Guatemala, Honduras és Belize

Látnivalók

Tegucigalpa

A főváros zajos, zsúfolt hely, mely egy üst alakú völgyben terpeszkedik el 1000 méterrel a tengerszint felett. Éghajlata kellemes, levegője friss, melyet a környező hegyeket borító hatalmas fenyőerdőknek köszönhet. A tegucigalpa a helyi tájszólásban az ezüst hegy jelentéssel bír, ezt a nevet a spanyolok adták, amikor 1578-ban, mint bányászvárost, megalapították a települést.

A város középpontjában található a 18. századi katedrális, melynek belsejét a barokk korból származó lenyűgöző képzőművészeti alkotások borítják. A katedrális előtti park, a Parque Central a város szíve. A környező érdekesebb épületei közül egy a régi egyetemé (teljes nevén Antiguo Paraninfo Egyetem), mely most szépművészeti múzeumként funkcionál; a másik a Palacio Legislativo (képviselőház), a Casa Presidencial (az elnök lakóhelye) és a 16. századi Szent Ferenc templom, mely Tegucigalpa első temploma volt.

A várost ketté szeli a Choluteca-folyó. Keleti partján található maga Tegucigalpa, illetve ennek gazdagabb, tisztább kerületei. A másik oldal neve Comayagüela, szegényebb környék, a piacok koszosabbak, sok-sok távolsági buszmegállóval és olcsó szállodával. Jóval kellemesebb és tisztább érzés az előbbiben lakni, de a józan ész bölcsessége szerint az utóbbi olcsóbb. Szinte minden, amire szükségünk lehet: étterem vagy szórakozóhely a fenti elv alapján jellemezhető a két városrészben.

A város környékén számos látnivaló tarthat igényt érdeklődésünkre. A gótikus Suyapa-i Bazilika 7 km-re van a városközponttól. A Suyapai Szűz, ki egyben Honduras védőszentje a feljegyzések szerint több száz csodát vitt végre élete során. 13 km-re délre található Santa Lucia, ez az apró, régi spanyol város kihalt tágas utcákkal és egy gyönyörű templommal. Dél felé továbbhaladva találjuk Valle de Angelast. A falu egy eredeti formájába visszaállított és restaurált spanyol bányász falu. A La Tigra Nemzeti Park északkeletre található a várostól és az ország egyik legszebb területe. A park 2270 méterrel fekszik a tenger szintje felett, 7482 hektárnyi területén a felhőkbe burkolódzott erdőkben, számos ritka állatfaj, mint az ocelot, puma, quetzal és különböző majmok él.

Comayagua

Comayagua 1537 és 1880 között az ország fővárosa volt, mely idők gyarmati nyomait a mai napig magán viseli. A város ékköve a középpontban épült katedrális. 1685 és 1715 között épült, rengeteg lenyűgöző képzőművészeti alkotás díszíti és a világ egyik legrégebbi órája található benne. Az órát több, mint 800 évvel ezelőtt a mórok készítették a sevilla-i Alhambra palota számára és II. Fülöp király adományozta a városnak. Közép-Amerika első egyeteme szintén Comayaguaban nyílt meg 1632-ben a Casa Cural épületében, ahol most a Museo Colonial található. A múzeumban négy évszázadnyi gyarmatosítás vallásos jellegű emlékei tekinthetők meg. A város első temploma a La Merced 1550 és 1558 között épült, de emellett még számos régi templom található a városban, mint a San Francisco (1584) és a La Caridad (1730).

Copán Ruinas

A gyönyörű kis vörös cserepes házakkal tarkított falu egy kilométerre fekszik a hasonló nevű, híres maya romoktól. A régészeti lelőhely minden nap nyitva van és többek között megtekinthető a Nagy Udvar, hol a Copán uralkodók arcképei láthatók 613-ból, a labdajátékokra használt pálya, a hieroglifákkal dísztett lépcső és az Acropolis, hol 16 Copán király kőbe faragott domborművei láthatók. A várostól egy órányi autóútra, a festői Santa Rita kisváros közelében melegvizű forrás található. A kisváros gyönyörű főtere és még a spanyolok által a korai időkben épített temploma érdemel említést.

Tela

Tela számos turista kedvenc hondurasi strandoló helye a Karib-tenger partján. Csendes kisváros, elsőrangú tengeri étkeket felvonultató éttermekkel, jó szállásokkal és az északi part legszebb strandjaival. Nemrégiben kezdet egy 25 millió dolláros turisztikai célú fejlesztésbe, ezért ha tehetjük, mindenkép addig élvezzük a hely szépségeit, mielőtt a tömegek megérkeznek.

Trujillo

Ez a kisváros a hondurasi történelemben játszott fontos szerepe mellett ámulatbaejtő strandjairól, kókuszpálmáiról és a lágyan simogató tengeréről híres. Annak ellenére, hogy az ország egyik legjobb strandjának tartják, nem sok turista fordul itt meg a késői júniusi fesztivál alkalmának kivételével. A várostól nyugatra fekvő Barrio Cristales a garífunák földje; ha zenére és táncra vágyunk ez az a hely, ahol jól érezhetjük magunkat.

Bay Islands

A Bay Islands három tagja, Roatán, Guanja és Utila a belizi korallzátonyok folytatásai. Számos kiváló mély- és könnyűbúvárkodásra egyaránt alkalmas hely van itt. A legtöbb turista a Roatán-n lévő West End-be megy, pedig a legolcsóbb hely Utila. A szigetet annak idején a mayák foglalták el először, de őket a spanyolok teljesen kiirtották, helyükre kalózok, majd a garífuna-k települtek. Jelenleg a szigetnek több köze van az Egyesült Államokhoz és Angliához, mint Hondurashoz.

Mikor utazzunk:

A Mitch hurrikán teljesen elpusztította Honduras egyes területeit, ezért több ország külügyminisztériuma ajánlatos tarja, hogy utazásunk előtt mindenképp tájékozódjunk az illetékes szerveknél, hogy az utak és a köztisztasági létesítmények mennyire vannak az egyes területeken használható állapotban. Az utak pusztulása miatt számos kisebb város és falu maradt megfelelő élelmiszer, víz és gyógyszer ellátás nélkül és emiatt a kolerajárvány veszélye is fennáll.

A májust és júniust felölelő időszak rendkívül jó, ha ott szeretnénk lenni az egyes városok fő ünnepségein és vásárain, valamint a La Ceiba-ban május harmadik hetében megrendezésre kerülő karneválon. A partmenti alacsonyabban fekvő területek egész évben melegek, miközben a hegyvidék hűvös és esős lehet, főleg május és október között. A karibi tengerparton gyakorlatilag egész évben esik az eső és emiatt gyakoriak a közlekedést teljesen megbénító áradások.

Nemzetközi repülőterek:

LCE - La Ceiba, Honduras - International,
RTB - Roatan, Honduras - Roatan,
SAP - San Pedro Sula, Honduras - La Mesa,
TGU - Tegucigalpa, Honduras - Toncontin.

Repülőgép járatok kötik össze a nagyobb városokat (Tegucigalpa, San Pedro Sula, La Ceiba, Roatán) és a szigeteket. A legtöbb városba gyakran indulnak buszjáratok, az első legtöbbször hajnalban, az utolsó délután indul. Az egyetlen vonatsín San Pedro, Puerto Cortés és Tela között fut. A szerelvények lassúk, de olcsók. A közelmúlt pusztításai miatt, mielőtt kimennénk a pályaudvarra, ellenőrizzük, hogy a szolgáltatás elérhető-e. A karibi partszakaszon csónakokon lehet nagyon sok helyre eljutni. A városokban sok a taxi, de mivel órák nélkül futnak mindig alkudjunk mielőtt beszállunk egybe. Kocsikölcsönzés lehetséges a nagyobb városokban és a főutak elsőrendűek, de ezen kívül lehetőleg ne menjünk sehova. Stoppolni lehet és főleg vidéken lehetünk ezzel a megoldással sikeresek.

Látnivalók

Guatemala városa

Guatemala az ország legnagyobb agglomerációja, mely egy teljes hegyláncot beborít. A város felépítésének jellegzetessége a hálószerűen, egymásra merőlegesen futó utak hálózata. A városban kevés gyarmatosítás korabeli épület maradt fent, egyébként is a város inkább a nemzet közlekedési és közigazgatási központja, semmint fő turista látványossága. Az I. kerületben található Plaza Mayor a spanyol építészet és várostervezés klasszikus példája. Legjobb vasárnap felkeresni a teret, mikor ellepi a helyiek tömege. A teret, mely a mai napig viseli a földrengések pusztításának nyomait, a Nemzeti Palota és az ikertornyú Metropolitana katedrális uralja. A tér melletti eredeti piacot 1976-ben földrengés pusztította el, utódja kaotikus és főleg a turisták szuvenír igényét hivatott kiszolgálni. A kerülettől északra található a Minerva park, hol az ország térképe dombormű formájában csodálható meg. A X. kerületben található a legtöbb figyelmünkre érdemes múzeum, melyek közül kiemelkedik a Popol Vuh Múzeum magánkézben lévő spanyol és maya iparművészeti tárgyakat felvonultató kollekció, valamint a Ixchel Múzeum, mely a hegyvidéki falvak színes kultúráját mutatja be. A Nemzeti Archeológiai Múzeumban a maya, míg a Modern Művészeti Múzeumben a jelenkor legjobb alkotásait láthatjuk. Néhány kilométerre nyugatra a várostól Kaminalijuyú-ban korai klasszikus maya település romjait kereshetjük fel.

Antigua Guetamala

Antigua volt az ország fővárosa 1543-tól a pusztító 1773-as földrengésig, mikor is a fővárost a jelenlegi helyére, 45 km-rel északabbra költöztették. A város Amerika egyik legrégebbi és legszebb városa. A három hatalmas vulkán között elterülő épületek többsége túlélt 16 földrengést, számost árvizet és tűzvészt. A város leglenyűgözőbb a Szent Hét alatt, mikor az utcákat aprólékos munkával, hatalmas virágcsokrokkal díszítik fel. A templomok ilyenkor barokk fényben ragyognak. A Casa K'ojom a maya zene, ceremóniák és kapcsolódó tárgyak hatalmas gyűjteményét tárja szemünk elé. Érdemes felkeresni a helyi temetőt, mely szintén bepillantást enged az egykori maya hagyományok világába. Ha a sok látnivaló mellett egy kis pihenésre vágyunk mindenképp keressük fel a Parque Central-t, hol vasárnap még piacot is tartanak.

Chichicastenango

A város elszigetelten fekszik 2030 méterrel a tengerszint felett, de bármily meglepő, ennek ellenére régóta fontos piacot tartanak itt. A vasárnapi piac alkalmával számos szerzetesrend tart körmenetet. A helyiek a maya hagyományok és a keresztény vallás érdekes keverékében hisznek. Ezen vallás rituáléinak megtekintésére a legalkalmasabb a Santo Tomás templom körüli tér és a Pascual Abaj szentély. A helyi Museó Regionalban régi agyagedények, obszidián lándzsahegyek és jáde ékszerek gyűjteménye látható.

Quetzaltenango

A város a délnyugati országrész fontos kereskedelmi központja és egyben kiinduló pontja a környező kis falvakba induló kirándulásoknak. A legfontosabb látnivalók a város főterét szegélyező épületek, valamint a környékén található piacok. A Minerva parkban számos műemlék őrzi - a fiatalokat tanulásra ösztönözve - a tudás antik istennőjének emlékét. Gyönyörű vulkanikus eredetű táj veszi körbe a várost, számos természetes termálfürdővel, többek között Los Vahos, Fuentes és Georginas falvakban.

Flores

A város a dzsungel borította északkeletei El Petén tartomány fővárosa, mely a Petén Itza tavon fekvő szigeten található. A várost a kiszolgáló jellegű Santa Elena településsel egy 500 méteres híd köti össze. A város temploma és kormányzati épületei mind a fő tér körül találhatók. A várost még az Itza törzs alapította és meghódítása idején az egyetlen működő maya temetkezési központ volt, bár ennek emlékét a hódító spanyolok igyekeztek eltüntetni. Szép látványt nyújt a városhoz közeli lagúnákban fekvő falvak sora, valamint a Actun-Can mészkőbarlang.

Panajachel

A város legszebb természeti látványossága az ún. caldera tó, mely egy beszakadt vulkán kráterében alakult ki. A tavat számos vulkán veszi körbe. A legfontosabb programok a környék kis falvaiba szervezett kirándulások, hol még szinte érintetlenül csodálhatjuk meg az ősi kultúra mindennapokban is élő hagyományait.

Guatemala Közép-Amerika egyik legolcsóbb országa. Kis szerencsével már egy hatalmas tál ételt kaphatunk 2 dollárért vagy ugyanannyiért degeszre ehetjük magunkat a piacról vásárolt gyümölcsökkel és egyéb ínycsiklandó falatokkal. A kempingezés elképzelhetetlenül olcsó és egy órányi autóbusz útért sem kell többet fizetnünk 1 dollárnál. Még ha kényelmes szobát, napi többszöri éttermi étkezést is veszünk alapul kiadásaink akkor sem haladhatják meg a napi 25 dollárt. A repülőtér pénzváltóin kívül csak dollárt váltanak be, ne is próbálkozzunk mással. A feketepiaci pénzváltókat nem éri meg igénybe venni, hacsak nem szorolunk rá bank hiánya miatt a vidéken. A fővárosban egyre több ATM található és a bankokban használhatjuk hitelkártyáinkat.

A száraz évszak december vége és április közepe között a legkellemesebb időszak. Sajnos ilyenkor nehezebb is a nemzeti ünnepek miatt szállást találni, ezért érdemes lehet az esős évszakban utazni. Ilyenkor még a szállások is sokkal olcsóbbak. Ha tehetjük a Húsvét előtti hetet töltsük az országban, mert ilyenkor zajlik az ország legfontosabb és legizgalmasabb fesztiválja a Semana Santa (Szent Hét).

Gasztronómia:

A guatemalai konyha nem versenyezhet a mexikóival, sőt sok helyütt megtalálhatók ez utóbbi jellegzetes ételei: a tacos és a tortilla. Legtöbbször jól átgrillezett vagy sült hússal találkozhatunk, illetve hússal, és még több hússal. Mellettük a bab és a rizs kínál némi változatosságot, valamint meglepő módon az ország nagyszámú kínai éttermei. A kávé hol mennyein csodálatos, hol rettenetesen híg és cukros. Sört, mind világosat és sötétet sok helyen találunk, de a legnépszerűbb ital a helyi rum, a Quetzalteca.

Guatemala az ország legnagyobb agglomerációja, mely egy teljes hegyláncot beborít. A város felépítésének jellegzetessége a hálószerűen, egymásra merőlegesen futó utak hálózata. A városban kevés gyarmatosítás korabeli épület maradt fent, egyébként is a város inkább a nemzet közlekedési és közigazgatási központja, semmint fő turista látványossága. Az I. kerületben található Plaza Mayor a spanyol építészet és várostervezés klasszikus példája. Legjobb vasárnap felkeresni a teret, mikor ellepi a helyiek tömege. A teret, mely a mai napig viseli a földrengések pusztításának nyomait, a Nemzeti Palota és az ikertornyú Metropolitana katedrális uralja. A tér melletti eredeti piacot 1976-ben földrengés pusztította el, utódja kaotikus és főleg a turisták szuvenír igényét hivatott kiszolgálni. A kerülettől északra található a Minerva park, hol az ország térképe dombormű formájában csodálható meg. A X. kerületben található a legtöbb figyelmünkre érdemes múzeum, melyek közül kiemelkedik a Popol Vuh Múzeum magánkézben lévő spanyol és maya iparművészeti tárgyakat felvonultató kollekció, valamint a Ixchel Múzeum, mely a hegyvidéki falvak színes kultúráját mutatja be. A Nemzeti Archeológiai Múzeumban a maya, míg a Modern Művészeti Múzeumben a jelenkor legjobb alkotásait láthatjuk. Néhány kilométerre nyugatra a várostól Kaminalijuyú-ban korai klasszikus maya település romjait kereshetjük fel.

Belize éghajlata
Belize éghajlata szubtropikus, vagyis meleg és párás, de nem egyenletesen! A száraz évszak decembertől májusig tart, ilyenkor az átlaghőmérséklet 28 fok körüli, azután viszont jön a hurrikán-szezon, vagyis a júniustól novemberig tartó időszak. Ilyenkor az átlaghőmérséklet 21 fok. A legutolsó hurrikánok egyike a Keith nevet viselte, és igen sok idegenforgalmi létesítményben tett kárt. A partvidék - amelyet áradások is fenyegetnek - általában valamivel hűvösebb, mint a belső területek. Az elsősorban az ország déli részén található hegyvidékeken is hidegebb a klíma, különösen éjszakánként számíthatunk lehűlésre. (Az ország legmagasabb pontja egyébként a Victoria-csúcs, 1160 méterrel.)

Egzotikus állatok és növények, fantasztikus tájak, korallzátonyok, vízesések  mindez a Föld egyik leghíresebb búvárparadicsomában, Belize-ben található.

Kevés ország van Latin-Amerikában, amely olyannyira magán viselné a brit gyarmati uralom jegyeit, ahogyan Belize, az egykori Brit Honduras teszi. Az ország csak 1981-ben vált függetlenné. Azért ilyen későn, mert a szomszédos Guatemalával nem tudta rendezni Nagy-Britannia a területi vitákat. A határvonal miatti feszültségek magyarázzák, hogy Guatemala miért csak a kilencvenes években ismerte el Belize önálló államiságát. Latin-Amerikában sohasem rendezettek tökéletesen a viszonyok, ám Belize a környékhez képest konszolidált államnak mondható: nem volt itt marxista kormány, mint Nicaraguában, nem volt futballháború (mint Salvador és Honduras között), nincsenek zapatista gerillák (mint Mexikóban), szóval egyszerűen nyugodt az élet a hatalmas korallzátonyok mögött, a Karib-tenger partján, illetve a szárazföldön a hatalmas és dús esőerdők övezte térségekben. A politikai élet amúgy sem zaklatott: az államfő az angol királynő, őt képviseli megbízottként a kormányzó, amúgy pedig parlamentáris demokrácia dúl errefelé.

Valódi túristaparadicsom
Belize valódi turistaparadicsom: a már említett korallzátonyoknál a világon csak egyetlen nagyobb kiterjedésű képződmény található, és az is csak Ausztrália partjainál, tehát a környéken valóban egyedülállónak nevezhető ez a karib-tengeri vízi látványosság, amely a több mint háromszáz kilométer hosszú belize-i tengerpartot végigkíséri. A korall-ékszereket vásárlók figyelmét azonban felhívjuk arra, hogy tilalom alá eshet bizonyos tárgyak kivitele az országból, úgyhogy előzetesen ajánlatos érdeklődni a helyi vámszabályokról�

A brit befolyás nem túl régi Belize területén: egykor a maja birodalom központi területeihez tartozott ez a vidék, és ezt nehéz is lenne letagadni, különösen a csodálatos, sokszor az erdők mélyén megbúvó, �hurrikánálló" maja piramisok láttán� Majd csak a 17. századtól lett Brit Honduras e területből. Belize egyébként a Yucatán-félszigettől délre található, és Közép-Amerikában ez az egyetlen ország, amely ki sem ér a Csendes-óceánig.

Esőerdők és vízesések
Belize City egyébként inkább ajánlható turisták számára, természetesen nem a közigazgatás-történet érdekességei miatt, hanem a csodálatos tengerpart, a már említett vízi és víz alatti(!) látványosságok végett. Belize City környékén van az ország nemzetközi repülőtere is, tehát a magyar turisták amúgy is nehezen tudják elkerülni ezt a várost.

Az esőerdők rengetegei szintén nem elvetendőek, ha kirándulni szeretnénk, de azért valószínűleg helybéli vezetőket nem árt felfogadni egy ilyen túrára. (Az ország területének kétharmadát ilyen erdők teszik ki, tehát nem nehéz efféle tájat találni.) Egyébként Belize-nek csodálatos az állatvilága, faunája: krokodilok, egzotikus madarak, amelyek a szivárvány minden színében pompáznak, ugyanúgy hozzátartoznak a vidékhez, mint ahogyan a jaguárok és a bőgőmajmok. A természeti szépségek felsorolásából nem hagyhatjuk ki a folyókat, vízeséseket, barlangokat sem, s ezzel még nem is mondtunk sokat a tényleg gyönyörű tájról.

Egy viszonylag jól menő banánköztársaság
Belize korábban kifejezetten olcsónak számított a karibi térségben, ám a gazdag amerikai turisták ma már itt is igencsak felnyomják az árakat.
Sokan hajlamosak elfelejteni, hogy Belize a �banánköztársaságok övezetébe" tartozik. Politikai stabilitása ugyan kimagasló a többi szomszédos országhoz képest, ám a mezőgazdaság fő terménye tényleg a banán és a cukor. Ez utóbbi adja az export felét, a banántermesztés foglalkoztatja az ország munkaerejének szintén felét. A szegénységi küszöb alatt élők Belize lakosságának egyharmadát teszik ki, ami latin-amerikai mércével nem is számít olyan rossz aránynak�