény kopt kisebbség. Őket elsősorban ismerősebb hangzású nevükről ismerhetjük fel: az arab Szamira helyett például Mária. Az egyiptomiak jó kedélyűek, vendégszeretők. Nagyra értékelik azt, aki tiszteli szokásaikat, vallási előírásaikat; pl. sohase csókolózzunk nyilvános helyen. Ne felejtsük el lehúzni a cipőt, ha belépünk a mecsetbe. A nők takarják be fejüket, vállukat. A mohamedán férfinak 4 felesége lehet, mindegyikkel egyformán kell viselkednie. Kevesen engedhetik meg maguknak a teljes létszámot, de hagyományos a tisztelet a nők iránt. Ott is vannak nők, akik magas hivatali tisztséget töltenek be, de jóval kevesebben, mint Európában. A mohamedán vallás egyik tana a fatalizmus, azaz: minden előre elrendelt. Amikor egyezséget kötnek, igyekeznek azt betartani. Azt mondják: insallah - ha Isten is úgy akarja, de nem mindig sikerül. Az idő nem számít! Az idegeneknek ez gyakran bosszantó. Sok egyiptomi beszél angolul, van, aki hosszabb-rövidebb ideig élt Angliában. Aki az angollal nem boldogul, próbálja a franciát. Imádnak telefonálni, mert lusták levelet írni. A helyi hívások szinte ingyen vannak. De újabban a faxra is rászoktak. A galabíja még mindig szinte nemzeti viselet. Nagyon praktikus ilyen forró klímában, de egyre több farmerruhát is látni. Az alkudozás életforma. Megvetik azt, aki azonnal kifizeti a mondott árat. Könnyedén, humorral kell csinálni. Ha valahol vendégségben megtetszik valami, a világért se kezdjük dicsérni; a helyi hagyomány megköveteli, hogy a házigazda felajánlja ajándékul a vendégnek. Természetesen vissza lehet utasítani, de ez véget nem érő udvariaskodást és némi zavart kelthet. A házigazdának ugyancsak szent kötelessége a vendéget étellel-itallal traktálni. Természetesen egy idő után vissza lehet utasítani, de a tányéron ne hagyjunk semmit. A kávé a fő ital, de a tea is kedvelt a fellahok közt. A kávét és a teát jóval édesebben isszák, mint nálunk szokásos, de lehet kevés cukorral vagy cukor nélkül kérni. Rendelhetünk francia vagy török kávét, az utóbbinak zacc van az alján - azt nem kell meginni. A mazbout kávé fél adag cukorral.

Javaslataink
A ruházat kényelmes, lehetőleg természetes anyagú legyen, elegáns ruha nem szükséges. Az első napokban óvakodjanak az erős napfénytől. Napszemüveg, hatékony fejfedő és kényelmes, nyitott lábbeli egészítse ki ruházatukat. Ne keverjék a különböző csípős és nehezebben emészthető ételeket.

 Indulás előtt érdemes tájékozódni a konzuli oldalon.

Egyiptom fővárosa, a világ 13. legnépesebb városa 16 millióan lakják.  A város magába foglal két szigetet is Gezira és Roda. Látnivalókban gazdag: Abdin Palota, Abu Szerge-templom, El-Azhar mecset, Bayt el Suhaymi (régi kereskedőház) Kairói torony, Ben Ezra zsinagóga, Citadella, Bijou-palota, Mohamed Ali mecset, Ibn Túlún mecset stb... A múzeumi felsorolásról már ne is beszéjünk! Egyiptomi archeológiai múzeum, Giza palota, Egyiptomi Múzeum. Klímája szubtrópusi, így aki nem szereti a tömeget és nyugodtan szeretne Piramist nézegetni, utazásához a január és a februári hónapok ideálisak, az útikönyvek szerint.

Egyiptomot az arab kultúra központjának tekintik, Kairót pedig a kultúra bölcsőjének. A város Egyiptom fővárosa, egyúttal Afrika és a Közel-Kelet legnagyobb és legnépesebb városa is.



A lakosság többsége Egyiptom elmaradottabb részeiből érkező, itt munkát vállaló emberekből tevődik össze. A város az egyiptomi civilizáció hazája, egyúttal a legnagyobb urbanizációk egyike is. A modern metropolisz az ország adminisztratív központja, egyúttal a kulturális műemlékek közelében fekszik, amelyekből szinte lüktet a történelem. Ez egészen i.e.3000-ig nyúlik vissza, akkor kezdett ugyanis íródni a város történelme. A 10.századtól Kairó az ország vezetésének hatalmi központja. Jelenleg Egyiptom pulzáló szíve.



Ebben a hatalmas metropoliszban nem probléma szállást találni. Megszámlálhatatlanul sok szálloda, panzió és egyébb szálláslehetőség található itt.




A városba megéri repülővel látogatni, a kairói repülőtér ugyanis a legnagyobb az egész országban. A reptéri autóbuszszolgálat az 1. termináltól elérhető. Az autóbusz a Midan Tahrir-Mohandessen járat útvonalán közlekedik, Kairó centrumától a gízai piramisokig. Kairóból klimatizált autóbusszal Egyiptom bármely más részére eljuthatunk. De ülőhelyet érdemes már két nappal indulás előtt foglalni. A Kairóból Felső-Egyiptomba vezető autóutak a leghosszabbak és legzsúfoltabbak. A saját biztonságunk érdekében nem ajánlatos éjszaka vezetni, mert kivilágítatlan, öszvérek által húzott kocsinak ütközhetünk.






Kairó a turisták számára sokféle aktivitást kínál. Sok galéria, koncertterem, kulturális központ, múzeum, étterem és bevásárlóközpont áll rendelkezésre, valamint egyéb szabadidőprogramok. Nyáron kifejezetten a turisták számára rendeznek vásárokat, ilyenek például a tevevásárok.




A Khan El Khalili Bazaar szintén közkedvelt, itt régiségek, szőnyegek, réztárgyak és egyébb keleti áru között válogathatunk. Ami a sportot illeti, nagyon közkedvelt a squash és a tenisz. A nemzeti sport a fotbal. A városban sokéves hagyománya van a kinematográfiának is. Kairó egyenesen a Közép-Kelet Hollywoodjaként volt ismert. Minden évben megrendezik a Kairói Nemzetközi Filmfesztivált.








Ha más szemszögből szeretnénk látni a várost és
magát Egyiptomot, erre szolgálnak a nílusi hajókirándulások. A folyóban azonban higiéniai okok miatt nem ajánlatos fürdeni.








A műemlékek többsége reggel 9:00-től délután 16:00-ig tart nyitva, úgy, mint más egyiptomi városokban is. Péntek délben azonban a heti imádságok miatt átmenetileg minden bezár. Kairóban székel az Egyiptomi Nemzeti Múzeum, amely a legnagyobb óegyiptomi gyűjteménnyel rendelkezik. A múzeum, amely 1857-ben lett megalapítva, legfőbb büszkesége a Tutanchamon fáraóról szóló kiállítás. Továbbá keresett hely az Al Azhar, azaz virágzó mecset. A 10.században egyetemet is alapítottak. Az itteni teológiai egyetem híres, nagy hangsúlyt fektet a Korán magyarázatára. A tanulmányok mintegy tíz évig tartanak, ezért a diákokat 15-17 éves korukban veszik fel.

Az Ibn Tulun mecset, amely a 9. századból származik, a világ legnagyobbjai közé tartozik. Kívülről a látogató számára inkább erődítményhez hasonlít, de bent hatalmas, szökőkúttal ellátott udvart találunk. Az egyik legismertebb kairói mecset Hassan szulán mecsete a 14.századból. A bejáraton keresztül a terjedelmes udvarba érkezünk, innen nyílnak a bejáratok az iszlám jog négy iskolájába.-malikov, hanbalov, hanfij, safij. Itt találjuk a szultán mauzóleumát a szarkofággal és a Korán számára kialakított állvánnyal. .Ugyanebből a korszakból származik az el Nasir mecset a perzsa stílusban díszített minaretekkel. A citadella északi részében található három múzeum ( Hadtörténeti-, Rendészeti Múzeum és a Kocsis Múzeum). A 19.században lett befejezve a magas költségekből, isztambuli stílusban épített Alabástrom mecset. A bejárat mellet egy aranyozott kerítésen keresztül megtekinthetjük Muhammad Ali sírját.


Következő kairói látnivalóként említsük meg a kör alakú toronnyal rendelkező Babylon erődítményt, amelynek az volt a történelmi feladata, hogy védje a nílusi kikötőt. Keresztény szimbólumok a Szent Borbála templom, illetve a Szent Szergej templom.

A város nyugati részén fekszik az ókori város, Memphis (Gíza), amely eredetileg az ókori Egyiptomi Birodalom fővárosa volt, jelenleg pedig a monumentális piramisok által ismert világszerte. A terület két részre osztódik és egy kiemelkedő helyen található.A terület nagyobb részén találhatóak a piramisok, a Szfinx és a hozzájuk tartozó templomok, a kisebb pedig a magánsírhelyeket rejti.

A Chufev piramisegyüttes legdominánsabb része a Chufev piramis (Nagy Piramis). Eredeti magassága 146,5 m volt, jelenleg 137 m magas. A terjedelmes Királyi kamra a benne található szarkofággal az egyiptomi ókori építészet újabb kincse. A Chufev piramisegyüttes részét képezte a túlvilági templom és három kisebb piramis, amelyek a feleségek számára készültek. A Nagy Piramistól délnyugatra fekszik Rachev fáraó piramiskomplexuma. A legmagasabb piramis eredetileg 143,5 m magas volt. A terület domináns részét képezi a Nagy Szfinx, amely általános kíváncsiságot ébreszt az emberekben. Ugyanis a mai napig rejtély, mikor, ki és főleg miért építtette. A dombok őrzőjének nevezett Szfinx egyetlen darab mészkőből lett kivésve.



A Szfinx 60 m magas és 20 m széles. A legelterjedtebb magyarázat alapján Rachev fáraót ábrázolja, vagy Hatrmachise istent. A harmadik, legkisebb piramis Gízában a Menkaure piramis, amely 66,45 m magas. Úgy, mint a többi piramis esetében is, a központi rész építésénél használt alapanyag a közeli kőfejtő mészköveiből származik.