Bécs-Pozsony egynapos kerékpártúra

Látnivalók

Pozsony Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa. Ahogy az ember megérkezik a városba, gyönyörű szőlőültetvények, a Kis-Kárpátok vonulata és a Duna kéklő csillogása tárul a szeme elé. Nagyon sok emlékmű és épület tanúskodik a közös szlovák-magyar történelemről valamint sok múzeum idézi fel a monarchia korát. Pozsony legszebb része az Óváros és a Vár. Az Óváros több múzeumnak és palotának ad otthont, ezek közül a leghíresebb a Borászati Múzeum és a Mirbach Palota. A Vár alapjai a korai középkorban épültek, azóta rengeteg alkalommal építették át. Érdemes felmenni a Várba, ugyanis gyönyörű kilátás nyílik innen a városra, valamint megtekinthetjük a Népzenei Múzeum érdekes gyűjteményét is. A Szlovák Nemzeti Múzeumot és a Nemzeti Galériát se hagyjuk ki a városnézésből.

A Magas-Tátra festői csipkéit 30 völgy és 100 jégkori tó teszi még szebbé. A 600 kilométer hosszú, remekül kiépített túraútvonal-hálózat minden völgyet és csúcsot elér. Aki kirándulni szeretne, az augusztusban és szeptemberben jöjjön, aki pedig a síelést kedveli, az novembertől áprilisig hódolhat szenvedélyének.

A Mala Fatra nemzeti park legmagasabb pontja a Velky Krivan. A park szívében található a Vratna, a gyönyörű, erdővel borított völgy, amely kitűnő túrázási útvonalakat, télen pedig csodálatos sípályákat kínál.

Spissky Hrad Szlovákia legnagyobb kastélya, melyet 1209-ben építettek. 1780-ban leégett, így ma már csak romjai láthatóak. Gótikus tornya, kápolnája, román stílusú palotája romjaiban is gyönyörű.

Látnivalók a Garam mentén
A szomszédos Szlovákiában található Garam folyó környéke közel fekszik hazánkhoz, Budapest környékéről néhány órás autózás után kényelmesen elérhető jó minőségű utakon. Ott található Szlovákia egyik legszebb települése, a nagy múltú bányászváros, Selmecbánya (Banská Stiavnica). A környéken a középkorban kezdődött a nagy tisztaságú arany és ezüst bányászata, amely folyamatos fejlôdést és gazdagságot biztosított az ottani lakosoknak. A bányászati technikák fejlesztésének európai központja volt ez a vidék hosszú évszázadokon át. A XVIII században még bányászakadémiát is létesítettek Selmecbányán. A történelmi városközpontot, amely mindmáig megôrizte középkori jellegét, az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította néhány évvel ezelőtt. A város környéke is bővelkedik a látnivalókban, érdemes ellátogatni Sveti Anton késôgótikus kastélyába, Garamszentbenedek kolostorába vagy Újbánya (Nova Bana) kolostor-erődjébe. Nyaranta pedig még aranyásó versenyeket is szerveznek a környékbeli patakokban. A régió másik, nem kevésbé gazdag múltú kisvárosa a pénzverdéjérôl híres Körmöcbánya (Kremnica). Nem véletlen, hogy a köztudatban ma is él a körmöci arany kifejezés, ugyanis itt nagy tisztaságban bányászták a nemes fémet, és már Róbert Károly királyunk pénzverdét létesített a településen, amely ma is működik. Évente 400 kilogramm tiszta arany került ki az itteni bányából. Amit valószínűleg kevesebben tudnak, Körmöcbánya közelében található Európa földrajzi közepe. Akinek még ennyi vonzerő sem volna elég, annak javasolható a 46 C fokos gyógyvizes strand. A környék egy másik nevezetes fürdőhelye Szklenófürdő. A Károly Róbert kora óta lakott település idilli környezetben, tűlevelű és lombos erdôk ölelésében fekszik. A földből feltörő gyógyforrások hőmérséklete 37 és 52 C között váltakozik, szulfát, mész és magnézium tartalmuk jelentős. Idegrendszeri és gerincproblémák esetében javasolják a fürdôkúrát az orvosok.

A Duna mellett 85 méter magas domboldalon álló Pozsonyi vár határvédő szerepe 902-től meghatározó volt. Egykoron a Korona toronyban őrizték a magyar királyi koronázási ékszereket.Pozsonyt nemcsak történelmi múltja, látnivalói miatt is érdemes felkeresni. Nem hiába emlegetik úgyis: a Duna menti szépség. A Szlovák Nemzeti Múzeumnak helyt adó saroktornyos Pozsonyi vár épülettömbje, ahová hangulatos lépcsősor vezet fel, messze a város fölé magasodik. A vár alatt a 14. században épült gótikus koronázótemplom található, száz méteres neogótikus tornyán a csillogó Szent Koronával, mely a magyar királyok koronázási helyére utal.

Bécs, a főváros igen mozgalmas történelemmel, nagy tradíciókkal rendelkezik. Európa egyik legjelentősebb zeni központja. Ha Bécsben járunk, nem mulaszthatjuk el megnézni a Hofburgot, amely egykoron a a Habsburg uralkodók palotája volt. Itt található a Királyi Kápolna, ahol a híres Bécsi Fiúkórus énekel, itt tekinthető meg a Nemzeti Könyvtár, és az Öreg Hangszerek Gyujteménye. A Szépművészeti Múzeumban számos híres festő képe megcsodálható. A város nevezetes barokk kastélya, a Schönbrunn, amely Mária Terézia egykori otthona volt, itt játszotta Mozart élete első koncertjét.

Salzburg Mozart szülővárosa. A német határtól nem messze, csodálatos hegyekkel övezve, a Salzach folyó völgyében terül el. Az óváros a barokk művészet igazi remeke, csodaszép templomaival, házaival, szökőkútjaival. A város felett, egy 120 méteres szikláról néz le Hohensalzburg Kastély. Itt található a Történeti Múzeum és a Szent István kolostor. Semmiképp ne hagyjuk ki Mozart szüloházát!

Az Eisriesenwelt barlang a világ legnagyobb jégbarlangja. Több mint 40 km sétaúton lehet gyönyörködni a ritka természeti kincsben.

A Grossglockner út Zell am See és Heiligenblut között, a Hohe Tauern Nemzeti Parkon vezet át. 50 km hosszú út, gleccsereivel és hegycsúcsaival csodálatos élményt nyújt az arra járónak.

Időeltolódás:     CET 0 óra (GMT +1 óra)


Osztrák Köztársaság
Németül: Republik Österreich
Főváros: Wien (Bécs).
Államforma: szövetségi köztársaság.
Közigazgatási beosztás: 9 szövetségi tartomány (Bundesland).
Terület:  83 859 km2
Népesség:  7 796 000 fő
Hivatalos nyelv:  német, szlovén, horvát, magyar

Európa szívében, központi fekvésének köszönhetően évszázadok óta számtalan vendéget vonz Ausztria.

Éghajlat:
Az éghajlat az ország nagy részén kontinentális. A hegyekben a hőmérséklet a magassággal arányosan változik, közel -6 fokot kilométerenként. Nyáron átlagosan 20 °C körül van, tavasszal és osszel körülbelül 10 °C. A turistáknak ajánlatos a hegyekben óvakodni az erős napsütéstől, mivel ilyen magasságokban jóval erősebb a napsugarak UV tartalma.

Mikor utazzunk?

Ausztriában az ország adottságai miatt két főbb szezont különböztethetünk meg. Az egyik a nyári szezon májustól októberig, a másik a síszezon pedig decembertol áprilisig. A turisták igényeinek megfelelően Ausztria az év minden szakában rendelkezik turisztikai látványosságokkal, programokkal. A nyári szezonban a városokat nagyobb turistatömegek látogatják meg, mint télen. A téli szezonban a síelok látogatják az országot, akik idejük nagyrészét nem a városokban, hanem Ausztria csodálatos, és nem utolsó sorban hóbiztos lejtőin töltik. Mindkét szezonban a turisztikailag kiemelt helyeken nagyon magasak az árak. Érdemes nyáron is ellátogatni az Alpok lejtőire, hogy ne csak fehéren lássuk az Alpokat.

Borravaló:

A szállodai és éttermi árak tartalmazzák a borravalót, de azért a pincéreknek nyugodtan adhatunk 10% körüli borravalót, ha elégedettek voltunk a kiszolgálással.
A szállodai portások, a takarítószemélyzet és az étteremi pincérek, elvárják, hogy kapjanak valami pluszt a szolgáltatásaikért.

Fizetés, vásárlás

A valutaváltás és az utazási csekk beváltása nem okoz problémát. Nem minden étteremben és üzletben fogadják el a hitelkártyát, viszont még a legapróbb falvakban is találhatók bankjegykiadó automaták. Az országban nem szokás alkudozni.

Ausztriában az üzletek általában hétfotol péntekig 6.00-19.30-ig, szombaton 17 h-ig lehetnek nyitva. Hetente egyszer lehetséges - szombat kivételével - 21 h-ig a nyitva tartás. Ezen előírásokon belül a nyitva tartások üzletenként változhatnak, mert ez saját döntésükön alapul. A nagyobb üzletek a városokban (önkiszolgáló boltok, szupermarketek, áruházak) többnyire folyamatosan nyitva tartanak, a kisebb üzletek gyakran déli szünetet tartanak 13 és 15 óra között, némelyik a hét valamelyik délutánján is zárva van. Az élelmiszer üzletek hétfőtől péntekig általában 6.00-19.30-ig, szombaton 13.00-ig vannak nyitva. Az üzletek nyitva tartása ettol eltéro is lehet, mert ez saját döntésen alapul. Egyéb üzletek általában 9-18 óráig tartanak nyitva. Minden hónap elso szombatja bevásárlónap, amikor az üzletek hosszabbított (ez a hét közbeni nyitva tartásnak felel meg) nyitva tartással - általában 17 h-ig üzemelnek. A nyitva tartás külön szabályozása nagyobb üdülöhelyeken: hétfőtől péntekig 20.00 h-ig (nyáron 21.00 h-ig) szombaton 18.00 h-ig.

A bankok hétfőtől péntekig 8-12.30 és 13.30-15.30 között tartanak nyitva. Csütörtökön 17.30-kor zárnak.

Bécs híres bevásárlórésze a Mariahilfer Straße, ami egy szélesebb főút a belváros és Schönbrunn között, de a frekventált része csak a Westbahnhofig (Nyugati pályaudvar) tart. Az út két oldalán üzletek, áruházak sorakoznak, de sok környező utcában is nagyszámú kiskereskedelmi egység, bolt található. Ezen kívül a belváros is rengeteg üzlettel, étteremmel, kávéházzal várja a látogatókat, de a várostól távolabb több nagy bevásárlóközpont is létesült, széles árukínálattal. Az üzletek átlagosan reggel fél tíztől este hétig tartanak nyitva, szombaton hatig vagy ötig. Fontos tudni, hogy vasárnap viszont (ahogy egész Ausztriában) egész nap minden zárva tart!

Bécs a Duna két partján, a Bécsi-medence (Wiener Becken) északnyugati végében fekszik. Nyugati peremén kezdődik az Alpok vonulatához tartozó Bécsi-erdő (Wienerwald). Bécs híres bevásárlórésze a Mariahilfer Straße, ami egy szélesebb főút a belváros és Schönbrunn között, de a frekventált része csak a Westbahnhofig (Nyugati pályaudvar) tart. Bécs mint a „zene városa” vált világhírűvé. E hírét az Állami Operaház (Staatsoper), a Bécsi Filharmonikusok (Wiener Philharmoniker) és a Bécsi Szimfonikusok (Wiener Symphoniker) öregbítik. A képzőművészet fontosságát tekintve Bécsben világhírű, sok látogatót vonzó múzeumok állnak a nagyközönség rendelkezésre és a bécsi színházaknak is jelentős szerepük van a város kulturális életében. A 16. századtól a Habsburgok lakhelye volt Bécs, így ha éppen itt járunk a Schönbrunni kastélyt mindenképpen látogassuk meg. (Schloss Schönbrunn) nevét egy közeli jóvízű forrásról kapta. A mai palota 1695–1713 között keletkezett Fischer von Erlach tervei szerint. 1918-ig Schönbrunn volt a Habsburgok állandó nyári rezidenciája. (forrás wikipedia)