Az Osztrák-Magyar Monarchia kedvelt...

Bécs, a főváros igen mozgalmas történelemmel, nagy tradíciókkal rendelkezik. Európa egyik legjelentősebb zeni központja. Ha Bécsben járunk, nem mulaszthatjuk el megnézni a Hofburgot, amely egykoron a a Habsburg uralkodók palotája volt. Itt található a Királyi Kápolna, ahol a híres Bécsi Fiúkórus énekel, itt tekinthető meg a Nemzeti Könyvtár, és az Öreg Hangszerek Gyujteménye. A Szépművészeti Múzeumban számos híres festő képe megcsodálható. A város nevezetes barokk kastélya, a Schönbrunn, amely Mária Terézia egykori otthona volt, itt játszotta Mozart élete első koncertjét.

Salzburg Mozart szülővárosa. A német határtól nem messze, csodálatos hegyekkel övezve, a Salzach folyó völgyében terül el. Az óváros a barokk művészet igazi remeke, csodaszép templomaival, házaival, szökőkútjaival. A város felett, egy 120 méteres szikláról néz le Hohensalzburg Kastély. Itt található a Történeti Múzeum és a Szent István kolostor. Semmiképp ne hagyjuk ki Mozart szüloházát!

Az Eisriesenwelt barlang a világ legnagyobb jégbarlangja. Több mint 40 km sétaúton lehet gyönyörködni a ritka természeti kincsben.

A Grossglockner út Zell am See és Heiligenblut között, a Hohe Tauern Nemzeti Parkon vezet át. 50 km hosszú út, gleccsereivel és hegycsúcsaival csodálatos élményt nyújt az arra járónak.

Időeltolódás:     CET 0 óra (GMT +1 óra)


Osztrák Köztársaság
Németül: Republik Österreich
Főváros: Wien (Bécs).
Államforma: szövetségi köztársaság.
Közigazgatási beosztás: 9 szövetségi tartomány (Bundesland).
Terület:  83 859 km2
Népesség:  7 796 000 fő
Hivatalos nyelv:  német, szlovén, horvát, magyar

Európa szívében, központi fekvésének köszönhetően évszázadok óta számtalan vendéget vonz Ausztria.

Éghajlat:
Az éghajlat az ország nagy részén kontinentális. A hegyekben a hőmérséklet a magassággal arányosan változik, közel -6 fokot kilométerenként. Nyáron átlagosan 20 °C körül van, tavasszal és osszel körülbelül 10 °C. A turistáknak ajánlatos a hegyekben óvakodni az erős napsütéstől, mivel ilyen magasságokban jóval erősebb a napsugarak UV tartalma.

Mikor utazzunk?

Ausztriában az ország adottságai miatt két főbb szezont különböztethetünk meg. Az egyik a nyári szezon májustól októberig, a másik a síszezon pedig decembertol áprilisig. A turisták igényeinek megfelelően Ausztria az év minden szakában rendelkezik turisztikai látványosságokkal, programokkal. A nyári szezonban a városokat nagyobb turistatömegek látogatják meg, mint télen. A téli szezonban a síelok látogatják az országot, akik idejük nagyrészét nem a városokban, hanem Ausztria csodálatos, és nem utolsó sorban hóbiztos lejtőin töltik. Mindkét szezonban a turisztikailag kiemelt helyeken nagyon magasak az árak. Érdemes nyáron is ellátogatni az Alpok lejtőire, hogy ne csak fehéren lássuk az Alpokat.

Borravaló:

A szállodai és éttermi árak tartalmazzák a borravalót, de azért a pincéreknek nyugodtan adhatunk 10% körüli borravalót, ha elégedettek voltunk a kiszolgálással.
A szállodai portások, a takarítószemélyzet és az étteremi pincérek, elvárják, hogy kapjanak valami pluszt a szolgáltatásaikért.

Fizetés, vásárlás

A valutaváltás és az utazási csekk beváltása nem okoz problémát. Nem minden étteremben és üzletben fogadják el a hitelkártyát, viszont még a legapróbb falvakban is találhatók bankjegykiadó automaták. Az országban nem szokás alkudozni.

Ausztriában az üzletek általában hétfotol péntekig 6.00-19.30-ig, szombaton 17 h-ig lehetnek nyitva. Hetente egyszer lehetséges - szombat kivételével - 21 h-ig a nyitva tartás. Ezen előírásokon belül a nyitva tartások üzletenként változhatnak, mert ez saját döntésükön alapul. A nagyobb üzletek a városokban (önkiszolgáló boltok, szupermarketek, áruházak) többnyire folyamatosan nyitva tartanak, a kisebb üzletek gyakran déli szünetet tartanak 13 és 15 óra között, némelyik a hét valamelyik délutánján is zárva van. Az élelmiszer üzletek hétfőtől péntekig általában 6.00-19.30-ig, szombaton 13.00-ig vannak nyitva. Az üzletek nyitva tartása ettol eltéro is lehet, mert ez saját döntésen alapul. Egyéb üzletek általában 9-18 óráig tartanak nyitva. Minden hónap elso szombatja bevásárlónap, amikor az üzletek hosszabbított (ez a hét közbeni nyitva tartásnak felel meg) nyitva tartással - általában 17 h-ig üzemelnek. A nyitva tartás külön szabályozása nagyobb üdülöhelyeken: hétfőtől péntekig 20.00 h-ig (nyáron 21.00 h-ig) szombaton 18.00 h-ig.

A bankok hétfőtől péntekig 8-12.30 és 13.30-15.30 között tartanak nyitva. Csütörtökön 17.30-kor zárnak.

Ausztria legkellemesebb, leglátogatottabb vidéke, ahol a festőien szép tavakat (Attersse, Wolfgangsee, Traunsee, Mondsee…) az Alpok mindig havas csúcsai és lágyabb vonulataik veszik körül. A gyönyörű tájak és városok vidéke zárt egységet alkot, mely számtalan látnivalójával, stresszmentes életritmusával kellemes nyaralást biztosít. A tóvidék mintegy 40 kristálytiszta vizű tava szezonban strandolásra, fürdőzésre kiválóan alkalmas. Vendégeink figyelmébe ajánljuk a Salzkammergut kártyát, mely a helyi idegenforgalmi hivatalokban szerezhető be és a környék hajójegyeiből, múzeumi- sóbányái- jégbarlangjainak, termálfürdőinek, uszodáinak belépőiből, ill. számos sport lehetőség igénybevételénél és kölcsönzésénél biztosít kb. 30% kedvezményt. (4,9 Euro) A tájékoztató füzetecskét keresse irodáinkban! sommer clou: a 4 és 7 napos kártyák megváltásával ingyenes belépést nyerhetnek Ausseerland legtöbb látnivalójába, fürdőjébe, használhatják tömegközlekedési eszközeit. Tájékoztatónkat kérje irodáinkban!
A kártya ára felnőtteknek: 28 Euro/ 4 nap, gyerekeknek 14 Euro/ 4 nap
Programjavaslatunk: Kirándulások: Bad Ischl Salzburg, Berchtesgaden, Hallstatt, fürdés, hajókirándulások, Werfen vár + jégbarlang, Bajorország: München-Chiemsee, ill. Berchtesgaden-Königsee…

Bad Ischl Salzburg tartomány határán, Felső-Ausztria déli részén Salzkammergut központjában 468 m magasan fekszik alpesi környezetben. Bad Ischl, értelemszerűen az idegenforgalomból él, évi 385.000 vendégéjszakával (2005), turisztikai jelentőségéhez nem kevéssé hozzájárul központi fekvése Salzkammergutban.fürdőváros fénykorát 1849 és 1914 között élte, mint Ferenc József hivatalos nyári rezidenciája, sőt Erzsébet hercegnővel való eljegyzésére is itt került sor 1853-ban a Seeauerhaus-ban (ma múzeum), és a császár születésnapját is rendszeresen itt ünnepelték. Különösen zenei kiválóságok kedvelték az üdülővárost, mint Anton Bruckner, Johann Strauß, Johannes Brahms és Lehár Ferenc, sokuk villát is vásárolt vagy építettett, Lehár például 1912-ben, sőt, mint Lehár (1948-ban) vagy Oskar Strauß itt is fejezte be az életét, és ide temetkezett (forrás: wikipedia)

Látnivalók:

Zágráb sokat szenvedett a háború alatt Szerencsére a rakétatámadások nyomai szép lassan eltűnnek az épületek, műemlékek falairól, és a látnivalók újra régi pompájukban tündökölnek. Érdemes először a Szent-István székesegyházat felkeresni, értékét a gyönyörű, neogótikus külsőn kívül a freskók, márvány oltárak, szószékek jelentik. A templom melletti Lotrscak toronyból elképzelhetetlenül szép körpanoráma nyílik a fővárosra. A városközpont hemzseg a múzeumoktól, ki-ki érdeklődése szerint megtekintheti a Történelmi Múzeumot, a Városi Múzeumot vagy a Természettudományi Múzeumot. A múzeumimádóknak érdemes felkeresni a város távolabbi pontjain található gyűjteményeket is, a Strossmayer Galéria ókori rajzai, a Régészeti Múzeum egyiptomi múmiái nagy élményt jelentenek.
A dalmáciai Dubrovnik a világ egyik legszebb üdülőhelye, óvárosa a világörökség része. Csodálatos márvány borítású terei, macskaköves utcái, templomi, palotái, szökőkútjai, azt az érzés keltik az emberben, mintha mesevilágba csöppent volna. A Placa sétányon végigsétálva megcsodálhatjuk a Szent Blaise templomot, a Rektor Palotát valamint a nyüzsgő piacteret. A városfal a világ építészetének remeke, a kilátás a tengerre és a városra elmesélhetetlen. A város közelében fekvő Lokrum sziget elsőrangú fürdőhely.
Split a horvát tengerpart legnagyobb városa, melyet sajnos az iparfejlesztés, a gyárak, a kikötők és az újonnan felépített házak meglehetősen elcsúfítottak. Szerencsére az óváros képes volt megőrizni ódon hangulatát. Az óvárost a Diokletiánusz palota monumentális épületegyüttese uralja. A palota a világ egyik legszebb, legnagyobb fennmaradt római kori épülete. Ha nincs időnk a teljes bebarangoláshoz, egy rövidebb túra keretében nézzük meg a volt előcsarnokot, a Jupiter templomot, a mauzóleumot.
Rovinj az Isztria-félsziget déli csücskén fekszik, festőien szép, középkori hangulatot árasztó városka. Gyönyörű hegyek ölelésében, a tenger felől apró szigetek védelmében fekszik. Remek horgászhely, valamint jachtkikötő. A város látnivalói közül kiemelkedik a Szent Eufénia székesegyház, valamint a kicsiknek és nagyoknak egyaránt óriási élményt nyújtó több, mint 100 éve működő akvárium. A Punta Correnta park gyönyörű fürdőhely.

Látnivalók:

Zágráb sokat szenvedett a háború alatt Szerencsére a rakétatámadások nyomai szép lassan eltűnnek az épületek, műemlékek falairól, és a látnivalók újra régi pompájukban tündökölnek. Érdemes először a Szent-István székesegyházat felkeresni, értékét a gyönyörű, neogótikus külsőn kívül a freskók, márvány oltárak, szószékek jelentik. A templom melletti Lotrscak toronyból elképzelhetetlenül szép körpanoráma nyílik a fővárosra. A városközpont hemzseg a múzeumoktól, ki-ki érdeklődése szerint megtekintheti a Történelmi Múzeumot, a Városi Múzeumot vagy a Természettudományi Múzeumot. A múzeumimádóknak érdemes felkeresni a város távolabbi pontjain található gyűjteményeket is, a Strossmayer Galéria ókori rajzai, a Régészeti Múzeum egyiptomi múmiái nagy élményt jelentenek.
A dalmáciai Dubrovnik a világ egyik legszebb üdülőhelye, óvárosa a világörökség része. Csodálatos márvány borítású terei, macskaköves utcái, templomi, palotái, szökőkútjai, azt az érzés keltik az emberben, mintha mesevilágba csöppent volna. A Placa sétányon végigsétálva megcsodálhatjuk a Szent Blaise templomot, a Rektor Palotát valamint a nyüzsgő piacteret. A városfal a világ építészetének remeke, a kilátás a tengerre és a városra elmesélhetetlen. A város közelében fekvő Lokrum sziget elsőrangú fürdőhely.
Split a horvát tengerpart legnagyobb városa, melyet sajnos az iparfejlesztés, a gyárak, a kikötők és az újonnan felépített házak meglehetősen elcsúfítottak. Szerencsére az óváros képes volt megőrizni ódon hangulatát. Az óvárost a Diokletiánusz palota monumentális épületegyüttese uralja. A palota a világ egyik legszebb, legnagyobb fennmaradt római kori épülete. Ha nincs időnk a teljes bebarangoláshoz, egy rövidebb túra keretében nézzük meg a volt előcsarnokot, a Jupiter templomot, a mauzóleumot.
Rovinj az Isztria-félsziget déli csücskén fekszik, festőien szép, középkori hangulatot árasztó városka. Gyönyörű hegyek ölelésében, a tenger felől apró szigetek védelmében fekszik. Remek horgászhely, valamint jachtkikötő. A város látnivalói közül kiemelkedik a Szent Eufénia székesegyház, valamint a kicsiknek és nagyoknak egyaránt óriási élményt nyújtó több, mint 100 éve működő akvárium. A Punta Correnta park gyönyörű fürdőhely.

Hazánkhoz ez a legközelebbi tengerpart, nem csoda, hogy sokan szeretik és ismerik. A Kvarner egy igazán változatos térség, hegyek, völgyek, tengerpart, zöld és kopár szigetek, melyeknek szépségétől csordultig telik az ember szíve.

Képzeletbeli utazásunkat ezen a tájon legismertebb városából kiindulva kezdjük:
Az Ucka hegy aljában, mélykék tengerben  mint egy tükörben  nézegeti magát egy igazi szépség: Opatija, a Monarchia korának kedvenc üdülővárosa. Mozgalmas és programokkal teli élet zajlik itt éjjel nappal, télen  nyáron. Az ismert, 11 km hoszszú Lungo Mare tengerparti sétányon elérhetőek a Kvarner Riviera kedvelt helyei és üdülővárosai, így Icici, Ika, Lovran, Moscenicka Draga, ahol mindenki kedvére válogathat a festői öblök és strandok között, felkeresheti Lovran óvárosát, melynek szűk utcái csigaházat formáznak. A Kvarner-öböl fővárosától, Rijekatól 30 km-re található a Frangepán kastélyról ismert Kraljevica, tovább az úton pedig egy népszerű, patinás fürdőhely  Crikvenica. Népszerűségét leginkább tiszta és felszerelt, kavicsos, városi strandjának, valamint a Crikvenicai Riviera mentén fellelhető sok kis öbölnek köszönheti. Krk -sziget az Adria legnagyobb szigete, melyet híd köt össze a szárazfölddel, így könnyen megközelíthető. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy a szigeten, Vrbnik faluban található a világ legszűkebb utcája, egyben ez a sziget leghangulatosabb települése. Azoknak, akik felkeresik Krk-et, javasoljuk, hogy kóstolják meg a sziget ízletes borát, a vrbnicka zlahtina-t és látogassanak el a közeli Kosljun nevű kolostor szigetre is. Utunkat déli irányban folytatva Rab szigetre érkezünk. Bár az óváros mindössze három párhuzamos utcából áll, a városka jellegzetes négy tornyával felejthetetlen látványt nyújt, úgy, mint a sziget homokos és sziklás partjai a kristálytiszta tengerrel. Érdekessége, hogy itt volt Európa első nyilvános nudista strandja, melyet VII. Eduard, angol király nyitott meg annak idején. Cres sziget Horvátország második legnagyobb szigete. Crest és Losinj szigetet híd köti össze, így könnyen összeköthetjük a két sziget bejárását. Ha azonban már Losinj-on járunk véletlenül se hagyjuk ki Mali Losinj és Veli Losinj városkák bűbájos utcáit.

A zöld Losinj igazi ellentéte Pag sziget, mely kopár és vöröses-fehér sziklái között rejti csodálatos öbleit és szebbnél szebb strandjait. Pag földrajzilag a Kvarner öböl és Dalmácia határán terül el. A sziget déli csücskét híd köti össze a szárazfölddel, így innen egy óra alatt Zadarba érhetünk. Az ezen a változatos területen nyaralók számos felejthetetlen fakultatív kiránduláson vehetnek részt.

Látnivalók:

Bled: giccsfestménybe illő vidék, a hó is biztos, de meglehetősen drága. Ráadásul a sípályákhoz buszozni kell, nap mint nap. Ha valakinek azonban sikerül télen eljutnia ide, a Bledi-tó közepén álló kastélyhoz, muszáj elkorcsolyáznia, felejthetetlen élmény. Az elit vendégkör igényeinek megfelelően éjszaka kivilágítják a sípályákat. Nem árt figyelni lesiklás közben, ugyanis politikusok és világhírű művészek is megfordulnak errefelé.

Bovec: az ország észak-nyugati csücskében, az olasz határ mellett bújik meg, valódi magashegyi üdülőhely, garantáltan hóbiztos terep, néha még május végén is. A legmagasabb sípályák 2300 méterről indulnak. Meg lehet nézni, hol harcolt a dédapa az első világháború idején, ugyanis itt vágtat medrében a szomorú hírű Isonzo (szlovénül Soca) folyó. Kobaridban a világháborús múzeum tényleg fantasztikus.

Bohinj: a Bohinji-tó egy gleccservölgyben alakult ki, innen ered a Száva folyó is. Itt két síközpont található: Kobla és a Vogel. Kobla ezer méter körüli magasságban, míg a Vogel 1800 méteren. Acélos idegzetűek jéggé fagyott vízesésen mászhatnak szöges cipővel és hegymászó felszerelésben, vagy akár az ejtőernyős síugrást is gyakorolhatják.

Maribor-Pohorje: előnye, hogy közel van Magyarországhoz (420 km Budapesttől), de mivel nincs nagyon magasan, nem túl hóbiztos. Viszont nagy a síelhető terület, és mindig jól karbantartják a pályákat. Gyerekkel utazóknak ideális: amíg a kölök próbálkozik, apuka kedvére kocsmázhat a szomszédban.

Kranjska Gora: a legnagyobb szlovén sícentrum, 30 kilométer hosszú sípályák, sífutóterep, csak kicsit messze van tőlünk, már egészen az olasz határnál. Megközelíteni egyértelműen Ausztrián keresztül érdemes. Szállás is akad bőven (4000 vendégágy), talán még nekünk is megfizethető. A közeli Planicán a síugrást is gyakorolni lehet (az első komolyabb kulcscsonttörésig), a legelszántabbak pedig sítalpon (mivel máshogy lehetetlen) felkereshetik a magasztos Vrsic-hágó tetején található Orosz-kápolnát.

Krvavec: legnagyobb előnye, hogy csak 10 kilométerre fekszik Ljubljanától, így akár minden nap ki lehet járni a fővárosból. Kultúrpatkányok könnyen rákattanhatnak a messze földön híres ljubljanai underground feelingre, és akkor esetleg ki se mozdulnak a fővárosból. Aki viszont egy hegyi fogadóban töltené el inkább a napjait, itt kedvére társaloghat esténként a medvékkel. A pályák eléggé magasan, 1500 és 2000 méter között találhatók.

Rogla
1500 méteres magasságban terül el ez a menő sport- és üdülőcentrum, ahol mindenki találhat a pénztárcájának megfelelő szállást, és az éjszakai hancúrozás után nappal is lefáraszthatja magát a terepeken. Rogla viszonylag könnyen elérhető itthonról is, Mariborból a Celje felé tartó autópályáról Zrecénél kell letérni, onnan már csak 16 km. 12 sífelvonó, két darab kétüléses ülőfelvonó, tanulópályák a gyerekeknek és 30 km hosszú terepsí-útvonal hálózat. Síelés után squash-olni, teniszezni, lovagolni érdemes, de a szomszédban érdemes felkeresni a híres Zrece termálfürdőjét is. Itt az éjszaka a kéj szaka.

Határátkelők: Rédics, Bajánsenye, Felsőszölnök
Megközelítés: a legegyszerűbb a 7-es főúton Letenyéig, utána Horvátország érintésével, esetleg Rédicsnél közvetlenül Lendvára, vagy a 8-ason, Ausztrián keresztül. Mint mindig, természetesen ebben az esetben is a legrövidebb út a leglassabb. Szlovéniában be kell tartani a sokszor teljesen érthetetlennek tűnő sebességkorlátozásokat, mert durván büntetnek érte.

Minden jó, ha hó a vége!
Gasztronómia:

A szlovén konyhát a szomszédos országok ízei erősen befolyásolják. Ezt igazolja 3 nagyon jellegzetes ételük, a klobasa (kolbász), a zavitek (rétes) és a dunajski zrezek (bécsi szelet). Az olasz ízvilágot tükrözi a njoki (krumpligombóc), rizota (rizottó) és a zlikrofi (ravioli). Magyarországról származik a golaz (gulyás) és a paprikas (csirke paprikás). A hagyományos ételeket a gostilnákban (kisvendéglőkben) készítik a legízletesebben. A helyi vörös és fehérborok finomak, de kedvelt még a zganje (brandy) és sör is.
Látnivalók

Ljubljana a főváros Szlovénia legnagyobb és legnépesebb városa. A történelemben mindig fontos szerepet töltött be. A Városi Múzeum római kori emlékeket és a római város, Emona, mérethű makettjét mutatja be. A Nemzeti Múzeumot és a Modern Művészetek Múzeumát se hagyjuk ki városnéző körutunk során. A Tivoli Park a város divatos rekreációs központja, ahol bowling és teniszpályák, úszómedencék és korcsolyapálya várja a kikapcsolódni vágyókat.

A szlovén Alpokban található a Triglav csúcs, az ország legmagasabb pontja. Kiváló kirándulóhely. A Bled kastély dél-tiroli érsekség volt 800 évvel ezelőtt, később a jugoszláv királyi család rezidenciájaként szolgált. A Bled-tó felett magasodó szikláról meseszép kilátás nyílik a kastélyra, és a tó szigetén magasodó harangtoronyra, a kívánságok tornyára.

A Postojna-barlang a világ egyik leghíresebb cseppkőbarlangja, melybe romantikus kisvasút vezet.

Az Adria partvidékének legismertebb üdülőhelye Koper, melynek gyönyörű középkori városképét a kikötő és az ott megtelepedett ipar sajnos lerontja. Piran gótikus épületeiről és középkori városfaláról nevezetes. A Tengerészeti Múzeum a hajózás és a kikötő történetét, valamint a sólepárlás műveletét mutatja be. A partvidék legszebb része Fiesa, tiszta, homokos partjával és sötétkék vizével csábítja a fürdőzni vágyókat.
Az árak sokkal kedvezőbbek, mint a szomszédos Ausztriában és Olaszországban, de a magyarországinál azért magasabbak. A pénzváltás és az utazási csekkek beváltása bankokban, postahivatalokban, utazási irodákban és az úgynevezett menjalnicákban lehetséges. A hitelkártyákat széles körben elfogadják, de nem árt, ha mindig tartunk magunknál némi készpénzt is. A borravalót általában beleszámolják a számlába.

Látnivalók:

Bled: giccsfestménybe illő vidék, a hó is biztos, de meglehetősen drága. Ráadásul a sípályákhoz buszozni kell, nap mint nap. Ha valakinek azonban sikerül télen eljutnia ide, a Bledi-tó közepén álló kastélyhoz, muszáj elkorcsolyáznia, felejthetetlen élmény. Az elit vendégkör igényeinek megfelelően éjszaka kivilágítják a sípályákat. Nem árt figyelni lesiklás közben, ugyanis politikusok és világhírű művészek is megfordulnak errefelé.

Bovec: az ország észak-nyugati csücskében, az olasz határ mellett bújik meg, valódi magashegyi üdülőhely, garantáltan hóbiztos terep, néha még május végén is. A legmagasabb sípályák 2300 méterről indulnak. Meg lehet nézni, hol harcolt a dédapa az első világháború idején, ugyanis itt vágtat medrében a szomorú hírű Isonzo (szlovénül Soca) folyó. Kobaridban a világháborús múzeum tényleg fantasztikus.

Bohinj: a Bohinji-tó egy gleccservölgyben alakult ki, innen ered a Száva folyó is. Itt két síközpont található: Kobla és a Vogel. Kobla ezer méter körüli magasságban, míg a Vogel 1800 méteren. Acélos idegzetűek jéggé fagyott vízesésen mászhatnak szöges cipővel és hegymászó felszerelésben, vagy akár az ejtőernyős síugrást is gyakorolhatják.

Maribor-Pohorje: előnye, hogy közel van Magyarországhoz (420 km Budapesttől), de mivel nincs nagyon magasan, nem túl hóbiztos. Viszont nagy a síelhető terület, és mindig jól karbantartják a pályákat. Gyerekkel utazóknak ideális: amíg a kölök próbálkozik, apuka kedvére kocsmázhat a szomszédban.

Kranjska Gora: a legnagyobb szlovén sícentrum, 30 kilométer hosszú sípályák, sífutóterep, csak kicsit messze van tőlünk, már egészen az olasz határnál. Megközelíteni egyértelműen Ausztrián keresztül érdemes. Szállás is akad bőven (4000 vendégágy), talán még nekünk is megfizethető. A közeli Planicán a síugrást is gyakorolni lehet (az első komolyabb kulcscsonttörésig), a legelszántabbak pedig sítalpon (mivel máshogy lehetetlen) felkereshetik a magasztos Vrsic-hágó tetején található Orosz-kápolnát.

Krvavec: legnagyobb előnye, hogy csak 10 kilométerre fekszik Ljubljanától, így akár minden nap ki lehet járni a fővárosból. Kultúrpatkányok könnyen rákattanhatnak a messze földön híres ljubljanai underground feelingre, és akkor esetleg ki se mozdulnak a fővárosból. Aki viszont egy hegyi fogadóban töltené el inkább a napjait, itt kedvére társaloghat esténként a medvékkel. A pályák eléggé magasan, 1500 és 2000 méter között találhatók.

Rogla
1500 méteres magasságban terül el ez a menő sport- és üdülőcentrum, ahol mindenki találhat a pénztárcájának megfelelő szállást, és az éjszakai hancúrozás után nappal is lefáraszthatja magát a terepeken. Rogla viszonylag könnyen elérhető itthonról is, Mariborból a Celje felé tartó autópályáról Zrecénél kell letérni, onnan már csak 16 km. 12 sífelvonó, két darab kétüléses ülőfelvonó, tanulópályák a gyerekeknek és 30 km hosszú terepsí-útvonal hálózat. Síelés után squash-olni, teniszezni, lovagolni érdemes, de a szomszédban érdemes felkeresni a híres Zrece termálfürdőjét is. Itt az éjszaka a kéj szaka.

Határátkelők: Rédics, Bajánsenye, Felsőszölnök
Megközelítés: a legegyszerűbb a 7-es főúton Letenyéig, utána Horvátország érintésével, esetleg Rédicsnél közvetlenül Lendvára, vagy a 8-ason, Ausztrián keresztül. Mint mindig, természetesen ebben az esetben is a legrövidebb út a leglassabb. Szlovéniában be kell tartani a sokszor teljesen érthetetlennek tűnő sebességkorlátozásokat, mert durván büntetnek érte.

Minden jó, ha hó a vége!
Gasztronómia:

A szlovén konyhát a szomszédos országok ízei erősen befolyásolják. Ezt igazolja 3 nagyon jellegzetes ételük, a klobasa (kolbász), a zavitek (rétes) és a dunajski zrezek (bécsi szelet). Az olasz ízvilágot tükrözi a njoki (krumpligombóc), rizota (rizottó) és a zlikrofi (ravioli). Magyarországról származik a golaz (gulyás) és a paprikas (csirke paprikás). A hagyományos ételeket a gostilnákban (kisvendéglőkben) készítik a legízletesebben. A helyi vörös és fehérborok finomak, de kedvelt még a zganje (brandy) és sör is.
Látnivalók

Ljubljana a főváros Szlovénia legnagyobb és legnépesebb városa. A történelemben mindig fontos szerepet töltött be. A Városi Múzeum római kori emlékeket és a római város, Emona, mérethű makettjét mutatja be. A Nemzeti Múzeumot és a Modern Művészetek Múzeumát se hagyjuk ki városnéző körutunk során. A Tivoli Park a város divatos rekreációs központja, ahol bowling és teniszpályák, úszómedencék és korcsolyapálya várja a kikapcsolódni vágyókat.

A szlovén Alpokban található a Triglav csúcs, az ország legmagasabb pontja. Kiváló kirándulóhely. A Bled kastély dél-tiroli érsekség volt 800 évvel ezelőtt, később a jugoszláv királyi család rezidenciájaként szolgált. A Bled-tó felett magasodó szikláról meseszép kilátás nyílik a kastélyra, és a tó szigetén magasodó harangtoronyra, a kívánságok tornyára.

A Postojna-barlang a világ egyik leghíresebb cseppkőbarlangja, melybe romantikus kisvasút vezet.

Az Adria partvidékének legismertebb üdülőhelye Koper, melynek gyönyörű középkori városképét a kikötő és az ott megtelepedett ipar sajnos lerontja. Piran gótikus épületeiről és középkori városfaláról nevezetes. A Tengerészeti Múzeum a hajózás és a kikötő történetét, valamint a sólepárlás műveletét mutatja be. A partvidék legszebb része Fiesa, tiszta, homokos partjával és sötétkék vizével csábítja a fürdőzni vágyókat.
Az árak sokkal kedvezőbbek, mint a szomszédos Ausztriában és Olaszországban, de a magyarországinál azért magasabbak. A pénzváltás és az utazási csekkek beváltása bankokban, postahivatalokban, utazási irodákban és az úgynevezett menjalnicákban lehetséges. A hitelkártyákat széles körben elfogadják, de nem árt, ha mindig tartunk magunknál némi készpénzt is. A borravalót általában beleszámolják a számlába.

Az Alpok lábánál található ország nagy része hegyvidéki és rendkívül magas az erdős területek aránya is. Nem csoda, hát, hogy az amúgy sem nagy ország lakossága mindössze 2 millió fő. Ljubljanától északnyugatra Szlovénia alpesi területét találhatjuk, magas hegycsúcsokkal és tengerszemekkel. Ezen a Száva-menti úton, az úttól pár km-re romantikus, zöldellő völgy nyílik, középpontját a tó foglalja el, kegytemplomos, hívogató kis szigettel. Ennek a csodálatos hegyvidéki fürdőhelynek a neve: Bled. Kiváló hely kirándulásokra, fürdőzésre, csónakázásra, téli idényben sielésre, korcsolyázásra. Bled idegenforgalmi vonzerejét fokozza a környéken fakadó gyógyforrás is. Bled egész évben élményekben gazdag, kulturált üdülést biztosít az oda látogatóknak. A szigeten lévő kegytemplom jóval korábbi múltra tekint vissza, mint maga a fürdőhely, századok folyamán zarándokok tízezrei keltek át a tavon, hogy a 99 gránitlépcsőn felkapaszkodva a csodatévő Mária segítségéért esedezzenek. Érdemes felsétálni mintegy fél órás gyaloglással a bledi várba, ahová gépkocsival is fel lehet jutni. Hosszabb kirándulásként felkereshető a Sum-vízesés és a Vintgar-szurdok. Elmaradhatatlan kirándulás Bledből Bohinj, a Bohinji-tó (kb. 29 km) és a Savica-vízesés.

A Szlovén Kösztársaság fővárosa. A monda szerint az aranygyapjút megszerző és hazafelé tartó argonauták vezetője: Iaszón görög királyfi legyőzte az itteni tóban tanyázó sárkányt, amely később a város jelképévé vált. Az itteni mocsarakban találták meg a világ legrégebbi (Kr.e. IV. évezred) kerékmaradványát. Óvárosa műemlékvédelem alatt áll. Ljubljanai vár (Ljubljanski grad): az óváros fölé magasodó építményt 1144-ben említik először, 15-16. századi épületrészei a gót kapu és kápolna. (forrás wikipedia)