Fehér éjszakák - repülővel

Látnivalók:
Ĺland - egy különös öntörvényű világ
Egészen különleges státust élveznek a Finnországhoz tartozó, földrajzilag azonban Svédországhoz közelebb eső Ĺland-szigetek lakói.
A 25 ezer, 97 százalékban svéd nemzetiségű lakosú szigetcsoport a század elején különböző politikai manőverek, mondhatni politikai zsarolások után vívta ki a világon jóformán példa nélkül álló autonómiáját. Azóta is folyamatosan bővülő jogaikat tekintve talán nem túlzás az állam az államban modelljéről beszélni. A fegyvermentes övezetnek tekintett szigetcsoport például saját zászlóval büszkélkedhet; postabélyeget ad ki; saját parlamentje, kormánya, az Északi Tanácsban pedig külön képviselete van. A tartomány törvényeit a köztársasági elnök emeli jogerőre, Finnország nemzetközi szerződései pedig csak akkor érvényesek Ĺlandra is, ha a helyi törvényhozók azt elfogadják. ĺgy aztán külön képviselőjük volt a finn EU-csatlakozási tárgyalásokon is, ahol az ĺlandiak igényeit is szem előtt kellett tartani. Példa erre, hogy mivel nagyrészt hajózásból és a kompokon virágzó vámmentes üzletekből élnek, az EU engedélyezte a taxfree-üzletek további működését. Az EU-tagságról egyébként külön népszavazást tartott Ĺland.

Ĺlandivá lenni azonban nem egyszerű dolog. Az autonómiához ugyanis kapcsolódik a szülőföldi jog, vagyis az állandó lakhely joga is. Ezzel pedig csak az itt születettek rendelkeznek, valamint azok, akik legalább öt éve élnek a szigetcsoportokon, ezenkívül megfelelnek a svéd nyelvvizsgán, és a helyi hatóságoktól megkapják az ĺlandi állampolgárságot. Munkavállalási engedélyt is csak akkor kap valaki, ha az adott munkát senki nem tudja elvégezni a szigetiek közül. Ha ez sikerül, szavazati és ingatlanvásárlási joggal is rendelkeznek, a fegyvermentes státus következtében pedig felmentik őket a katonai szolgálat alól.

Vitorlásút Helsinkibôl
1947-ben épült a 34 méter hosszú Inga-Lill vitorlás, amely teherszállítóként közlekedett a Finn-öböl illetve a Balti-tenger kikötôi között. Tulajdonosa 65 személyes kirándulóhajóvá alakította át a kecses faalkotmányt, amelyen nagyon egyszerű alvóhelyeket is kialakítottak. A hajót felszerelték az összes modern műszaki berendezéssel (telefon, fax, központi fűtés, kiegészítô motor). Néhány ötlet a programlehetôségek közül: öreg halász ebédje a tengeren, szeminárium a nyílt vízen, naplemente a fedélzetrôl, kirándulás világítótornyokhoz, halászfalukba, nemzeti parkokba.

Akvarellmúzeum
Vaasa városában különösen jó dolog magyarnak lenni, hiszen a település egyik nagy tiszteletben álló lakója évtizedek óta Mikola Nándor 87 éves festôművész. A helyi textilgyár egykori tervezôje nemzetközi hírnévre is szert tett vízfestményei révén. A szellemileg ma is friss mester akvarellmúzeumot alapított a városban a korabeli vámház épületében. A szépen helyreállított két szintes ház az egyetlen hasonló jellegű (kizárólag akvarell képeket bemutató) létesítmény egész Skandináviában. Ráadásul a képek is lenyűgözôek.

Napsütés és tengeri szellô
Vaasa környékén a tenger jelenti a legfôbb vonzerôt, bár a part errefelé meglehetôsen kopár. Viszont építészek és más műszaki érdeklôdésű vendégek számára érdekes lehet a szárazföldet és Raippaluoto (Replot) szigetét összekötô vadonatúj híd, amely 1044 méter hosszú és 26 méter magas. A szigeten, melynek lakossága még mindig túlnyomó részt svédekbôl áll (korábban Vaasát is többségében svédek lakták) a családi vállalkozásként működtetett Kale’s Inn jelenti a legfôbb attrakciót. A lelkes tulajdonos itt egy mini rekreációs központot alakított ki közvetlenül a tengerparton. Távol s közel sehol egy ember, minden ház fából épült. Itt találunk egy vendéglôt, ahol tradicionális helyi ételekkel, népzenei programokkal, viking célba dobással, az erdôben megbúvó titkos pálinkafôzôkkel találkozhat a vendég. Az étterem közepén nyílt tűzön fônek az ételek, a füst a sátortetô közepébe vágott nyíláson távozik. A különleges kialakítású házban fejmagasságban lenyitható ágyak sorakoznak, amelyeket állatprémek borítanak. Minden bizonnyal rendkívüli élmény lehet itt egy éjszaka a farkasordító télben. Természetesen Vaasa kikötôjébôl egy-másfél órás hajókirándulással is elérhetô a telep, de ez a megközelítési mód csak a nyári hónapokban javasolható.

Élô műemlékfalu
Vaasától alig 15 kilométerre található a Stundars műemlékfalu, mely nekem az egyik legnagyobb élményt jelentette ezen a kiránduláson. A gyűjtemény működése tanulságos lehetne hazai múzeumigazgatóinknak is, ott ugyanis megalakulása után évekig csak magántôkébôl működött a skanzen, és csak a legutóbbi idôkben kap némi állami támogatást a múzeumfalut működtetô lelkes és elkötelezett non-profit szervezet. A gyűjtemény érdekessége, hogy Vaasa környékérôl származik az összes házikó, melyek mindegyike fából készült. A szervezet vezetôje, aki eredetileg építészmérnök, a legtöbb esetben ingyen kapta meg a régi épületeket, hogy a helyükön új bevásárlóközpontok, utak, stb. épülhessenek. A deszkáira szétszedett házakból a Stundarsban egy új, élô falu épült fel. Van itt iskola, posta, gyarmatáru kereskedés, a kovács, az ónöntô és a fazekas ma is dolgozik a műhelyekben. Nyáron kézműves táborokat rendeznek a régi házikókban, de leghíresebbek azok a szabadtéri fesztiválok, melyeken alkalmanként több száz nyugdíjas, üzletember illetve egyetemi oktató vesz részt a szabadban felállított hosszú asztalok körül

Helsinki
Finnország fővárosa, kulturális, pénzügyi és gazdasági tevékenységének központja. Nyáron zöldellő parkjai, tiszta vizei, friss tengeri szellői, a zsúfolt piac felett elrepülő sirályok, kávézóinak teraszai érdekessé és kellemessé teszik utunkat. A város kisvárosi hangulatot ébreszt a látogatóban, mivel nincsenek magas épületei, a piacteret pedig XIX. századi épületek veszik körül. Mivel félszigeten helyezkedik el, hajók teszik lehetővé a kiruccanást a Suomenlinna-szigetre, a Finn.öbölbe, amely tökéletes kis piknik helyszíne lehet egy egynapos kirándulás során.
Helsinkiben találjuk az ország legtöbb jelentős múzeumát. Az Ateneum kiállítótermeiben finn és nemzetközi műveket tekinthetünk meg a XIX. századból. A Nemzeti Múzeumban, amely szintén a városközpontban található, sami és finn-ugor leletek gyűjteményét tekinthetjük meg. Főtermének mennyezetét a Kalevala ihlette freskók díszítik. A Raitioliikennemuseo egy érdekes villamos múzeum. Régi kocsiszínben található, s az évtizedekkel ezelőtti finn utcaképet mutatja be. A Rock Templom épülete, amelyet kőből vájtak ki, sok látogatót vonz. Tartanak itt kocerteket éppúgy, mint vallási szertartásokat.
A városközponttól nyugatra, az Espoo városrészben találjuk a híres finn festő, Gallén-Kallela galériáját.
Hajók és motorcsónakok járnak Helsinki és a Suomenlinna- sziget között, ahol hatalmas erődítmények romjai között sétálhatunk, vagy megtekinthetjük múzeumainak valamelyikét. Például az Ehrensvärd Múzeumot, amely az erőd történelmét mutatja be.

Helsinkiben számos lehetőség adódik, ha olcsó szállást szeretnénk, de nyáron még hálózsákban is elalhatunk. A színházi előadások finnül játszódnak, de ellátogathatunk balett, vagy opera előadásra is.

Turku

Turku volt Finnország első fővárosa. Az évszázadok során néhányszor tűzvész pusztította el, de a legnagyobb csapás akkor érte, amikor 1812-ben helyette Helsinki lett a főváros. Ennek a középkori városnak az egyetlen XVIII. századból épen maradt része a Luostarinmäki. Az északabbra található Turku Katedrális a finn Evangélikus Egyház nemzeti szentélye. A XIII. századi épületben múzeum is működik, amely minden nap várja az idelátogatókat. Az 1280-ban alapított Turku Vár az ország legjelentősebb történelmi épülete. Múzeumot rendeztek be benne, amelyben minden szoba egy másik évtizedet, vagy évszázadot idéz.

Aland
Az alandi tartomány saját zászlajával és kultúrájával több, mint 6400 szigetet foglal magába. A svéd nyelv jónéhány dialektusát beszélik itt, s csak néhányan beszélnek finnül. A gyönyörű szigetvilág tökéletes helyszíne lehet kerékpártúráknak, sátorozásnak.
A legérdekesebb város Sund a fősziget keleti felén fekszik, itt találjuk a Kastelholm várat, amely stratégiai jelentőséggel bírt a XVI-XVII. században. A szomszédságban lévő szabadtéri Jan Karlsgarden Múzeumot, amely nyáron több fesztiválnak is otthont ad, nem szabad kihagyni. A Bomarsund erőd az orosz megszállásra emlékeztet. Alandot rendszeres hajójárat köti össze Svédországgal és Fingországgal. Ingyenesen közlekedhetünk a szigetek között hajóval, Sundot pedig busszal, vagy biciklivel is elérhetjük.

Rauma régi városa már szerepel az UNESCO Világörökség listáján. Habár az északi országok legnagyobb épen maradt fa-városa, mégsem múzeum, hanem egy életteli város sok-sok kisiparossal, csipkekészítőkkel, aranyművesekkel. A piactér az óváros központja. Itt ihatunk frissítőket is. Próbáljuk ki a pystcaffekat is, ahol állva fogyaszthatjuk a fekete lét. Ha kicsit fülelünk, észrevehetjük Rauma egy másik fontos jellegzetességét, az ottani tájszólást, amely majdnem egy teljesen külön nyelvjárás. Rauma az ország délnyugati partján fekszik, Helsinkitől busszal valamivel több, mint 4 órányira.

Olavinlinna vár
A Savolinna tavak fő látványossága ez az 1475-ben, a svéd-finn birodalom keleti határának védelmére épült vár. Nevét Olof-ról, egy X. századi norvég katolikus szentről kapta. A kora XVIII. században orosz megszállás alá került és maradt majdnem kétszáz éven keresztül. Két kis múzeum található itt, amelyek a vár történelmét, valamint ortodox kincseket mutatnak be. Óránként indulnak idegenvezetős csoportok, egyénileg nem látogathatjuk őket.

Terület:  338 139 km2  Népesség:  5 055 000 fő  Főváros:  Helsinki  Hivatalos nyelv:  finn, svéd  Pénznem:  Euro  Időzóna:  CET +1 óra (GMT +2 óra)  Áramforrás:  220V
Magyar Követség:  Helsinki 34, Kuusisaarenkuja 6. 00340 Tel: 358-9-481-422. Fax: 358-9-480-497 Krausz György nagykövet  Vízum:  N  Útlevél szükséges:  I  Országhívószám:  + 358

Látnivalók:
Ĺland - egy különös öntörvényű világ
Egészen különleges státust élveznek a Finnországhoz tartozó, földrajzilag azonban Svédországhoz közelebb eső Ĺland-szigetek lakói.
A 25 ezer, 97 százalékban svéd nemzetiségű lakosú szigetcsoport a század elején különböző politikai manőverek, mondhatni politikai zsarolások után vívta ki a világon jóformán példa nélkül álló autonómiáját. Azóta is folyamatosan bővülő jogaikat tekintve talán nem túlzás az állam az államban modelljéről beszélni. A fegyvermentes övezetnek tekintett szigetcsoport például saját zászlóval büszkélkedhet; postabélyeget ad ki; saját parlamentje, kormánya, az Északi Tanácsban pedig külön képviselete van. A tartomány törvényeit a köztársasági elnök emeli jogerőre, Finnország nemzetközi szerződései pedig csak akkor érvényesek Ĺlandra is, ha a helyi törvényhozók azt elfogadják. ĺgy aztán külön képviselőjük volt a finn EU-csatlakozási tárgyalásokon is, ahol az ĺlandiak igényeit is szem előtt kellett tartani. Példa erre, hogy mivel nagyrészt hajózásból és a kompokon virágzó vámmentes üzletekből élnek, az EU engedélyezte a taxfree-üzletek további működését. Az EU-tagságról egyébként külön népszavazást tartott Ĺland.

Ĺlandivá lenni azonban nem egyszerű dolog. Az autonómiához ugyanis kapcsolódik a szülőföldi jog, vagyis az állandó lakhely joga is. Ezzel pedig csak az itt születettek rendelkeznek, valamint azok, akik legalább öt éve élnek a szigetcsoportokon, ezenkívül megfelelnek a svéd nyelvvizsgán, és a helyi hatóságoktól megkapják az ĺlandi állampolgárságot. Munkavállalási engedélyt is csak akkor kap valaki, ha az adott munkát senki nem tudja elvégezni a szigetiek közül. Ha ez sikerül, szavazati és ingatlanvásárlási joggal is rendelkeznek, a fegyvermentes státus következtében pedig felmentik őket a katonai szolgálat alól.

Vitorlásút Helsinkibôl
1947-ben épült a 34 méter hosszú Inga-Lill vitorlás, amely teherszállítóként közlekedett a Finn-öböl illetve a Balti-tenger kikötôi között. Tulajdonosa 65 személyes kirándulóhajóvá alakította át a kecses faalkotmányt, amelyen nagyon egyszerű alvóhelyeket is kialakítottak. A hajót felszerelték az összes modern műszaki berendezéssel (telefon, fax, központi fűtés, kiegészítô motor). Néhány ötlet a programlehetôségek közül: öreg halász ebédje a tengeren, szeminárium a nyílt vízen, naplemente a fedélzetrôl, kirándulás világítótornyokhoz, halászfalukba, nemzeti parkokba.

Akvarellmúzeum
Vaasa városában különösen jó dolog magyarnak lenni, hiszen a település egyik nagy tiszteletben álló lakója évtizedek óta Mikola Nándor 87 éves festôművész. A helyi textilgyár egykori tervezôje nemzetközi hírnévre is szert tett vízfestményei révén. A szellemileg ma is friss mester akvarellmúzeumot alapított a városban a korabeli vámház épületében. A szépen helyreállított két szintes ház az egyetlen hasonló jellegű (kizárólag akvarell képeket bemutató) létesítmény egész Skandináviában. Ráadásul a képek is lenyűgözôek.

Napsütés és tengeri szellô
Vaasa környékén a tenger jelenti a legfôbb vonzerôt, bár a part errefelé meglehetôsen kopár. Viszont építészek és más műszaki érdeklôdésű vendégek számára érdekes lehet a szárazföldet és Raippaluoto (Replot) szigetét összekötô vadonatúj híd, amely 1044 méter hosszú és 26 méter magas. A szigeten, melynek lakossága még mindig túlnyomó részt svédekbôl áll (korábban Vaasát is többségében svédek lakták) a családi vállalkozásként működtetett Kale’s Inn jelenti a legfôbb attrakciót. A lelkes tulajdonos itt egy mini rekreációs központot alakított ki közvetlenül a tengerparton. Távol s közel sehol egy ember, minden ház fából épült. Itt találunk egy vendéglôt, ahol tradicionális helyi ételekkel, népzenei programokkal, viking célba dobással, az erdôben megbúvó titkos pálinkafôzôkkel találkozhat a vendég. Az étterem közepén nyílt tűzön fônek az ételek, a füst a sátortetô közepébe vágott nyíláson távozik. A különleges kialakítású házban fejmagasságban lenyitható ágyak sorakoznak, amelyeket állatprémek borítanak. Minden bizonnyal rendkívüli élmény lehet itt egy éjszaka a farkasordító télben. Természetesen Vaasa kikötôjébôl egy-másfél órás hajókirándulással is elérhetô a telep, de ez a megközelítési mód csak a nyári hónapokban javasolható.

Élô műemlékfalu
Vaasától alig 15 kilométerre található a Stundars műemlékfalu, mely nekem az egyik legnagyobb élményt jelentette ezen a kiránduláson. A gyűjtemény működése tanulságos lehetne hazai múzeumigazgatóinknak is, ott ugyanis megalakulása után évekig csak magántôkébôl működött a skanzen, és csak a legutóbbi idôkben kap némi állami támogatást a múzeumfalut működtetô lelkes és elkötelezett non-profit szervezet. A gyűjtemény érdekessége, hogy Vaasa környékérôl származik az összes házikó, melyek mindegyike fából készült. A szervezet vezetôje, aki eredetileg építészmérnök, a legtöbb esetben ingyen kapta meg a régi épületeket, hogy a helyükön új bevásárlóközpontok, utak, stb. épülhessenek. A deszkáira szétszedett házakból a Stundarsban egy új, élô falu épült fel. Van itt iskola, posta, gyarmatáru kereskedés, a kovács, az ónöntô és a fazekas ma is dolgozik a műhelyekben. Nyáron kézműves táborokat rendeznek a régi házikókban, de leghíresebbek azok a szabadtéri fesztiválok, melyeken alkalmanként több száz nyugdíjas, üzletember illetve egyetemi oktató vesz részt a szabadban felállított hosszú asztalok körül

Helsinki
Finnország fővárosa, kulturális, pénzügyi és gazdasági tevékenységének központja. Nyáron zöldellő parkjai, tiszta vizei, friss tengeri szellői, a zsúfolt piac felett elrepülő sirályok, kávézóinak teraszai érdekessé és kellemessé teszik utunkat. A város kisvárosi hangulatot ébreszt a látogatóban, mivel nincsenek magas épületei, a piacteret pedig XIX. századi épületek veszik körül. Mivel félszigeten helyezkedik el, hajók teszik lehetővé a kiruccanást a Suomenlinna-szigetre, a Finn.öbölbe, amely tökéletes kis piknik helyszíne lehet egy egynapos kirándulás során.
Helsinkiben találjuk az ország legtöbb jelentős múzeumát. Az Ateneum kiállítótermeiben finn és nemzetközi műveket tekinthetünk meg a XIX. századból. A Nemzeti Múzeumban, amely szintén a városközpontban található, sami és finn-ugor leletek gyűjteményét tekinthetjük meg. Főtermének mennyezetét a Kalevala ihlette freskók díszítik. A Raitioliikennemuseo egy érdekes villamos múzeum. Régi kocsiszínben található, s az évtizedekkel ezelőtti finn utcaképet mutatja be. A Rock Templom épülete, amelyet kőből vájtak ki, sok látogatót vonz. Tartanak itt kocerteket éppúgy, mint vallási szertartásokat.
A városközponttól nyugatra, az Espoo városrészben találjuk a híres finn festő, Gallén-Kallela galériáját.
Hajók és motorcsónakok járnak Helsinki és a Suomenlinna- sziget között, ahol hatalmas erődítmények romjai között sétálhatunk, vagy megtekinthetjük múzeumainak valamelyikét. Például az Ehrensvärd Múzeumot, amely az erőd történelmét mutatja be.

Helsinkiben számos lehetőség adódik, ha olcsó szállást szeretnénk, de nyáron még hálózsákban is elalhatunk. A színházi előadások finnül játszódnak, de ellátogathatunk balett, vagy opera előadásra is.

Turku

Turku volt Finnország első fővárosa. Az évszázadok során néhányszor tűzvész pusztította el, de a legnagyobb csapás akkor érte, amikor 1812-ben helyette Helsinki lett a főváros. Ennek a középkori városnak az egyetlen XVIII. századból épen maradt része a Luostarinmäki. Az északabbra található Turku Katedrális a finn Evangélikus Egyház nemzeti szentélye. A XIII. századi épületben múzeum is működik, amely minden nap várja az idelátogatókat. Az 1280-ban alapított Turku Vár az ország legjelentősebb történelmi épülete. Múzeumot rendeztek be benne, amelyben minden szoba egy másik évtizedet, vagy évszázadot idéz.

Aland
Az alandi tartomány saját zászlajával és kultúrájával több, mint 6400 szigetet foglal magába. A svéd nyelv jónéhány dialektusát beszélik itt, s csak néhányan beszélnek finnül. A gyönyörű szigetvilág tökéletes helyszíne lehet kerékpártúráknak, sátorozásnak.
A legérdekesebb város Sund a fősziget keleti felén fekszik, itt találjuk a Kastelholm várat, amely stratégiai jelentőséggel bírt a XVI-XVII. században. A szomszédságban lévő szabadtéri Jan Karlsgarden Múzeumot, amely nyáron több fesztiválnak is otthont ad, nem szabad kihagyni. A Bomarsund erőd az orosz megszállásra emlékeztet. Alandot rendszeres hajójárat köti össze Svédországgal és Fingországgal. Ingyenesen közlekedhetünk a szigetek között hajóval, Sundot pedig busszal, vagy biciklivel is elérhetjük.

Rauma régi városa már szerepel az UNESCO Világörökség listáján. Habár az északi országok legnagyobb épen maradt fa-városa, mégsem múzeum, hanem egy életteli város sok-sok kisiparossal, csipkekészítőkkel, aranyművesekkel. A piactér az óváros központja. Itt ihatunk frissítőket is. Próbáljuk ki a pystcaffekat is, ahol állva fogyaszthatjuk a fekete lét. Ha kicsit fülelünk, észrevehetjük Rauma egy másik fontos jellegzetességét, az ottani tájszólást, amely majdnem egy teljesen külön nyelvjárás. Rauma az ország délnyugati partján fekszik, Helsinkitől busszal valamivel több, mint 4 órányira.

Olavinlinna vár
A Savolinna tavak fő látványossága ez az 1475-ben, a svéd-finn birodalom keleti határának védelmére épült vár. Nevét Olof-ról, egy X. századi norvég katolikus szentről kapta. A kora XVIII. században orosz megszállás alá került és maradt majdnem kétszáz éven keresztül. Két kis múzeum található itt, amelyek a vár történelmét, valamint ortodox kincseket mutatnak be. Óránként indulnak idegenvezetős csoportok, egyénileg nem látogathatjuk őket.

Terület:  338 139 km2  Népesség:  5 055 000 fő  Főváros:  Helsinki  Hivatalos nyelv:  finn, svéd  Pénznem:  Euro  Időzóna:  CET +1 óra (GMT +2 óra)  Áramforrás:  220V
Magyar Követség:  Helsinki 34, Kuusisaarenkuja 6. 00340 Tel: 358-9-481-422. Fax: 358-9-480-497 Krausz György nagykövet  Vízum:  N  Útlevél szükséges:  I  Országhívószám:  + 358

Koppenhága

1.5 millió lakosával Skandinávia legnagyobb és legizgalmasabb városa. Alacsony épületei kissé szokatlanok manapság, de ez inkább örömteli, mint sajnálatos. Csupán néhány templomtorony és szálloda magasodik ki a többi épület közül. A város történelmi és kulturális értékei meglehetősen kis területre koncentrálódnak, de parkokat, szökőkutakat és tereket a város bármely részén találunk. A központi pályaudvar a Tivoli vidámpark és a legfontosabb hotelzóna között található. A Tivoli északi sarkával szemben terül el Koppenhága központi tere, a Radhuspladsen, amely egyben fontos buszcsomópont is. Buszok járnak a repülőtér , valamint a központi pályaudvar között. A Stroget a világ leghosszabb sétálóutcája, 1800m hosszú. Itt találhatók a város legfényesebb üzletei. Az Amilienborg Királyi Palota 1794 óta a királyi család otthona. Ha a királynő itt tartózkodik, megnézhetjük az őrségváltást. A palota négy szinte különálló rokokó kastélyból áll, amelyek a keresztutcákra 45°-os szöget zárva övezik a teret. A tér közepén V. Frigyes lovasszobrát láthatjuk. Az egyik szárny ma múzeumként üzemel, amely a királyi lakosztályokat mutatja be három generáción keresztül, 1836 és 1947 között. Érdemes megtekinteni legalább néhány templomot, például a Vor Frue Kirke-t és a Vor Feslers Kirke-t. Előbbi Krisztus szobrairól, utóbbi barokk oltáráról és gondosan kidolgozott orgonájáról híres. Ha a város képében felülről szeretnénk gyönyörködni, menjünk fel a templom 95m magas tornyára. Ne hagyjuk ki a Ny Carlsberg Glyptotek megtekintését, ahol a görög, egyiptomi, etruszk, és római művészet csodás remekeit vehetjük szemügyre. A Nemzeti Múzeum a dán történelmi leleteknek ad otthont. Ha a városnézést kissé könnyedebb módon szeretnénk megvalósítani, ideális hely a Tivoli. A vidámpark 1843 óta üzemel. Természetesen nem hagyhatjuk el a várost, ha még nem láttuk jelképét, a Kis Szirént, ezt a sziklán ülő kis sellőt. A legtöbb olcsó szálloda a központi pályaudvar nyugati oldalán található. Nyhavn régóta a hajósok és írók kedvelt helye. A közelben lévő Stroget olcsó étkezési lehetőségeket nyújt. Strogettól északra van néhány kitűnő étterem a latin negyedben. A belvárostól északra, a Norrebro-ban számos éjszakai szórakozóhelyet találnak a fiatalok. A főidény június végével kezdődik, mikor a nappalok hosszúak, napfénytől ragyogóak, az éjszakák rövidek és balzsamosan enyhék.

Arhus

Nyüzsgő egyetemi város, Dánia egyik legnépszerűbb zenei színtere. A város legszebb vonzereje az Óváros, amely egy szabadtéri múzeum. 75 helyreállított épületet hoztak ide Dánia minden tájáról. Legtöbbjük a XVII-XVIII. századból származik. Van köztük egy vízimalom, egy szélmalom és néhány épület a századfordulóról. Székesegyháza a legnagyobb templom Dániában. Eredeti román stílusú kápolnája a XII. századból származik, a többi része pedig XV. századi gótikus stílusú.

Ribe

Skandinávia legrégebbi települése, már a IX. században lakott volt területe, habár ásatások során nemrég ezüst érmék kerültek elő, amelyek a VII: századból származnak. Ellátogatni ide olyan, mintha élő múzeumba lépnénk be. Katedrálisa kiemelkedő múltjáról tanúskodik. A vikingközpont a vikingek korát idézi fel.

Mons Klint

Mon szigetén található ez a fehér krétafal, amely 5000 évvel ezelőtt jött létre és 128m magas. A szikláról lejuthatunk a tengerpartra.

Egeskov Vár

Reneszánsz gyöngyszem. 1554-ben épült egy kis tó közepén. "egeskov" szó szerint tölgyerdőt jelent. Nevét onnan kapta, hogy a vár tölgyfa rönkök ezrein fekszik. A 15ha-os parkot az 1700-as évek közepén alakították ki. A várban antik bútorokat, festményeket és vadász trófeákat láthatunk. Aki szereti a labirintusokat, botorkálhat a 200 éves útvesztőben. Autó múzeum is található itt.

Legoland

A kis Billund várostól 1 km-re északra található. Területe 10 ha, ami telis-tele van műanyag legodarabkákból összerakott építményekkel.

Éghajlat:

Északi elhelyezkedéséhez képest az éghajlat meglehetosen enyhe, amit foleg a nyugati partvidék mentén haladó meleg Golf-áramlat hatásának köszönhet Dánia. Utazni a legkellemesebb májustól augusztusig, amikor a homérséklet 25 fok fölé is mehet, a nappali világosság pedig majdnem 18 órán keresztül tart. A leghidegebb téli hónapokban, januárban és februárban fagypont környékén mozog az átlagos napi homérséklet, s bár ez hidegnek tunik, még mindig majdnem 10 fokkal magasabb, mint ami ezen a magasságon szokásos.

Dánia a legolcsóbb a skandináv országok között. Ha nem a skandináv állapotokhoz viszonyítjuk, Dánia tényleg drága ország. Ez részben köszönheto a 25%-os forgalmi adónak, amit mindenre ráraknak, a hotelszobától kezdve a bolti árucikkekig. Mégis, a költségek alakulását foleg az befolyásolja, hogy milyen módon utazunk. Ha kihasználjuk Dánia kiterjedt kemping hálózatában rejlo lehetoségeket, vagy a diákszállókat, elkészítjük a saját ételeinket, napi 30 dollárral is elboldogulhatunk. Ha szerényebb hotelekben szállunk meg, és olcsóbb éttermekben étkezünk, mindez napi 65-75 dollárba fog kerülni. Az autókölcsönzés nagyon drága az országban, érdemesebb Németországban kibérelni a kocsit, a dán ár harmadáért, és átvinni a határon. Minden ismertebb úti csekket elfogadnak a nagyobb bankok, de a kezelési költség igen borsos, érdemes tehát egyszerre egy csinosabb összeget beváltani. A postahivatalok is váltanak külföldi valutát, és vasárnap reggeleken is nyitva vannak; s ez néha jól jöhet. A nagyobb bankokban találni ATM pénzes automatákat, Koppenhágában éjjel nappali bankjegy átváltó automaták is vannak. Az éttermi számlák és a taxi díja is tartalmazza a szolgáltatás díját. További borravaló adása nem szükséges, ám ha jó volt a kiszolgálás fel lehet kerekíteni a számlát. Az alkudozást nem ismerik Dániában.

Ünnepek:

Az ország fontosabb eseményei közé tartozik az a százegynéhány zenei fesztivál, melyek majdnem megállás nélkül követik egymást, a zenei élet széles területét felölelve dzsesszt, rockzenét, bluest, gospelt, ír zenét, klasszikust, countryt és cajunt ünnepelve. Június végén a Szent Iván éji máglyákkal kezdodik a sorozat, majd Európa legnagyobb zenei fesztiválja, a Roskilde Fesztivál következik, június végén vagy július elején. A ringei Midtfyns Fesztiválon, július elején nemzetközi rock, pop, világzene, folk és dzsessz zenészek lépnek fel, a Koppenhágai Jazz Fesztivál, mely 10 napig tart július elso részében egyike a világ legnagyobb zenei ünnepségének. A Koppenhágai Nyári Fesztiválon klasszikus és kamarazenei koncerteket adnak elo július utolsó és augusztus elso két hetében. Augusztus végén tartják Észak-Európa legnagyobb folkzenei rendezvényét, a Tonder Fesztivált. Szeptember elso vasárnapján kezdodik a kilenc napos Arhus Fesztivál, ami a várost egyetlen, folytonos tivornya színhelyévé változtatja, a sokféle zenei és színházi eloadás dánok és külföldiek ezreit vonzzák. A programba tartozik a Viking Fesztivál is, kóricáló udvari bolondokkal, bajvívó és íjászversennyel, viking stílusú hajókkal, hagyományos ételekkel, italozással és jókedvvel.

Közlekedés:

A belföldi légi közlekedés kényelmes módja a nagyobb városok közötti közlekedésnek, ráadásul néhány járat esetében nagymértékű kedvezményt kaphatunk a jegy árából. A legtöbb helység megközelíthető távolsági buszokkal, amelyek érkezési idejéhez igazítják a vonatok indulását. A vasúti közlekedés jó, megbízható, járatai sűrűn indulnak, árai elfogadhatóak. Dániában az út jobb oldalán közlekednek. A biztonsági öv használata kötelező, valamint az elakadásjelző háromszögnek benne kell lennie az autóban. A kerékpárutak behálózzák az országot, így ez is egy kellemes módja az országjárásnak, vagy akár egy város megismerésének. A komphálózat összeköti a lakott szigeteket egymással, habár jachtot bérelni és körbehajókázni még kellemesebb.

Helyi konyha:

Semmi sem jellegzetesebb, mint a híres smorrebrod (vajaskenyér), egy féloldalas szendvics, ami a legegyszerűbbtől a gazdagon felépített mesterművekig terjed. A dán étel főleg halra, húsra és krumplira épül. A hagyományos ételek közé tartozik a flaskesteg (ropogósra sült borös malac), a gravad laks (füstölt vagy sózott lazac kaporral pácolva és édes mustárszósszal tálalva), és a hvid labskovs (felkockázott marhahúsból készített pörkölt, krumplival, babérral és borssal fűszerezve). A gazdag péksütemény, melyet a legtöbb országban "Danish" néven ismernek, itt wienerbrodként fut, és minden második sarkon kínálják a pékségek nyálcsordító választékukat. A dán Carlsberg és Tuborg sörfőzdék kitünő söröket készítenek. A legnépszerűbb röviditalnak az Aalborgban gyártott aquavit számít. A legtöbb étteremben, kávézóban és a sarki fűszeresnél is kapható sör, bor és pálinka.

Koppenhága Dánia fővárosa egyben Skandinávia legnépesebb városa. Koppenhága számos nemzetközi felmérés és rangsor alapján fontos kulturális, üzleti, média és tudományos központ. Koppenhágában sok kisebb-nagyobb park található. Ilyen például a Rosenborg kastély parkja, a Kongens Have, amely az ország legrégebbi királyi parkja; kialakítását IV. Keresztély rendelte el 1606-ban. Évente 2,5 millióan keresik fel; nyáron ellepik a napozók, piknikezők és labdázók. A strandokat kikötői fürdők hálózata egészíti ki a város vízpartjain. Az első és legnépszerűbb ezek közül az Islands Bryggénél található, melynek a kialakítása nemzetközi elismerést aratott. oppenhága főbb nevezetességei: Amalienborg palota: a dán királyi család téli rezidenciája. Christiania: egy részleges önkormányzattal bíró városrész, hippinegyed. Christiansborg palota: a dán parlamentnek is helyet adó épület főként a királyi fogadószobákról nevezetes. Kastellet: ötszög alaprajzú erődítmény, az egyik legjobb állapotban megmaradt hasonló építmény Észak-Európában. A kis hableány: az Andersen meséje által ihletett szobor a koppenhágai kikötőben a város egyik szimbóluma. Koppenhágai Operaház: a világ egyik legmodernebb operaháza magánadományból épült. Nyhavn: népszerű hely kedves házakkal egy kikötőöböl körül. Rosenborg kastély: egy apró kastély Koppenhága közepén, egykori királyi rezidencia, itt őrzik a koronaékszereket Strøget: Koppenhága sétáló- és bevásárlóutcája, a maga nemében a leghosszabb a világon. Tivoli: régi és közkedvelt vidámpark. (forrás:wikipedia)