Advent a Bledi és Bohinji-tónál

Látnivalók:

Bled: giccsfestménybe illő vidék, a hó is biztos, de meglehetősen drága. Ráadásul a sípályákhoz buszozni kell, nap mint nap. Ha valakinek azonban sikerül télen eljutnia ide, a Bledi-tó közepén álló kastélyhoz, muszáj elkorcsolyáznia, felejthetetlen élmény. Az elit vendégkör igényeinek megfelelően éjszaka kivilágítják a sípályákat. Nem árt figyelni lesiklás közben, ugyanis politikusok és világhírű művészek is megfordulnak errefelé.

Bovec: az ország észak-nyugati csücskében, az olasz határ mellett bújik meg, valódi magashegyi üdülőhely, garantáltan hóbiztos terep, néha még május végén is. A legmagasabb sípályák 2300 méterről indulnak. Meg lehet nézni, hol harcolt a dédapa az első világháború idején, ugyanis itt vágtat medrében a szomorú hírű Isonzo (szlovénül Soca) folyó. Kobaridban a világháborús múzeum tényleg fantasztikus.

Bohinj: a Bohinji-tó egy gleccservölgyben alakult ki, innen ered a Száva folyó is. Itt két síközpont található: Kobla és a Vogel. Kobla ezer méter körüli magasságban, míg a Vogel 1800 méteren. Acélos idegzetűek jéggé fagyott vízesésen mászhatnak szöges cipővel és hegymászó felszerelésben, vagy akár az ejtőernyős síugrást is gyakorolhatják.

Maribor-Pohorje: előnye, hogy közel van Magyarországhoz (420 km Budapesttől), de mivel nincs nagyon magasan, nem túl hóbiztos. Viszont nagy a síelhető terület, és mindig jól karbantartják a pályákat. Gyerekkel utazóknak ideális: amíg a kölök próbálkozik, apuka kedvére kocsmázhat a szomszédban.

Kranjska Gora: a legnagyobb szlovén sícentrum, 30 kilométer hosszú sípályák, sífutóterep, csak kicsit messze van tőlünk, már egészen az olasz határnál. Megközelíteni egyértelműen Ausztrián keresztül érdemes. Szállás is akad bőven (4000 vendégágy), talán még nekünk is megfizethető. A közeli Planicán a síugrást is gyakorolni lehet (az első komolyabb kulcscsonttörésig), a legelszántabbak pedig sítalpon (mivel máshogy lehetetlen) felkereshetik a magasztos Vrsic-hágó tetején található Orosz-kápolnát.

Krvavec: legnagyobb előnye, hogy csak 10 kilométerre fekszik Ljubljanától, így akár minden nap ki lehet járni a fővárosból. Kultúrpatkányok könnyen rákattanhatnak a messze földön híres ljubljanai underground feelingre, és akkor esetleg ki se mozdulnak a fővárosból. Aki viszont egy hegyi fogadóban töltené el inkább a napjait, itt kedvére társaloghat esténként a medvékkel. A pályák eléggé magasan, 1500 és 2000 méter között találhatók.

Rogla
1500 méteres magasságban terül el ez a menő sport- és üdülőcentrum, ahol mindenki találhat a pénztárcájának megfelelő szállást, és az éjszakai hancúrozás után nappal is lefáraszthatja magát a terepeken. Rogla viszonylag könnyen elérhető itthonról is, Mariborból a Celje felé tartó autópályáról Zrecénél kell letérni, onnan már csak 16 km. 12 sífelvonó, két darab kétüléses ülőfelvonó, tanulópályák a gyerekeknek és 30 km hosszú terepsí-útvonal hálózat. Síelés után squash-olni, teniszezni, lovagolni érdemes, de a szomszédban érdemes felkeresni a híres Zrece termálfürdőjét is. Itt az éjszaka a kéj szaka.

Határátkelők: Rédics, Bajánsenye, Felsőszölnök
Megközelítés: a legegyszerűbb a 7-es főúton Letenyéig, utána Horvátország érintésével, esetleg Rédicsnél közvetlenül Lendvára, vagy a 8-ason, Ausztrián keresztül. Mint mindig, természetesen ebben az esetben is a legrövidebb út a leglassabb. Szlovéniában be kell tartani a sokszor teljesen érthetetlennek tűnő sebességkorlátozásokat, mert durván büntetnek érte.

Minden jó, ha hó a vége!
Gasztronómia:

A szlovén konyhát a szomszédos országok ízei erősen befolyásolják. Ezt igazolja 3 nagyon jellegzetes ételük, a klobasa (kolbász), a zavitek (rétes) és a dunajski zrezek (bécsi szelet). Az olasz ízvilágot tükrözi a njoki (krumpligombóc), rizota (rizottó) és a zlikrofi (ravioli). Magyarországról származik a golaz (gulyás) és a paprikas (csirke paprikás). A hagyományos ételeket a gostilnákban (kisvendéglőkben) készítik a legízletesebben. A helyi vörös és fehérborok finomak, de kedvelt még a zganje (brandy) és sör is.
Látnivalók

Ljubljana a főváros Szlovénia legnagyobb és legnépesebb városa. A történelemben mindig fontos szerepet töltött be. A Városi Múzeum római kori emlékeket és a római város, Emona, mérethű makettjét mutatja be. A Nemzeti Múzeumot és a Modern Művészetek Múzeumát se hagyjuk ki városnéző körutunk során. A Tivoli Park a város divatos rekreációs központja, ahol bowling és teniszpályák, úszómedencék és korcsolyapálya várja a kikapcsolódni vágyókat.

A szlovén Alpokban található a Triglav csúcs, az ország legmagasabb pontja. Kiváló kirándulóhely. A Bled kastély dél-tiroli érsekség volt 800 évvel ezelőtt, később a jugoszláv királyi család rezidenciájaként szolgált. A Bled-tó felett magasodó szikláról meseszép kilátás nyílik a kastélyra, és a tó szigetén magasodó harangtoronyra, a kívánságok tornyára.

A Postojna-barlang a világ egyik leghíresebb cseppkőbarlangja, melybe romantikus kisvasút vezet.

Az Adria partvidékének legismertebb üdülőhelye Koper, melynek gyönyörű középkori városképét a kikötő és az ott megtelepedett ipar sajnos lerontja. Piran gótikus épületeiről és középkori városfaláról nevezetes. A Tengerészeti Múzeum a hajózás és a kikötő történetét, valamint a sólepárlás műveletét mutatja be. A partvidék legszebb része Fiesa, tiszta, homokos partjával és sötétkék vizével csábítja a fürdőzni vágyókat.
Az árak sokkal kedvezőbbek, mint a szomszédos Ausztriában és Olaszországban, de a magyarországinál azért magasabbak. A pénzváltás és az utazási csekkek beváltása bankokban, postahivatalokban, utazási irodákban és az úgynevezett menjalnicákban lehetséges. A hitelkártyákat széles körben elfogadják, de nem árt, ha mindig tartunk magunknál némi készpénzt is. A borravalót általában beleszámolják a számlába.

Az Alpok lábánál található ország nagy része hegyvidéki és rendkívül magas az erdős területek aránya is. Nem csoda, hát, hogy az amúgy sem nagy ország lakossága mindössze 2 millió fő. Ljubljanától északnyugatra Szlovénia alpesi területét találhatjuk, magas hegycsúcsokkal és tengerszemekkel. Ezen a Száva-menti úton, az úttól pár km-re romantikus, zöldellő völgy nyílik, középpontját a tó foglalja el, kegytemplomos, hívogató kis szigettel. Ennek a csodálatos hegyvidéki fürdőhelynek a neve: Bled. Kiváló hely kirándulásokra, fürdőzésre, csónakázásra, téli idényben sielésre, korcsolyázásra. Bled idegenforgalmi vonzerejét fokozza a környéken fakadó gyógyforrás is. Bled egész évben élményekben gazdag, kulturált üdülést biztosít az oda látogatóknak. A szigeten lévő kegytemplom jóval korábbi múltra tekint vissza, mint maga a fürdőhely, századok folyamán zarándokok tízezrei keltek át a tavon, hogy a 99 gránitlépcsőn felkapaszkodva a csodatévő Mária segítségéért esedezzenek. Érdemes felsétálni mintegy fél órás gyaloglással a bledi várba, ahová gépkocsival is fel lehet jutni. Hosszabb kirándulásként felkereshető a Sum-vízesés és a Vintgar-szurdok. Elmaradhatatlan kirándulás Bledből Bohinj, a Bohinji-tó (kb. 29 km) és a Savica-vízesés.

Egyike a legszebb szlovéniai üdülőterületeknek. Szépsége a nyugodt, harmonikus környezetben, az enyhe klímában, a tiszta levegőben rejlik. A környék számos kikapcsolódási és sportolási lehetőséget kínál: lehet itt fürödni (természetes ill. termál vízben), túrázni, kenuzni, kajakozni és raftingolni. A kultúra iránt érdeklődök is kellemesen eltölthetik szabadságukat, kirándulásra hív a tó közepén található kis templom, a vár és a környék múzeumai. Emellett autóval is remek kirándulási lehetőségek nyílnak e gyönyörű tájegység felderítésére. Letenyétől kb. 260 km.

Látnivalók:

Bled: giccsfestménybe illő vidék, a hó is biztos, de meglehetősen drága. Ráadásul a sípályákhoz buszozni kell, nap mint nap. Ha valakinek azonban sikerül télen eljutnia ide, a Bledi-tó közepén álló kastélyhoz, muszáj elkorcsolyáznia, felejthetetlen élmény. Az elit vendégkör igényeinek megfelelően éjszaka kivilágítják a sípályákat. Nem árt figyelni lesiklás közben, ugyanis politikusok és világhírű művészek is megfordulnak errefelé.

Bovec: az ország észak-nyugati csücskében, az olasz határ mellett bújik meg, valódi magashegyi üdülőhely, garantáltan hóbiztos terep, néha még május végén is. A legmagasabb sípályák 2300 méterről indulnak. Meg lehet nézni, hol harcolt a dédapa az első világháború idején, ugyanis itt vágtat medrében a szomorú hírű Isonzo (szlovénül Soca) folyó. Kobaridban a világháborús múzeum tényleg fantasztikus.

Bohinj: a Bohinji-tó egy gleccservölgyben alakult ki, innen ered a Száva folyó is. Itt két síközpont található: Kobla és a Vogel. Kobla ezer méter körüli magasságban, míg a Vogel 1800 méteren. Acélos idegzetűek jéggé fagyott vízesésen mászhatnak szöges cipővel és hegymászó felszerelésben, vagy akár az ejtőernyős síugrást is gyakorolhatják.

Maribor-Pohorje: előnye, hogy közel van Magyarországhoz (420 km Budapesttől), de mivel nincs nagyon magasan, nem túl hóbiztos. Viszont nagy a síelhető terület, és mindig jól karbantartják a pályákat. Gyerekkel utazóknak ideális: amíg a kölök próbálkozik, apuka kedvére kocsmázhat a szomszédban.

Kranjska Gora: a legnagyobb szlovén sícentrum, 30 kilométer hosszú sípályák, sífutóterep, csak kicsit messze van tőlünk, már egészen az olasz határnál. Megközelíteni egyértelműen Ausztrián keresztül érdemes. Szállás is akad bőven (4000 vendégágy), talán még nekünk is megfizethető. A közeli Planicán a síugrást is gyakorolni lehet (az első komolyabb kulcscsonttörésig), a legelszántabbak pedig sítalpon (mivel máshogy lehetetlen) felkereshetik a magasztos Vrsic-hágó tetején található Orosz-kápolnát.

Krvavec: legnagyobb előnye, hogy csak 10 kilométerre fekszik Ljubljanától, így akár minden nap ki lehet járni a fővárosból. Kultúrpatkányok könnyen rákattanhatnak a messze földön híres ljubljanai underground feelingre, és akkor esetleg ki se mozdulnak a fővárosból. Aki viszont egy hegyi fogadóban töltené el inkább a napjait, itt kedvére társaloghat esténként a medvékkel. A pályák eléggé magasan, 1500 és 2000 méter között találhatók.

Rogla
1500 méteres magasságban terül el ez a menő sport- és üdülőcentrum, ahol mindenki találhat a pénztárcájának megfelelő szállást, és az éjszakai hancúrozás után nappal is lefáraszthatja magát a terepeken. Rogla viszonylag könnyen elérhető itthonról is, Mariborból a Celje felé tartó autópályáról Zrecénél kell letérni, onnan már csak 16 km. 12 sífelvonó, két darab kétüléses ülőfelvonó, tanulópályák a gyerekeknek és 30 km hosszú terepsí-útvonal hálózat. Síelés után squash-olni, teniszezni, lovagolni érdemes, de a szomszédban érdemes felkeresni a híres Zrece termálfürdőjét is. Itt az éjszaka a kéj szaka.

Határátkelők: Rédics, Bajánsenye, Felsőszölnök
Megközelítés: a legegyszerűbb a 7-es főúton Letenyéig, utána Horvátország érintésével, esetleg Rédicsnél közvetlenül Lendvára, vagy a 8-ason, Ausztrián keresztül. Mint mindig, természetesen ebben az esetben is a legrövidebb út a leglassabb. Szlovéniában be kell tartani a sokszor teljesen érthetetlennek tűnő sebességkorlátozásokat, mert durván büntetnek érte.

Minden jó, ha hó a vége!
Gasztronómia:

A szlovén konyhát a szomszédos országok ízei erősen befolyásolják. Ezt igazolja 3 nagyon jellegzetes ételük, a klobasa (kolbász), a zavitek (rétes) és a dunajski zrezek (bécsi szelet). Az olasz ízvilágot tükrözi a njoki (krumpligombóc), rizota (rizottó) és a zlikrofi (ravioli). Magyarországról származik a golaz (gulyás) és a paprikas (csirke paprikás). A hagyományos ételeket a gostilnákban (kisvendéglőkben) készítik a legízletesebben. A helyi vörös és fehérborok finomak, de kedvelt még a zganje (brandy) és sör is.
Látnivalók

Ljubljana a főváros Szlovénia legnagyobb és legnépesebb városa. A történelemben mindig fontos szerepet töltött be. A Városi Múzeum római kori emlékeket és a római város, Emona, mérethű makettjét mutatja be. A Nemzeti Múzeumot és a Modern Művészetek Múzeumát se hagyjuk ki városnéző körutunk során. A Tivoli Park a város divatos rekreációs központja, ahol bowling és teniszpályák, úszómedencék és korcsolyapálya várja a kikapcsolódni vágyókat.

A szlovén Alpokban található a Triglav csúcs, az ország legmagasabb pontja. Kiváló kirándulóhely. A Bled kastély dél-tiroli érsekség volt 800 évvel ezelőtt, később a jugoszláv királyi család rezidenciájaként szolgált. A Bled-tó felett magasodó szikláról meseszép kilátás nyílik a kastélyra, és a tó szigetén magasodó harangtoronyra, a kívánságok tornyára.

A Postojna-barlang a világ egyik leghíresebb cseppkőbarlangja, melybe romantikus kisvasút vezet.

Az Adria partvidékének legismertebb üdülőhelye Koper, melynek gyönyörű középkori városképét a kikötő és az ott megtelepedett ipar sajnos lerontja. Piran gótikus épületeiről és középkori városfaláról nevezetes. A Tengerészeti Múzeum a hajózás és a kikötő történetét, valamint a sólepárlás műveletét mutatja be. A partvidék legszebb része Fiesa, tiszta, homokos partjával és sötétkék vizével csábítja a fürdőzni vágyókat.
Az árak sokkal kedvezőbbek, mint a szomszédos Ausztriában és Olaszországban, de a magyarországinál azért magasabbak. A pénzváltás és az utazási csekkek beváltása bankokban, postahivatalokban, utazási irodákban és az úgynevezett menjalnicákban lehetséges. A hitelkártyákat széles körben elfogadják, de nem árt, ha mindig tartunk magunknál némi készpénzt is. A borravalót általában beleszámolják a számlába.

Az Alpok lábánál található ország nagy része hegyvidéki és rendkívül magas az erdős területek aránya is. Nem csoda, hát, hogy az amúgy sem nagy ország lakossága mindössze 2 millió fő. Ljubljanától északnyugatra Szlovénia alpesi területét találhatjuk, magas hegycsúcsokkal és tengerszemekkel. Ezen a Száva-menti úton, az úttól pár km-re romantikus, zöldellő völgy nyílik, középpontját a tó foglalja el, kegytemplomos, hívogató kis szigettel. Ennek a csodálatos hegyvidéki fürdőhelynek a neve: Bled. Kiváló hely kirándulásokra, fürdőzésre, csónakázásra, téli idényben sielésre, korcsolyázásra. Bled idegenforgalmi vonzerejét fokozza a környéken fakadó gyógyforrás is. Bled egész évben élményekben gazdag, kulturált üdülést biztosít az oda látogatóknak. A szigeten lévő kegytemplom jóval korábbi múltra tekint vissza, mint maga a fürdőhely, századok folyamán zarándokok tízezrei keltek át a tavon, hogy a 99 gránitlépcsőn felkapaszkodva a csodatévő Mária segítségéért esedezzenek. Érdemes felsétálni mintegy fél órás gyaloglással a bledi várba, ahová gépkocsival is fel lehet jutni. Hosszabb kirándulásként felkereshető a Sum-vízesés és a Vintgar-szurdok. Elmaradhatatlan kirándulás Bledből Bohinj, a Bohinji-tó (kb. 29 km) és a Savica-vízesés.

Látnivalók:

Bled: giccsfestménybe illő vidék, a hó is biztos, de meglehetősen drága. Ráadásul a sípályákhoz buszozni kell, nap mint nap. Ha valakinek azonban sikerül télen eljutnia ide, a Bledi-tó közepén álló kastélyhoz, muszáj elkorcsolyáznia, felejthetetlen élmény. Az elit vendégkör igényeinek megfelelően éjszaka kivilágítják a sípályákat. Nem árt figyelni lesiklás közben, ugyanis politikusok és világhírű művészek is megfordulnak errefelé.

Bovec: az ország észak-nyugati csücskében, az olasz határ mellett bújik meg, valódi magashegyi üdülőhely, garantáltan hóbiztos terep, néha még május végén is. A legmagasabb sípályák 2300 méterről indulnak. Meg lehet nézni, hol harcolt a dédapa az első világháború idején, ugyanis itt vágtat medrében a szomorú hírű Isonzo (szlovénül Soca) folyó. Kobaridban a világháborús múzeum tényleg fantasztikus.

Bohinj: a Bohinji-tó egy gleccservölgyben alakult ki, innen ered a Száva folyó is. Itt két síközpont található: Kobla és a Vogel. Kobla ezer méter körüli magasságban, míg a Vogel 1800 méteren. Acélos idegzetűek jéggé fagyott vízesésen mászhatnak szöges cipővel és hegymászó felszerelésben, vagy akár az ejtőernyős síugrást is gyakorolhatják.

Maribor-Pohorje: előnye, hogy közel van Magyarországhoz (420 km Budapesttől), de mivel nincs nagyon magasan, nem túl hóbiztos. Viszont nagy a síelhető terület, és mindig jól karbantartják a pályákat. Gyerekkel utazóknak ideális: amíg a kölök próbálkozik, apuka kedvére kocsmázhat a szomszédban.

Kranjska Gora: a legnagyobb szlovén sícentrum, 30 kilométer hosszú sípályák, sífutóterep, csak kicsit messze van tőlünk, már egészen az olasz határnál. Megközelíteni egyértelműen Ausztrián keresztül érdemes. Szállás is akad bőven (4000 vendégágy), talán még nekünk is megfizethető. A közeli Planicán a síugrást is gyakorolni lehet (az első komolyabb kulcscsonttörésig), a legelszántabbak pedig sítalpon (mivel máshogy lehetetlen) felkereshetik a magasztos Vrsic-hágó tetején található Orosz-kápolnát.

Krvavec: legnagyobb előnye, hogy csak 10 kilométerre fekszik Ljubljanától, így akár minden nap ki lehet járni a fővárosból. Kultúrpatkányok könnyen rákattanhatnak a messze földön híres ljubljanai underground feelingre, és akkor esetleg ki se mozdulnak a fővárosból. Aki viszont egy hegyi fogadóban töltené el inkább a napjait, itt kedvére társaloghat esténként a medvékkel. A pályák eléggé magasan, 1500 és 2000 méter között találhatók.

Rogla
1500 méteres magasságban terül el ez a menő sport- és üdülőcentrum, ahol mindenki találhat a pénztárcájának megfelelő szállást, és az éjszakai hancúrozás után nappal is lefáraszthatja magát a terepeken. Rogla viszonylag könnyen elérhető itthonról is, Mariborból a Celje felé tartó autópályáról Zrecénél kell letérni, onnan már csak 16 km. 12 sífelvonó, két darab kétüléses ülőfelvonó, tanulópályák a gyerekeknek és 30 km hosszú terepsí-útvonal hálózat. Síelés után squash-olni, teniszezni, lovagolni érdemes, de a szomszédban érdemes felkeresni a híres Zrece termálfürdőjét is. Itt az éjszaka a kéj szaka.

Határátkelők: Rédics, Bajánsenye, Felsőszölnök
Megközelítés: a legegyszerűbb a 7-es főúton Letenyéig, utána Horvátország érintésével, esetleg Rédicsnél közvetlenül Lendvára, vagy a 8-ason, Ausztrián keresztül. Mint mindig, természetesen ebben az esetben is a legrövidebb út a leglassabb. Szlovéniában be kell tartani a sokszor teljesen érthetetlennek tűnő sebességkorlátozásokat, mert durván büntetnek érte.

Minden jó, ha hó a vége!
Gasztronómia:

A szlovén konyhát a szomszédos országok ízei erősen befolyásolják. Ezt igazolja 3 nagyon jellegzetes ételük, a klobasa (kolbász), a zavitek (rétes) és a dunajski zrezek (bécsi szelet). Az olasz ízvilágot tükrözi a njoki (krumpligombóc), rizota (rizottó) és a zlikrofi (ravioli). Magyarországról származik a golaz (gulyás) és a paprikas (csirke paprikás). A hagyományos ételeket a gostilnákban (kisvendéglőkben) készítik a legízletesebben. A helyi vörös és fehérborok finomak, de kedvelt még a zganje (brandy) és sör is.
Látnivalók

Ljubljana a főváros Szlovénia legnagyobb és legnépesebb városa. A történelemben mindig fontos szerepet töltött be. A Városi Múzeum római kori emlékeket és a római város, Emona, mérethű makettjét mutatja be. A Nemzeti Múzeumot és a Modern Művészetek Múzeumát se hagyjuk ki városnéző körutunk során. A Tivoli Park a város divatos rekreációs központja, ahol bowling és teniszpályák, úszómedencék és korcsolyapálya várja a kikapcsolódni vágyókat.

A szlovén Alpokban található a Triglav csúcs, az ország legmagasabb pontja. Kiváló kirándulóhely. A Bled kastély dél-tiroli érsekség volt 800 évvel ezelőtt, később a jugoszláv királyi család rezidenciájaként szolgált. A Bled-tó felett magasodó szikláról meseszép kilátás nyílik a kastélyra, és a tó szigetén magasodó harangtoronyra, a kívánságok tornyára.

A Postojna-barlang a világ egyik leghíresebb cseppkőbarlangja, melybe romantikus kisvasút vezet.

Az Adria partvidékének legismertebb üdülőhelye Koper, melynek gyönyörű középkori városképét a kikötő és az ott megtelepedett ipar sajnos lerontja. Piran gótikus épületeiről és középkori városfaláról nevezetes. A Tengerészeti Múzeum a hajózás és a kikötő történetét, valamint a sólepárlás műveletét mutatja be. A partvidék legszebb része Fiesa, tiszta, homokos partjával és sötétkék vizével csábítja a fürdőzni vágyókat.
Az árak sokkal kedvezőbbek, mint a szomszédos Ausztriában és Olaszországban, de a magyarországinál azért magasabbak. A pénzváltás és az utazási csekkek beváltása bankokban, postahivatalokban, utazási irodákban és az úgynevezett menjalnicákban lehetséges. A hitelkártyákat széles körben elfogadják, de nem árt, ha mindig tartunk magunknál némi készpénzt is. A borravalót általában beleszámolják a számlába.

Az Alpok lábánál található ország nagy része hegyvidéki és rendkívül magas az erdős területek aránya is. Nem csoda, hát, hogy az amúgy sem nagy ország lakossága mindössze 2 millió fő. Ljubljanától északnyugatra Szlovénia alpesi területét találhatjuk, magas hegycsúcsokkal és tengerszemekkel. Ezen a Száva-menti úton, az úttól pár km-re romantikus, zöldellő völgy nyílik, középpontját a tó foglalja el, kegytemplomos, hívogató kis szigettel. Ennek a csodálatos hegyvidéki fürdőhelynek a neve: Bled. Kiváló hely kirándulásokra, fürdőzésre, csónakázásra, téli idényben sielésre, korcsolyázásra. Bled idegenforgalmi vonzerejét fokozza a környéken fakadó gyógyforrás is. Bled egész évben élményekben gazdag, kulturált üdülést biztosít az oda látogatóknak. A szigeten lévő kegytemplom jóval korábbi múltra tekint vissza, mint maga a fürdőhely, századok folyamán zarándokok tízezrei keltek át a tavon, hogy a 99 gránitlépcsőn felkapaszkodva a csodatévő Mária segítségéért esedezzenek. Érdemes felsétálni mintegy fél órás gyaloglással a bledi várba, ahová gépkocsival is fel lehet jutni. Hosszabb kirándulásként felkereshető a Sum-vízesés és a Vintgar-szurdok. Elmaradhatatlan kirándulás Bledből Bohinj, a Bohinji-tó (kb. 29 km) és a Savica-vízesés.

Látnivalók:

Bled: giccsfestménybe illő vidék, a hó is biztos, de meglehetősen drága. Ráadásul a sípályákhoz buszozni kell, nap mint nap. Ha valakinek azonban sikerül télen eljutnia ide, a Bledi-tó közepén álló kastélyhoz, muszáj elkorcsolyáznia, felejthetetlen élmény. Az elit vendégkör igényeinek megfelelően éjszaka kivilágítják a sípályákat. Nem árt figyelni lesiklás közben, ugyanis politikusok és világhírű művészek is megfordulnak errefelé.

Bovec: az ország észak-nyugati csücskében, az olasz határ mellett bújik meg, valódi magashegyi üdülőhely, garantáltan hóbiztos terep, néha még május végén is. A legmagasabb sípályák 2300 méterről indulnak. Meg lehet nézni, hol harcolt a dédapa az első világháború idején, ugyanis itt vágtat medrében a szomorú hírű Isonzo (szlovénül Soca) folyó. Kobaridban a világháborús múzeum tényleg fantasztikus.

Bohinj: a Bohinji-tó egy gleccservölgyben alakult ki, innen ered a Száva folyó is. Itt két síközpont található: Kobla és a Vogel. Kobla ezer méter körüli magasságban, míg a Vogel 1800 méteren. Acélos idegzetűek jéggé fagyott vízesésen mászhatnak szöges cipővel és hegymászó felszerelésben, vagy akár az ejtőernyős síugrást is gyakorolhatják.

Maribor-Pohorje: előnye, hogy közel van Magyarországhoz (420 km Budapesttől), de mivel nincs nagyon magasan, nem túl hóbiztos. Viszont nagy a síelhető terület, és mindig jól karbantartják a pályákat. Gyerekkel utazóknak ideális: amíg a kölök próbálkozik, apuka kedvére kocsmázhat a szomszédban.

Kranjska Gora: a legnagyobb szlovén sícentrum, 30 kilométer hosszú sípályák, sífutóterep, csak kicsit messze van tőlünk, már egészen az olasz határnál. Megközelíteni egyértelműen Ausztrián keresztül érdemes. Szállás is akad bőven (4000 vendégágy), talán még nekünk is megfizethető. A közeli Planicán a síugrást is gyakorolni lehet (az első komolyabb kulcscsonttörésig), a legelszántabbak pedig sítalpon (mivel máshogy lehetetlen) felkereshetik a magasztos Vrsic-hágó tetején található Orosz-kápolnát.

Krvavec: legnagyobb előnye, hogy csak 10 kilométerre fekszik Ljubljanától, így akár minden nap ki lehet járni a fővárosból. Kultúrpatkányok könnyen rákattanhatnak a messze földön híres ljubljanai underground feelingre, és akkor esetleg ki se mozdulnak a fővárosból. Aki viszont egy hegyi fogadóban töltené el inkább a napjait, itt kedvére társaloghat esténként a medvékkel. A pályák eléggé magasan, 1500 és 2000 méter között találhatók.

Rogla
1500 méteres magasságban terül el ez a menő sport- és üdülőcentrum, ahol mindenki találhat a pénztárcájának megfelelő szállást, és az éjszakai hancúrozás után nappal is lefáraszthatja magát a terepeken. Rogla viszonylag könnyen elérhető itthonról is, Mariborból a Celje felé tartó autópályáról Zrecénél kell letérni, onnan már csak 16 km. 12 sífelvonó, két darab kétüléses ülőfelvonó, tanulópályák a gyerekeknek és 30 km hosszú terepsí-útvonal hálózat. Síelés után squash-olni, teniszezni, lovagolni érdemes, de a szomszédban érdemes felkeresni a híres Zrece termálfürdőjét is. Itt az éjszaka a kéj szaka.

Határátkelők: Rédics, Bajánsenye, Felsőszölnök
Megközelítés: a legegyszerűbb a 7-es főúton Letenyéig, utána Horvátország érintésével, esetleg Rédicsnél közvetlenül Lendvára, vagy a 8-ason, Ausztrián keresztül. Mint mindig, természetesen ebben az esetben is a legrövidebb út a leglassabb. Szlovéniában be kell tartani a sokszor teljesen érthetetlennek tűnő sebességkorlátozásokat, mert durván büntetnek érte.

Minden jó, ha hó a vége!
Gasztronómia:

A szlovén konyhát a szomszédos országok ízei erősen befolyásolják. Ezt igazolja 3 nagyon jellegzetes ételük, a klobasa (kolbász), a zavitek (rétes) és a dunajski zrezek (bécsi szelet). Az olasz ízvilágot tükrözi a njoki (krumpligombóc), rizota (rizottó) és a zlikrofi (ravioli). Magyarországról származik a golaz (gulyás) és a paprikas (csirke paprikás). A hagyományos ételeket a gostilnákban (kisvendéglőkben) készítik a legízletesebben. A helyi vörös és fehérborok finomak, de kedvelt még a zganje (brandy) és sör is.
Látnivalók

Ljubljana a főváros Szlovénia legnagyobb és legnépesebb városa. A történelemben mindig fontos szerepet töltött be. A Városi Múzeum római kori emlékeket és a római város, Emona, mérethű makettjét mutatja be. A Nemzeti Múzeumot és a Modern Művészetek Múzeumát se hagyjuk ki városnéző körutunk során. A Tivoli Park a város divatos rekreációs központja, ahol bowling és teniszpályák, úszómedencék és korcsolyapálya várja a kikapcsolódni vágyókat.

A szlovén Alpokban található a Triglav csúcs, az ország legmagasabb pontja. Kiváló kirándulóhely. A Bled kastély dél-tiroli érsekség volt 800 évvel ezelőtt, később a jugoszláv királyi család rezidenciájaként szolgált. A Bled-tó felett magasodó szikláról meseszép kilátás nyílik a kastélyra, és a tó szigetén magasodó harangtoronyra, a kívánságok tornyára.

A Postojna-barlang a világ egyik leghíresebb cseppkőbarlangja, melybe romantikus kisvasút vezet.

Az Adria partvidékének legismertebb üdülőhelye Koper, melynek gyönyörű középkori városképét a kikötő és az ott megtelepedett ipar sajnos lerontja. Piran gótikus épületeiről és középkori városfaláról nevezetes. A Tengerészeti Múzeum a hajózás és a kikötő történetét, valamint a sólepárlás műveletét mutatja be. A partvidék legszebb része Fiesa, tiszta, homokos partjával és sötétkék vizével csábítja a fürdőzni vágyókat.
Az árak sokkal kedvezőbbek, mint a szomszédos Ausztriában és Olaszországban, de a magyarországinál azért magasabbak. A pénzváltás és az utazási csekkek beváltása bankokban, postahivatalokban, utazási irodákban és az úgynevezett menjalnicákban lehetséges. A hitelkártyákat széles körben elfogadják, de nem árt, ha mindig tartunk magunknál némi készpénzt is. A borravalót általában beleszámolják a számlába.

Az Alpok lábánál található ország nagy része hegyvidéki és rendkívül magas az erdős területek aránya is. Nem csoda, hát, hogy az amúgy sem nagy ország lakossága mindössze 2 millió fő. Ljubljanától északnyugatra Szlovénia alpesi területét találhatjuk, magas hegycsúcsokkal és tengerszemekkel. Ezen a Száva-menti úton, az úttól pár km-re romantikus, zöldellő völgy nyílik, középpontját a tó foglalja el, kegytemplomos, hívogató kis szigettel. Ennek a csodálatos hegyvidéki fürdőhelynek a neve: Bled. Kiváló hely kirándulásokra, fürdőzésre, csónakázásra, téli idényben sielésre, korcsolyázásra. Bled idegenforgalmi vonzerejét fokozza a környéken fakadó gyógyforrás is. Bled egész évben élményekben gazdag, kulturált üdülést biztosít az oda látogatóknak. A szigeten lévő kegytemplom jóval korábbi múltra tekint vissza, mint maga a fürdőhely, századok folyamán zarándokok tízezrei keltek át a tavon, hogy a 99 gránitlépcsőn felkapaszkodva a csodatévő Mária segítségéért esedezzenek. Érdemes felsétálni mintegy fél órás gyaloglással a bledi várba, ahová gépkocsival is fel lehet jutni. Hosszabb kirándulásként felkereshető a Sum-vízesés és a Vintgar-szurdok. Elmaradhatatlan kirándulás Bledből Bohinj, a Bohinji-tó (kb. 29 km) és a Savica-vízesés.

A Szlovén Kösztársaság fővárosa. A monda szerint az aranygyapjút megszerző és hazafelé tartó argonauták vezetője: Iaszón görög királyfi legyőzte az itteni tóban tanyázó sárkányt, amely később a város jelképévé vált. Az itteni mocsarakban találták meg a világ legrégebbi (Kr.e. IV. évezred) kerékmaradványát. Óvárosa műemlékvédelem alatt áll. Ljubljanai vár (Ljubljanski grad): az óváros fölé magasodó építményt 1144-ben említik először, 15-16. századi épületrészei a gót kapu és kápolna. (forrás wikipedia)

Látnivalók:

Bled: giccsfestménybe illő vidék, a hó is biztos, de meglehetősen drága. Ráadásul a sípályákhoz buszozni kell, nap mint nap. Ha valakinek azonban sikerül télen eljutnia ide, a Bledi-tó közepén álló kastélyhoz, muszáj elkorcsolyáznia, felejthetetlen élmény. Az elit vendégkör igényeinek megfelelően éjszaka kivilágítják a sípályákat. Nem árt figyelni lesiklás közben, ugyanis politikusok és világhírű művészek is megfordulnak errefelé.

Bovec: az ország észak-nyugati csücskében, az olasz határ mellett bújik meg, valódi magashegyi üdülőhely, garantáltan hóbiztos terep, néha még május végén is. A legmagasabb sípályák 2300 méterről indulnak. Meg lehet nézni, hol harcolt a dédapa az első világháború idején, ugyanis itt vágtat medrében a szomorú hírű Isonzo (szlovénül Soca) folyó. Kobaridban a világháborús múzeum tényleg fantasztikus.

Bohinj: a Bohinji-tó egy gleccservölgyben alakult ki, innen ered a Száva folyó is. Itt két síközpont található: Kobla és a Vogel. Kobla ezer méter körüli magasságban, míg a Vogel 1800 méteren. Acélos idegzetűek jéggé fagyott vízesésen mászhatnak szöges cipővel és hegymászó felszerelésben, vagy akár az ejtőernyős síugrást is gyakorolhatják.

Maribor-Pohorje: előnye, hogy közel van Magyarországhoz (420 km Budapesttől), de mivel nincs nagyon magasan, nem túl hóbiztos. Viszont nagy a síelhető terület, és mindig jól karbantartják a pályákat. Gyerekkel utazóknak ideális: amíg a kölök próbálkozik, apuka kedvére kocsmázhat a szomszédban.

Kranjska Gora: a legnagyobb szlovén sícentrum, 30 kilométer hosszú sípályák, sífutóterep, csak kicsit messze van tőlünk, már egészen az olasz határnál. Megközelíteni egyértelműen Ausztrián keresztül érdemes. Szállás is akad bőven (4000 vendégágy), talán még nekünk is megfizethető. A közeli Planicán a síugrást is gyakorolni lehet (az első komolyabb kulcscsonttörésig), a legelszántabbak pedig sítalpon (mivel máshogy lehetetlen) felkereshetik a magasztos Vrsic-hágó tetején található Orosz-kápolnát.

Krvavec: legnagyobb előnye, hogy csak 10 kilométerre fekszik Ljubljanától, így akár minden nap ki lehet járni a fővárosból. Kultúrpatkányok könnyen rákattanhatnak a messze földön híres ljubljanai underground feelingre, és akkor esetleg ki se mozdulnak a fővárosból. Aki viszont egy hegyi fogadóban töltené el inkább a napjait, itt kedvére társaloghat esténként a medvékkel. A pályák eléggé magasan, 1500 és 2000 méter között találhatók.

Rogla
1500 méteres magasságban terül el ez a menő sport- és üdülőcentrum, ahol mindenki találhat a pénztárcájának megfelelő szállást, és az éjszakai hancúrozás után nappal is lefáraszthatja magát a terepeken. Rogla viszonylag könnyen elérhető itthonról is, Mariborból a Celje felé tartó autópályáról Zrecénél kell letérni, onnan már csak 16 km. 12 sífelvonó, két darab kétüléses ülőfelvonó, tanulópályák a gyerekeknek és 30 km hosszú terepsí-útvonal hálózat. Síelés után squash-olni, teniszezni, lovagolni érdemes, de a szomszédban érdemes felkeresni a híres Zrece termálfürdőjét is. Itt az éjszaka a kéj szaka.

Határátkelők: Rédics, Bajánsenye, Felsőszölnök
Megközelítés: a legegyszerűbb a 7-es főúton Letenyéig, utána Horvátország érintésével, esetleg Rédicsnél közvetlenül Lendvára, vagy a 8-ason, Ausztrián keresztül. Mint mindig, természetesen ebben az esetben is a legrövidebb út a leglassabb. Szlovéniában be kell tartani a sokszor teljesen érthetetlennek tűnő sebességkorlátozásokat, mert durván büntetnek érte.

Minden jó, ha hó a vége!
Gasztronómia:

A szlovén konyhát a szomszédos országok ízei erősen befolyásolják. Ezt igazolja 3 nagyon jellegzetes ételük, a klobasa (kolbász), a zavitek (rétes) és a dunajski zrezek (bécsi szelet). Az olasz ízvilágot tükrözi a njoki (krumpligombóc), rizota (rizottó) és a zlikrofi (ravioli). Magyarországról származik a golaz (gulyás) és a paprikas (csirke paprikás). A hagyományos ételeket a gostilnákban (kisvendéglőkben) készítik a legízletesebben. A helyi vörös és fehérborok finomak, de kedvelt még a zganje (brandy) és sör is.
Látnivalók

Ljubljana a főváros Szlovénia legnagyobb és legnépesebb városa. A történelemben mindig fontos szerepet töltött be. A Városi Múzeum római kori emlékeket és a római város, Emona, mérethű makettjét mutatja be. A Nemzeti Múzeumot és a Modern Művészetek Múzeumát se hagyjuk ki városnéző körutunk során. A Tivoli Park a város divatos rekreációs központja, ahol bowling és teniszpályák, úszómedencék és korcsolyapálya várja a kikapcsolódni vágyókat.

A szlovén Alpokban található a Triglav csúcs, az ország legmagasabb pontja. Kiváló kirándulóhely. A Bled kastély dél-tiroli érsekség volt 800 évvel ezelőtt, később a jugoszláv királyi család rezidenciájaként szolgált. A Bled-tó felett magasodó szikláról meseszép kilátás nyílik a kastélyra, és a tó szigetén magasodó harangtoronyra, a kívánságok tornyára.

A Postojna-barlang a világ egyik leghíresebb cseppkőbarlangja, melybe romantikus kisvasút vezet.

Az Adria partvidékének legismertebb üdülőhelye Koper, melynek gyönyörű középkori városképét a kikötő és az ott megtelepedett ipar sajnos lerontja. Piran gótikus épületeiről és középkori városfaláról nevezetes. A Tengerészeti Múzeum a hajózás és a kikötő történetét, valamint a sólepárlás műveletét mutatja be. A partvidék legszebb része Fiesa, tiszta, homokos partjával és sötétkék vizével csábítja a fürdőzni vágyókat.
Az árak sokkal kedvezőbbek, mint a szomszédos Ausztriában és Olaszországban, de a magyarországinál azért magasabbak. A pénzváltás és az utazási csekkek beváltása bankokban, postahivatalokban, utazási irodákban és az úgynevezett menjalnicákban lehetséges. A hitelkártyákat széles körben elfogadják, de nem árt, ha mindig tartunk magunknál némi készpénzt is. A borravalót általában beleszámolják a számlába.

Az Alpok lábánál található ország nagy része hegyvidéki és rendkívül magas az erdős területek aránya is. Nem csoda, hát, hogy az amúgy sem nagy ország lakossága mindössze 2 millió fő. Ljubljanától északnyugatra Szlovénia alpesi területét találhatjuk, magas hegycsúcsokkal és tengerszemekkel. Ezen a Száva-menti úton, az úttól pár km-re romantikus, zöldellő völgy nyílik, középpontját a tó foglalja el, kegytemplomos, hívogató kis szigettel. Ennek a csodálatos hegyvidéki fürdőhelynek a neve: Bled. Kiváló hely kirándulásokra, fürdőzésre, csónakázásra, téli idényben sielésre, korcsolyázásra. Bled idegenforgalmi vonzerejét fokozza a környéken fakadó gyógyforrás is. Bled egész évben élményekben gazdag, kulturált üdülést biztosít az oda látogatóknak. A szigeten lévő kegytemplom jóval korábbi múltra tekint vissza, mint maga a fürdőhely, századok folyamán zarándokok tízezrei keltek át a tavon, hogy a 99 gránitlépcsőn felkapaszkodva a csodatévő Mária segítségéért esedezzenek. Érdemes felsétálni mintegy fél órás gyaloglással a bledi várba, ahová gépkocsival is fel lehet jutni. Hosszabb kirándulásként felkereshető a Sum-vízesés és a Vintgar-szurdok. Elmaradhatatlan kirándulás Bledből Bohinj, a Bohinji-tó (kb. 29 km) és a Savica-vízesés.

Bécs, a főváros igen mozgalmas történelemmel, nagy tradíciókkal rendelkezik. Európa egyik legjelentősebb zeni központja. Ha Bécsben járunk, nem mulaszthatjuk el megnézni a Hofburgot, amely egykoron a a Habsburg uralkodók palotája volt. Itt található a Királyi Kápolna, ahol a híres Bécsi Fiúkórus énekel, itt tekinthető meg a Nemzeti Könyvtár, és az Öreg Hangszerek Gyujteménye. A Szépművészeti Múzeumban számos híres festő képe megcsodálható. A város nevezetes barokk kastélya, a Schönbrunn, amely Mária Terézia egykori otthona volt, itt játszotta Mozart élete első koncertjét.

Salzburg Mozart szülővárosa. A német határtól nem messze, csodálatos hegyekkel övezve, a Salzach folyó völgyében terül el. Az óváros a barokk művészet igazi remeke, csodaszép templomaival, házaival, szökőkútjaival. A város felett, egy 120 méteres szikláról néz le Hohensalzburg Kastély. Itt található a Történeti Múzeum és a Szent István kolostor. Semmiképp ne hagyjuk ki Mozart szüloházát!

Az Eisriesenwelt barlang a világ legnagyobb jégbarlangja. Több mint 40 km sétaúton lehet gyönyörködni a ritka természeti kincsben.

A Grossglockner út Zell am See és Heiligenblut között, a Hohe Tauern Nemzeti Parkon vezet át. 50 km hosszú út, gleccsereivel és hegycsúcsaival csodálatos élményt nyújt az arra járónak.

Időeltolódás:     CET 0 óra (GMT +1 óra)


Osztrák Köztársaság
Németül: Republik Österreich
Főváros: Wien (Bécs).
Államforma: szövetségi köztársaság.
Közigazgatási beosztás: 9 szövetségi tartomány (Bundesland).
Terület:  83 859 km2
Népesség:  7 796 000 fő
Hivatalos nyelv:  német, szlovén, horvát, magyar

Európa szívében, központi fekvésének köszönhetően évszázadok óta számtalan vendéget vonz Ausztria.

Éghajlat:
Az éghajlat az ország nagy részén kontinentális. A hegyekben a hőmérséklet a magassággal arányosan változik, közel -6 fokot kilométerenként. Nyáron átlagosan 20 °C körül van, tavasszal és osszel körülbelül 10 °C. A turistáknak ajánlatos a hegyekben óvakodni az erős napsütéstől, mivel ilyen magasságokban jóval erősebb a napsugarak UV tartalma.

Mikor utazzunk?

Ausztriában az ország adottságai miatt két főbb szezont különböztethetünk meg. Az egyik a nyári szezon májustól októberig, a másik a síszezon pedig decembertol áprilisig. A turisták igényeinek megfelelően Ausztria az év minden szakában rendelkezik turisztikai látványosságokkal, programokkal. A nyári szezonban a városokat nagyobb turistatömegek látogatják meg, mint télen. A téli szezonban a síelok látogatják az országot, akik idejük nagyrészét nem a városokban, hanem Ausztria csodálatos, és nem utolsó sorban hóbiztos lejtőin töltik. Mindkét szezonban a turisztikailag kiemelt helyeken nagyon magasak az árak. Érdemes nyáron is ellátogatni az Alpok lejtőire, hogy ne csak fehéren lássuk az Alpokat.

Borravaló:

A szállodai és éttermi árak tartalmazzák a borravalót, de azért a pincéreknek nyugodtan adhatunk 10% körüli borravalót, ha elégedettek voltunk a kiszolgálással.
A szállodai portások, a takarítószemélyzet és az étteremi pincérek, elvárják, hogy kapjanak valami pluszt a szolgáltatásaikért.

Fizetés, vásárlás

A valutaváltás és az utazási csekk beváltása nem okoz problémát. Nem minden étteremben és üzletben fogadják el a hitelkártyát, viszont még a legapróbb falvakban is találhatók bankjegykiadó automaták. Az országban nem szokás alkudozni.

Ausztriában az üzletek általában hétfotol péntekig 6.00-19.30-ig, szombaton 17 h-ig lehetnek nyitva. Hetente egyszer lehetséges - szombat kivételével - 21 h-ig a nyitva tartás. Ezen előírásokon belül a nyitva tartások üzletenként változhatnak, mert ez saját döntésükön alapul. A nagyobb üzletek a városokban (önkiszolgáló boltok, szupermarketek, áruházak) többnyire folyamatosan nyitva tartanak, a kisebb üzletek gyakran déli szünetet tartanak 13 és 15 óra között, némelyik a hét valamelyik délutánján is zárva van. Az élelmiszer üzletek hétfőtől péntekig általában 6.00-19.30-ig, szombaton 13.00-ig vannak nyitva. Az üzletek nyitva tartása ettol eltéro is lehet, mert ez saját döntésen alapul. Egyéb üzletek általában 9-18 óráig tartanak nyitva. Minden hónap elso szombatja bevásárlónap, amikor az üzletek hosszabbított (ez a hét közbeni nyitva tartásnak felel meg) nyitva tartással - általában 17 h-ig üzemelnek. A nyitva tartás külön szabályozása nagyobb üdülöhelyeken: hétfőtől péntekig 20.00 h-ig (nyáron 21.00 h-ig) szombaton 18.00 h-ig.

A bankok hétfőtől péntekig 8-12.30 és 13.30-15.30 között tartanak nyitva. Csütörtökön 17.30-kor zárnak.

Klagenfurt Ausztria legdélibb tartományának, Karintiának a fővárosa. A város különös vonzereje, és szépsége sokszínűségéből fakad. Nem hiába nevezik a Wörthi tó reneszánsz ékszerének. Túlnyomórészt olasz építőmesterek keze nyomát őrzi a 800 éves óváros, a csodálatosan felújított épületeivel, belső udvaraival, tereivel. (Klagenfurt már háromszor érdemete ki a műemlék helyreállítási munkálataiért az Europa-Nostra díjat.) Az óvárosi séta után olyan érdekességeket is érdemes felkeresni, mint Minimundus, a miniatűr épületeivel, a hüllőket bemutató Reptilienzoo, és a Planetarium.

Bécs, a főváros igen mozgalmas történelemmel, nagy tradíciókkal rendelkezik. Európa egyik legjelentősebb zeni központja. Ha Bécsben járunk, nem mulaszthatjuk el megnézni a Hofburgot, amely egykoron a a Habsburg uralkodók palotája volt. Itt található a Királyi Kápolna, ahol a híres Bécsi Fiúkórus énekel, itt tekinthető meg a Nemzeti Könyvtár, és az Öreg Hangszerek Gyujteménye. A Szépművészeti Múzeumban számos híres festő képe megcsodálható. A város nevezetes barokk kastélya, a Schönbrunn, amely Mária Terézia egykori otthona volt, itt játszotta Mozart élete első koncertjét.

Salzburg Mozart szülővárosa. A német határtól nem messze, csodálatos hegyekkel övezve, a Salzach folyó völgyében terül el. Az óváros a barokk művészet igazi remeke, csodaszép templomaival, házaival, szökőkútjaival. A város felett, egy 120 méteres szikláról néz le Hohensalzburg Kastély. Itt található a Történeti Múzeum és a Szent István kolostor. Semmiképp ne hagyjuk ki Mozart szüloházát!

Az Eisriesenwelt barlang a világ legnagyobb jégbarlangja. Több mint 40 km sétaúton lehet gyönyörködni a ritka természeti kincsben.

A Grossglockner út Zell am See és Heiligenblut között, a Hohe Tauern Nemzeti Parkon vezet át. 50 km hosszú út, gleccsereivel és hegycsúcsaival csodálatos élményt nyújt az arra járónak.

Időeltolódás:     CET 0 óra (GMT +1 óra)


Osztrák Köztársaság
Németül: Republik Österreich
Főváros: Wien (Bécs).
Államforma: szövetségi köztársaság.
Közigazgatási beosztás: 9 szövetségi tartomány (Bundesland).
Terület:  83 859 km2
Népesség:  7 796 000 fő
Hivatalos nyelv:  német, szlovén, horvát, magyar

Európa szívében, központi fekvésének köszönhetően évszázadok óta számtalan vendéget vonz Ausztria.

Éghajlat:
Az éghajlat az ország nagy részén kontinentális. A hegyekben a hőmérséklet a magassággal arányosan változik, közel -6 fokot kilométerenként. Nyáron átlagosan 20 °C körül van, tavasszal és osszel körülbelül 10 °C. A turistáknak ajánlatos a hegyekben óvakodni az erős napsütéstől, mivel ilyen magasságokban jóval erősebb a napsugarak UV tartalma.

Mikor utazzunk?

Ausztriában az ország adottságai miatt két főbb szezont különböztethetünk meg. Az egyik a nyári szezon májustól októberig, a másik a síszezon pedig decembertol áprilisig. A turisták igényeinek megfelelően Ausztria az év minden szakában rendelkezik turisztikai látványosságokkal, programokkal. A nyári szezonban a városokat nagyobb turistatömegek látogatják meg, mint télen. A téli szezonban a síelok látogatják az országot, akik idejük nagyrészét nem a városokban, hanem Ausztria csodálatos, és nem utolsó sorban hóbiztos lejtőin töltik. Mindkét szezonban a turisztikailag kiemelt helyeken nagyon magasak az árak. Érdemes nyáron is ellátogatni az Alpok lejtőire, hogy ne csak fehéren lássuk az Alpokat.

Borravaló:

A szállodai és éttermi árak tartalmazzák a borravalót, de azért a pincéreknek nyugodtan adhatunk 10% körüli borravalót, ha elégedettek voltunk a kiszolgálással.
A szállodai portások, a takarítószemélyzet és az étteremi pincérek, elvárják, hogy kapjanak valami pluszt a szolgáltatásaikért.

Fizetés, vásárlás

A valutaváltás és az utazási csekk beváltása nem okoz problémát. Nem minden étteremben és üzletben fogadják el a hitelkártyát, viszont még a legapróbb falvakban is találhatók bankjegykiadó automaták. Az országban nem szokás alkudozni.

Ausztriában az üzletek általában hétfotol péntekig 6.00-19.30-ig, szombaton 17 h-ig lehetnek nyitva. Hetente egyszer lehetséges - szombat kivételével - 21 h-ig a nyitva tartás. Ezen előírásokon belül a nyitva tartások üzletenként változhatnak, mert ez saját döntésükön alapul. A nagyobb üzletek a városokban (önkiszolgáló boltok, szupermarketek, áruházak) többnyire folyamatosan nyitva tartanak, a kisebb üzletek gyakran déli szünetet tartanak 13 és 15 óra között, némelyik a hét valamelyik délutánján is zárva van. Az élelmiszer üzletek hétfőtől péntekig általában 6.00-19.30-ig, szombaton 13.00-ig vannak nyitva. Az üzletek nyitva tartása ettol eltéro is lehet, mert ez saját döntésen alapul. Egyéb üzletek általában 9-18 óráig tartanak nyitva. Minden hónap elso szombatja bevásárlónap, amikor az üzletek hosszabbított (ez a hét közbeni nyitva tartásnak felel meg) nyitva tartással - általában 17 h-ig üzemelnek. A nyitva tartás külön szabályozása nagyobb üdülöhelyeken: hétfőtől péntekig 20.00 h-ig (nyáron 21.00 h-ig) szombaton 18.00 h-ig.

A bankok hétfőtől péntekig 8-12.30 és 13.30-15.30 között tartanak nyitva. Csütörtökön 17.30-kor zárnak.

Klagenfurt Ausztria legdélibb tartományának, Karintiának a fővárosa. A város különös vonzereje, és szépsége sokszínűségéből fakad. Nem hiába nevezik a Wörthi tó reneszánsz ékszerének. Túlnyomórészt olasz építőmesterek keze nyomát őrzi a 800 éves óváros, a csodálatosan felújított épületeivel, belső udvaraival, tereivel. (Klagenfurt már háromszor érdemete ki a műemlék helyreállítási munkálataiért az Europa-Nostra díjat.) Az óvárosi séta után olyan érdekességeket is érdemes felkeresni, mint Minimundus, a miniatűr épületeivel, a hüllőket bemutató Reptilienzoo, és a Planetarium.

Bécs, a főváros igen mozgalmas történelemmel, nagy tradíciókkal rendelkezik. Európa egyik legjelentősebb zeni központja. Ha Bécsben járunk, nem mulaszthatjuk el megnézni a Hofburgot, amely egykoron a a Habsburg uralkodók palotája volt. Itt található a Királyi Kápolna, ahol a híres Bécsi Fiúkórus énekel, itt tekinthető meg a Nemzeti Könyvtár, és az Öreg Hangszerek Gyujteménye. A Szépművészeti Múzeumban számos híres festő képe megcsodálható. A város nevezetes barokk kastélya, a Schönbrunn, amely Mária Terézia egykori otthona volt, itt játszotta Mozart élete első koncertjét.

Salzburg Mozart szülővárosa. A német határtól nem messze, csodálatos hegyekkel övezve, a Salzach folyó völgyében terül el. Az óváros a barokk művészet igazi remeke, csodaszép templomaival, házaival, szökőkútjaival. A város felett, egy 120 méteres szikláról néz le Hohensalzburg Kastély. Itt található a Történeti Múzeum és a Szent István kolostor. Semmiképp ne hagyjuk ki Mozart szüloházát!

Az Eisriesenwelt barlang a világ legnagyobb jégbarlangja. Több mint 40 km sétaúton lehet gyönyörködni a ritka természeti kincsben.

A Grossglockner út Zell am See és Heiligenblut között, a Hohe Tauern Nemzeti Parkon vezet át. 50 km hosszú út, gleccsereivel és hegycsúcsaival csodálatos élményt nyújt az arra járónak.

Időeltolódás:     CET 0 óra (GMT +1 óra)


Osztrák Köztársaság
Németül: Republik Österreich
Főváros: Wien (Bécs).
Államforma: szövetségi köztársaság.
Közigazgatási beosztás: 9 szövetségi tartomány (Bundesland).
Terület:  83 859 km2
Népesség:  7 796 000 fő
Hivatalos nyelv:  német, szlovén, horvát, magyar

Európa szívében, központi fekvésének köszönhetően évszázadok óta számtalan vendéget vonz Ausztria.

Éghajlat:
Az éghajlat az ország nagy részén kontinentális. A hegyekben a hőmérséklet a magassággal arányosan változik, közel -6 fokot kilométerenként. Nyáron átlagosan 20 °C körül van, tavasszal és osszel körülbelül 10 °C. A turistáknak ajánlatos a hegyekben óvakodni az erős napsütéstől, mivel ilyen magasságokban jóval erősebb a napsugarak UV tartalma.

Mikor utazzunk?

Ausztriában az ország adottságai miatt két főbb szezont különböztethetünk meg. Az egyik a nyári szezon májustól októberig, a másik a síszezon pedig decembertol áprilisig. A turisták igényeinek megfelelően Ausztria az év minden szakában rendelkezik turisztikai látványosságokkal, programokkal. A nyári szezonban a városokat nagyobb turistatömegek látogatják meg, mint télen. A téli szezonban a síelok látogatják az országot, akik idejük nagyrészét nem a városokban, hanem Ausztria csodálatos, és nem utolsó sorban hóbiztos lejtőin töltik. Mindkét szezonban a turisztikailag kiemelt helyeken nagyon magasak az árak. Érdemes nyáron is ellátogatni az Alpok lejtőire, hogy ne csak fehéren lássuk az Alpokat.

Borravaló:

A szállodai és éttermi árak tartalmazzák a borravalót, de azért a pincéreknek nyugodtan adhatunk 10% körüli borravalót, ha elégedettek voltunk a kiszolgálással.
A szállodai portások, a takarítószemélyzet és az étteremi pincérek, elvárják, hogy kapjanak valami pluszt a szolgáltatásaikért.

Fizetés, vásárlás

A valutaváltás és az utazási csekk beváltása nem okoz problémát. Nem minden étteremben és üzletben fogadják el a hitelkártyát, viszont még a legapróbb falvakban is találhatók bankjegykiadó automaták. Az országban nem szokás alkudozni.

Ausztriában az üzletek általában hétfotol péntekig 6.00-19.30-ig, szombaton 17 h-ig lehetnek nyitva. Hetente egyszer lehetséges - szombat kivételével - 21 h-ig a nyitva tartás. Ezen előírásokon belül a nyitva tartások üzletenként változhatnak, mert ez saját döntésükön alapul. A nagyobb üzletek a városokban (önkiszolgáló boltok, szupermarketek, áruházak) többnyire folyamatosan nyitva tartanak, a kisebb üzletek gyakran déli szünetet tartanak 13 és 15 óra között, némelyik a hét valamelyik délutánján is zárva van. Az élelmiszer üzletek hétfőtől péntekig általában 6.00-19.30-ig, szombaton 13.00-ig vannak nyitva. Az üzletek nyitva tartása ettol eltéro is lehet, mert ez saját döntésen alapul. Egyéb üzletek általában 9-18 óráig tartanak nyitva. Minden hónap elso szombatja bevásárlónap, amikor az üzletek hosszabbított (ez a hét közbeni nyitva tartásnak felel meg) nyitva tartással - általában 17 h-ig üzemelnek. A nyitva tartás külön szabályozása nagyobb üdülöhelyeken: hétfőtől péntekig 20.00 h-ig (nyáron 21.00 h-ig) szombaton 18.00 h-ig.

A bankok hétfőtől péntekig 8-12.30 és 13.30-15.30 között tartanak nyitva. Csütörtökön 17.30-kor zárnak.

Látnivalók: UNESCO világörökség része (8 látnivaló) Schönbrunn Bécsben;Schönbrunni Kastély és Park;Salzburg óvárosa;Salzkammergut hallstatt–dachsteini kultúrtája;Semmeringi vasút;Graz óvárosa;Wachaui kultúrtáj;Fertő tó és környéke;Bécs óvárosa.

Látnivalók:

Bled: giccsfestménybe illő vidék, a hó is biztos, de meglehetősen drága. Ráadásul a sípályákhoz buszozni kell, nap mint nap. Ha valakinek azonban sikerül télen eljutnia ide, a Bledi-tó közepén álló kastélyhoz, muszáj elkorcsolyáznia, felejthetetlen élmény. Az elit vendégkör igényeinek megfelelően éjszaka kivilágítják a sípályákat. Nem árt figyelni lesiklás közben, ugyanis politikusok és világhírű művészek is megfordulnak errefelé.

Bovec: az ország észak-nyugati csücskében, az olasz határ mellett bújik meg, valódi magashegyi üdülőhely, garantáltan hóbiztos terep, néha még május végén is. A legmagasabb sípályák 2300 méterről indulnak. Meg lehet nézni, hol harcolt a dédapa az első világháború idején, ugyanis itt vágtat medrében a szomorú hírű Isonzo (szlovénül Soca) folyó. Kobaridban a világháborús múzeum tényleg fantasztikus.

Bohinj: a Bohinji-tó egy gleccservölgyben alakult ki, innen ered a Száva folyó is. Itt két síközpont található: Kobla és a Vogel. Kobla ezer méter körüli magasságban, míg a Vogel 1800 méteren. Acélos idegzetűek jéggé fagyott vízesésen mászhatnak szöges cipővel és hegymászó felszerelésben, vagy akár az ejtőernyős síugrást is gyakorolhatják.

Maribor-Pohorje: előnye, hogy közel van Magyarországhoz (420 km Budapesttől), de mivel nincs nagyon magasan, nem túl hóbiztos. Viszont nagy a síelhető terület, és mindig jól karbantartják a pályákat. Gyerekkel utazóknak ideális: amíg a kölök próbálkozik, apuka kedvére kocsmázhat a szomszédban.

Kranjska Gora: a legnagyobb szlovén sícentrum, 30 kilométer hosszú sípályák, sífutóterep, csak kicsit messze van tőlünk, már egészen az olasz határnál. Megközelíteni egyértelműen Ausztrián keresztül érdemes. Szállás is akad bőven (4000 vendégágy), talán még nekünk is megfizethető. A közeli Planicán a síugrást is gyakorolni lehet (az első komolyabb kulcscsonttörésig), a legelszántabbak pedig sítalpon (mivel máshogy lehetetlen) felkereshetik a magasztos Vrsic-hágó tetején található Orosz-kápolnát.

Krvavec: legnagyobb előnye, hogy csak 10 kilométerre fekszik Ljubljanától, így akár minden nap ki lehet járni a fővárosból. Kultúrpatkányok könnyen rákattanhatnak a messze földön híres ljubljanai underground feelingre, és akkor esetleg ki se mozdulnak a fővárosból. Aki viszont egy hegyi fogadóban töltené el inkább a napjait, itt kedvére társaloghat esténként a medvékkel. A pályák eléggé magasan, 1500 és 2000 méter között találhatók.

Rogla
1500 méteres magasságban terül el ez a menő sport- és üdülőcentrum, ahol mindenki találhat a pénztárcájának megfelelő szállást, és az éjszakai hancúrozás után nappal is lefáraszthatja magát a terepeken. Rogla viszonylag könnyen elérhető itthonról is, Mariborból a Celje felé tartó autópályáról Zrecénél kell letérni, onnan már csak 16 km. 12 sífelvonó, két darab kétüléses ülőfelvonó, tanulópályák a gyerekeknek és 30 km hosszú terepsí-útvonal hálózat. Síelés után squash-olni, teniszezni, lovagolni érdemes, de a szomszédban érdemes felkeresni a híres Zrece termálfürdőjét is. Itt az éjszaka a kéj szaka.

Határátkelők: Rédics, Bajánsenye, Felsőszölnök
Megközelítés: a legegyszerűbb a 7-es főúton Letenyéig, utána Horvátország érintésével, esetleg Rédicsnél közvetlenül Lendvára, vagy a 8-ason, Ausztrián keresztül. Mint mindig, természetesen ebben az esetben is a legrövidebb út a leglassabb. Szlovéniában be kell tartani a sokszor teljesen érthetetlennek tűnő sebességkorlátozásokat, mert durván büntetnek érte.

Minden jó, ha hó a vége!
Gasztronómia:

A szlovén konyhát a szomszédos országok ízei erősen befolyásolják. Ezt igazolja 3 nagyon jellegzetes ételük, a klobasa (kolbász), a zavitek (rétes) és a dunajski zrezek (bécsi szelet). Az olasz ízvilágot tükrözi a njoki (krumpligombóc), rizota (rizottó) és a zlikrofi (ravioli). Magyarországról származik a golaz (gulyás) és a paprikas (csirke paprikás). A hagyományos ételeket a gostilnákban (kisvendéglőkben) készítik a legízletesebben. A helyi vörös és fehérborok finomak, de kedvelt még a zganje (brandy) és sör is.
Látnivalók

Ljubljana a főváros Szlovénia legnagyobb és legnépesebb városa. A történelemben mindig fontos szerepet töltött be. A Városi Múzeum római kori emlékeket és a római város, Emona, mérethű makettjét mutatja be. A Nemzeti Múzeumot és a Modern Művészetek Múzeumát se hagyjuk ki városnéző körutunk során. A Tivoli Park a város divatos rekreációs központja, ahol bowling és teniszpályák, úszómedencék és korcsolyapálya várja a kikapcsolódni vágyókat.

A szlovén Alpokban található a Triglav csúcs, az ország legmagasabb pontja. Kiváló kirándulóhely. A Bled kastély dél-tiroli érsekség volt 800 évvel ezelőtt, később a jugoszláv királyi család rezidenciájaként szolgált. A Bled-tó felett magasodó szikláról meseszép kilátás nyílik a kastélyra, és a tó szigetén magasodó harangtoronyra, a kívánságok tornyára.

A Postojna-barlang a világ egyik leghíresebb cseppkőbarlangja, melybe romantikus kisvasút vezet.

Az Adria partvidékének legismertebb üdülőhelye Koper, melynek gyönyörű középkori városképét a kikötő és az ott megtelepedett ipar sajnos lerontja. Piran gótikus épületeiről és középkori városfaláról nevezetes. A Tengerészeti Múzeum a hajózás és a kikötő történetét, valamint a sólepárlás műveletét mutatja be. A partvidék legszebb része Fiesa, tiszta, homokos partjával és sötétkék vizével csábítja a fürdőzni vágyókat.
Az árak sokkal kedvezőbbek, mint a szomszédos Ausztriában és Olaszországban, de a magyarországinál azért magasabbak. A pénzváltás és az utazási csekkek beváltása bankokban, postahivatalokban, utazási irodákban és az úgynevezett menjalnicákban lehetséges. A hitelkártyákat széles körben elfogadják, de nem árt, ha mindig tartunk magunknál némi készpénzt is. A borravalót általában beleszámolják a számlába.

Látnivalók:

Bled: giccsfestménybe illő vidék, a hó is biztos, de meglehetősen drága. Ráadásul a sípályákhoz buszozni kell, nap mint nap. Ha valakinek azonban sikerül télen eljutnia ide, a Bledi-tó közepén álló kastélyhoz, muszáj elkorcsolyáznia, felejthetetlen élmény. Az elit vendégkör igényeinek megfelelően éjszaka kivilágítják a sípályákat. Nem árt figyelni lesiklás közben, ugyanis politikusok és világhírű művészek is megfordulnak errefelé.

Bovec: az ország észak-nyugati csücskében, az olasz határ mellett bújik meg, valódi magashegyi üdülőhely, garantáltan hóbiztos terep, néha még május végén is. A legmagasabb sípályák 2300 méterről indulnak. Meg lehet nézni, hol harcolt a dédapa az első világháború idején, ugyanis itt vágtat medrében a szomorú hírű Isonzo (szlovénül Soca) folyó. Kobaridban a világháborús múzeum tényleg fantasztikus.

Bohinj: a Bohinji-tó egy gleccservölgyben alakult ki, innen ered a Száva folyó is. Itt két síközpont található: Kobla és a Vogel. Kobla ezer méter körüli magasságban, míg a Vogel 1800 méteren. Acélos idegzetűek jéggé fagyott vízesésen mászhatnak szöges cipővel és hegymászó felszerelésben, vagy akár az ejtőernyős síugrást is gyakorolhatják.

Maribor-Pohorje: előnye, hogy közel van Magyarországhoz (420 km Budapesttől), de mivel nincs nagyon magasan, nem túl hóbiztos. Viszont nagy a síelhető terület, és mindig jól karbantartják a pályákat. Gyerekkel utazóknak ideális: amíg a kölök próbálkozik, apuka kedvére kocsmázhat a szomszédban.

Kranjska Gora: a legnagyobb szlovén sícentrum, 30 kilométer hosszú sípályák, sífutóterep, csak kicsit messze van tőlünk, már egészen az olasz határnál. Megközelíteni egyértelműen Ausztrián keresztül érdemes. Szállás is akad bőven (4000 vendégágy), talán még nekünk is megfizethető. A közeli Planicán a síugrást is gyakorolni lehet (az első komolyabb kulcscsonttörésig), a legelszántabbak pedig sítalpon (mivel máshogy lehetetlen) felkereshetik a magasztos Vrsic-hágó tetején található Orosz-kápolnát.

Krvavec: legnagyobb előnye, hogy csak 10 kilométerre fekszik Ljubljanától, így akár minden nap ki lehet járni a fővárosból. Kultúrpatkányok könnyen rákattanhatnak a messze földön híres ljubljanai underground feelingre, és akkor esetleg ki se mozdulnak a fővárosból. Aki viszont egy hegyi fogadóban töltené el inkább a napjait, itt kedvére társaloghat esténként a medvékkel. A pályák eléggé magasan, 1500 és 2000 méter között találhatók.

Rogla
1500 méteres magasságban terül el ez a menő sport- és üdülőcentrum, ahol mindenki találhat a pénztárcájának megfelelő szállást, és az éjszakai hancúrozás után nappal is lefáraszthatja magát a terepeken. Rogla viszonylag könnyen elérhető itthonról is, Mariborból a Celje felé tartó autópályáról Zrecénél kell letérni, onnan már csak 16 km. 12 sífelvonó, két darab kétüléses ülőfelvonó, tanulópályák a gyerekeknek és 30 km hosszú terepsí-útvonal hálózat. Síelés után squash-olni, teniszezni, lovagolni érdemes, de a szomszédban érdemes felkeresni a híres Zrece termálfürdőjét is. Itt az éjszaka a kéj szaka.

Határátkelők: Rédics, Bajánsenye, Felsőszölnök
Megközelítés: a legegyszerűbb a 7-es főúton Letenyéig, utána Horvátország érintésével, esetleg Rédicsnél közvetlenül Lendvára, vagy a 8-ason, Ausztrián keresztül. Mint mindig, természetesen ebben az esetben is a legrövidebb út a leglassabb. Szlovéniában be kell tartani a sokszor teljesen érthetetlennek tűnő sebességkorlátozásokat, mert durván büntetnek érte.

Minden jó, ha hó a vége!
Gasztronómia:

A szlovén konyhát a szomszédos országok ízei erősen befolyásolják. Ezt igazolja 3 nagyon jellegzetes ételük, a klobasa (kolbász), a zavitek (rétes) és a dunajski zrezek (bécsi szelet). Az olasz ízvilágot tükrözi a njoki (krumpligombóc), rizota (rizottó) és a zlikrofi (ravioli). Magyarországról származik a golaz (gulyás) és a paprikas (csirke paprikás). A hagyományos ételeket a gostilnákban (kisvendéglőkben) készítik a legízletesebben. A helyi vörös és fehérborok finomak, de kedvelt még a zganje (brandy) és sör is.
Látnivalók

Ljubljana a főváros Szlovénia legnagyobb és legnépesebb városa. A történelemben mindig fontos szerepet töltött be. A Városi Múzeum római kori emlékeket és a római város, Emona, mérethű makettjét mutatja be. A Nemzeti Múzeumot és a Modern Művészetek Múzeumát se hagyjuk ki városnéző körutunk során. A Tivoli Park a város divatos rekreációs központja, ahol bowling és teniszpályák, úszómedencék és korcsolyapálya várja a kikapcsolódni vágyókat.

A szlovén Alpokban található a Triglav csúcs, az ország legmagasabb pontja. Kiváló kirándulóhely. A Bled kastély dél-tiroli érsekség volt 800 évvel ezelőtt, később a jugoszláv királyi család rezidenciájaként szolgált. A Bled-tó felett magasodó szikláról meseszép kilátás nyílik a kastélyra, és a tó szigetén magasodó harangtoronyra, a kívánságok tornyára.

A Postojna-barlang a világ egyik leghíresebb cseppkőbarlangja, melybe romantikus kisvasút vezet.

Az Adria partvidékének legismertebb üdülőhelye Koper, melynek gyönyörű középkori városképét a kikötő és az ott megtelepedett ipar sajnos lerontja. Piran gótikus épületeiről és középkori városfaláról nevezetes. A Tengerészeti Múzeum a hajózás és a kikötő történetét, valamint a sólepárlás műveletét mutatja be. A partvidék legszebb része Fiesa, tiszta, homokos partjával és sötétkék vizével csábítja a fürdőzni vágyókat.
Az árak sokkal kedvezőbbek, mint a szomszédos Ausztriában és Olaszországban, de a magyarországinál azért magasabbak. A pénzváltás és az utazási csekkek beváltása bankokban, postahivatalokban, utazási irodákban és az úgynevezett menjalnicákban lehetséges. A hitelkártyákat széles körben elfogadják, de nem árt, ha mindig tartunk magunknál némi készpénzt is. A borravalót általában beleszámolják a számlába.

Az Alpok lábánál található ország nagy része hegyvidéki és rendkívül magas az erdős területek aránya is. Nem csoda, hát, hogy az amúgy sem nagy ország lakossága mindössze 2 millió fő. Ljubljanától északnyugatra Szlovénia alpesi területét találhatjuk, magas hegycsúcsokkal és tengerszemekkel. Ezen a Száva-menti úton, az úttól pár km-re romantikus, zöldellő völgy nyílik, középpontját a tó foglalja el, kegytemplomos, hívogató kis szigettel. Ennek a csodálatos hegyvidéki fürdőhelynek a neve: Bled. Kiváló hely kirándulásokra, fürdőzésre, csónakázásra, téli idényben sielésre, korcsolyázásra. Bled idegenforgalmi vonzerejét fokozza a környéken fakadó gyógyforrás is. Bled egész évben élményekben gazdag, kulturált üdülést biztosít az oda látogatóknak. A szigeten lévő kegytemplom jóval korábbi múltra tekint vissza, mint maga a fürdőhely, századok folyamán zarándokok tízezrei keltek át a tavon, hogy a 99 gránitlépcsőn felkapaszkodva a csodatévő Mária segítségéért esedezzenek. Érdemes felsétálni mintegy fél órás gyaloglással a bledi várba, ahová gépkocsival is fel lehet jutni. Hosszabb kirándulásként felkereshető a Sum-vízesés és a Vintgar-szurdok. Elmaradhatatlan kirándulás Bledből Bohinj, a Bohinji-tó (kb. 29 km) és a Savica-vízesés.