TAVASZKÖSZÖNTŐ PRÁGÁBAN ÉS A CESKY...

Fő látnivalók:

1989 óta megnőtt a látogatók száma. Veterán utazókat gyakran hallhatunk panaszkodni, hogy Prága már nem az övék többé. Izgalmas város. Ami pedig a városon kívül található az országban, az kívül esik a megszokott turistaútvonalon, így kevésbé érték negatív hatások.

Csehországi fürdővárosok

A legismertebb fürdővárosok Nyugat-Csehországban, a német határ közelében találhatók: Karlsbad /csehül Karlovy Vary/, Marienbad azaz Mariánské Lázni, Franti1kovy Lázni, Kyn3vart, Jáchymov, Kon1tantinovy Lázni egytől egyig besorolható a legrangosabb európai fürdővárosok közé. Gyógyító erejükről az irodalom legjelentősebb képviselői tettek sorra tanuvallomást. A fürdővárosok máig igyekeznek megőrizni békebeli bájukat és újból divatba hozni azt a bizonyos életmód-típust, amelynek a gyógyulást jelentő úgynevezett procedúrákon kívül a promenádozás is aktív része volt. A jobb közérzetet nemcsak a gyógyvizek segítették, hanem a nyugodt, békebeli életmód is: a koncertek a promenádon, a nyugodt, arisztokrata légkör, amelyet ma igazán csak az oroszok képesek értékelni és tovább éltetni.

Várak és kastélyok Dél-Csehországban

A történelmi emlékek gazdagsága, a kedvező árszínvonal és a könnyű megközelíthetőség ellenére Csehország manapság nem tartozik a magyar turisták legnépszerűbb úti céljai közé. Aki mégis errefelé veszi az irányt, Prágát, esetleg Karlovy Varyt vagy valamelyik híres fürdőhelyet keresi fel. Érdemes azonban tudni, hogy a szlovák, illetve az osztrák határ közelében, Dél-Csehországban számos gyönyörű történelmi város található, melyek mindegyike megér legalább egy hétvégi kirándulást. Cesky Krumlov szabad királyi város, ahol hihetetlenül kis területen több mint háromszáz történelmi jelentőségű egyházi és világi épületet maradt az utókorra. A városban jóformán alig lehet olyan épületet találni, amelyet ne hatna át a történelem szelleme. Egyedülálló a reneszánsz kastély, ahol kiállításokat rendeznek manapság. Az egykori városi sörfőzdében művészeti galériát rendeztek be. Ceske Budejovice szintén szabad királyi városként tett szert pompás épületeire és egykori gazdagságára.

A XIII században alapított település legfőbb látnivalói a következők: a II. Premysl Otokár tér, a gótikus-reneszánsz Fekete-torony, a település legrégebbi épülete, a kolostor, a várost védő várfalak maradványai és a Vasszűz tornya, amely a szóbeszéd szerint kínzókamraként is szolgált egy időben. Kontinensünk legrégebbi lóvasút pályáját is itt találjuk, e különleges műszaki műemlék történetének külön múzeumot is szenteltek Bujanovban. A Zöld Ághoz címzett fogadó és a Császári és Királyi Sóraktár mellett azonban egyik legnépszerűbb látnivalója a városnak a Budvar sörgyár, ahol eredetiben lehet megkóstolni e zamatos ital egyik leghíresebb márkáját.

Telc városa kereskedelmi útvonalak kereszteződésében jött létre szintén a XIII században. Gótikus, barokk és reneszánsz épületeinek és egyházi műemlékeinek köszönhetően az UNESCO a kulturális világörökségek közé sorolta a települést. A legfontosabb látnivaló a Szent Jakab templom, a Szentlélek temploma és a Mária-szobor a barokk szoborcsoporttal. Érdemes innen rövid kitérőt tenni a közeli Jihlavába patinás városközpontja miatt, Britnicébe a reneszánsz kastély, Stonarovba pedig a románkori kerek templom miatt. Jindrichuv Hradec ódon városa egy hatalmas várral és kastéllyal büszkélkedhet. Díszes paloták és reneszánsz körbástya tesz teljessé a történelmi körutazást ebben a városban. Keresztelő Szent János templomában megcsodálhatjuk a legnagyobb cseh népi, mechanikus jászolt, a település környékén pedig érintetlen természeti környezetben, gránitsziklák és tiszta vizű folyók között pihenhetünk. Nem messze innen találjuk a középkori Csehország leggazdagabb városát, Kutná Horát. Az ezüstbányászatnak valamint a prágai garas készítésének köszönhetően csodálatos szépségű templomok és kolostorok épületek itt, a világszerte ismert, hátborzongató csonttár is itt található a mindenszentek templomában. Znojmo, mely csupán 40 km-re található Bécstől, más vonzerőkkel rendelkezik. Ez a város a délcseh borvidék központja, híres továbbá vára és a városháza a rotundával, valamint a város alatt húzódó óriási pincelabirintus.

Karlsbad

A legenda szerint a várost IV. Károly cseh király és német-római császár alapította 1450-ben. Úgy történt, hogy az uralkodó éppen vadászaton volt és egy zergét vett üldözobe, amikor a vad hirtelen a mélybe vetette magát arról a hegyfokról, amelyen ma egy zergét ábrázoló szobor áll. A mélyben pedig ráleltek a melegvízu forrásokra. A város méltán lehet Csehország büszkesége rendkívüli kulturális és gyógyászati jelentoségének köszönhetoen. A gyógyításon kivül a társasági élet fontos központjává is vált Karlsbad, számos évente ismétlodo koncertsrorzatot, kiállítást rendeznek itt, azonban a legjelentosebb minden kétséget kizáróan az évente július hónapban megrendezett filmfesztivál – számos rangos vendéggel.

Marienbad

Az itteni - egyébként a XVI. századtól ismert és a XVII. századtól rendszeresen felhasznált - gyógyforrások vizei elsosorban a vesebántalmakat, anyagcsere-zavarokat, borbetegségeket és a légutak megbetegedéseit enyhítik illetve gyógyítják. A gyógyvizek tömeges felhasználására azonban csak a XIX. század legelejétol nyílt lehetoség, amikor felépültek az elso, pácienseket szolgáló faházak dr. J.J. Nehr-nek és a teplá-i kolostor foapátjának K.K. Reitenbergernek ösztönzésére. A Marienbad azaz Máriafürdo nevet a fürdohely 1812-tol viseli, és egy Mária-kép volt az inspiráció - egy 1755-ben felfedezett kénes tartalmú forrás közelében állt. Marienbádtól csupán 4 km-re található Teplá kolostora a hasonló nevu folyó mellett.

Krivoklat

Már az oda út különleges látványt nyújt azoknak, akik értékelik a fennmaradt természeti szépségeket. A Vár a XIII. században épült királyi vadász szálláshelynek. Találunk itt egy késo gótikus kápolnát, börtönt, kínzókamrát. A vadászat megszünt, a terület védett. Túrázók figyelmébe ajánljuk azt a 18km-es túraútvonalat, amely mentén láthatjuk Nezabudice Sziklát, Nezabudice falut, és Tyrov-ot, a XIII. századból származó francia stílusú várat.

Kutna Hora

1996 óta a világörökség része. Valamikor Prága után Bohémia második legfontosabb városa volt. Ennek oka, hogy a város alatt gazdag ezüstbányát fedeztek fel. Találunk itt kávézókat, katedrálisokat, s nem csoda, ha magunkban Prágával hasonlítjuk össze. Festoi szépségében vetekszik Prágával, de lakói barátságosabbak, árai pedig alacsonyabbak. A történelmi központ kis területre koncentrálódik, gyalogosan bejárható. A gótikus Nagyboldogasszony Templom, a Szt. Barbara Katedrális és még több vallási építmény elégíti ki a kultúra utáni vágyakat. A város bányászata iránt érdeklődők látogassanak el a bányász múzeumba.

Időeltolódás:     CET 0 óra (GMT +1 óra)

Terület:  78 864 km2
Népesség:  10 326 000 fő
Főváros:  Prága
Hivatalos nyelv:  cseh
Államforma: köztársaság.
Pénznem:  1 cseh korona=100 heller

Éghajlat:
Az ország nagy részére a nedves kontinentális éghajlat jellemző. A nyár meleg, gyakoriak a nyári záporok. A tél csapadékos és hideg. Legmelegebb hónap a július, leghidegebb a január. Decembertől februárig a hőmérséklet fagypont alá süllyed még az alföldeken is, a hegyekben pedig kifejezetten zord az idő. Nincs "száraz évszak". A hosszú, forró nyáron jellemzőek a záporok, zivatarok, a tél 40-100 hóeséses nappal jár ( hegyekben 130), valamint köddel az alföldeken. Május, június és szeptember a leglátogatottabb hónapok. Áprilisban és októberben kissé hűvös van még, viszont olcsóbbá tehető az utazás. Nagyobb turista központok, mint Prága, Brno és a hegyvidéki paradicsomok, egész évben fogadnak látogatókat. Máshol október/november és március/április között a legtöbb vár, múzeum és más látnivalók, az ottani szálláshelyek zárva tartanak, a közlekedési eszközök nem járnak.

Étkezés:
Olcsó étkezés: 2-5 USD
Éttermi étkezés: 5-10 USD
Luxuskategória: 10 USD fölött

Szállás:
Olcsó szállás: 10-15 USD
Közepes kategóriájú szálloda: 20-40 USD (kétágyas)
Luxuskategóriában: 80 USD fölött.

A nagyobb turistaközpontokban, Prágában különösen, de a bohém fürdővárosokban szintén, a költségek magasabbak, mint másutt. Prágában a szállás költsége kb. megegyezik a Nyugat-Európában megszokottal. Ha olcsó szállással megelégszünk, magunk főzünk, akkor nyáron elég a napi 15 USD fejenként. Ha magánlakásban szállunk meg, olcsó étteremben étkezünk és tömegközlekedési eszközöket használunk, 20-25 USD szükséges. Ha szép kétágyas hotelszobát szeretnénk, és ki akarjuk próbálni a helyi specialitásokat, 30-40 USD-t kell kalkulálnunk.

Utazási csekket könnyű beváltani az egész ország területén. A turista központokban található nívós szállodák és éttermek néhány hitelkártyát elfogadnak, főként az American Expresst. Néhány utazási irodában és üzletben szintén fizethetünk kártyával, de általában jobban kedvelik a koronát. Az amerikai dollár és a német márka szintén elfogadott fizetési eszköz. Nem érdemes feketén váltanunk, mivel alig kapunk kevesebbet a bankban, valamint sok turista kapott már érvénytelen koronát, vagy lengyel zlotyit az elfogadott cseh korona helyett.

Az éttermekben 5-10% borravaló jónak számít a felszolgálásért.

Ünnepek:
Gyakorlatilag minden nap egy szentnek a napja. Prágában április 30. a boszorkányégetés napja. Manapság az boszorkányok elégetése helyett az örömtüzek körül egész éjszaka folyik az ünneplés a Kampa-szigeten és a külvárosi területeken. Az év hátra lévő részében főként kulturális fesztiválok kerülnek megrendezésre. Áprilisban és májusban Prágában a Nemzetközi Zenei Fesztivál, a Prágai Nemzetközi Könyv Fesztivál szintén májusban, a Mozart Fesztivál szeptemberben. A Karácsony és Szilveszter közötti időszakban Prágán kívül csendessé válik az ország. Oda azonban turisták tömege árad, hogy egy gyors, tomboló szabadság élményével gazdagodjon.

Közlekedés:
Belföldi járatok viszik az utasokat a Prága-Ostrava és a Prága-Brno útvonalakon. A Cseh Vasút tiszta, kényelmes vonatokkal áll rendelkezésünkre szinte az ország minden részén. A busz drágább, de európai viszonylatban mindkettő olcsó. Autó, motor, kerékpár mind ideálisak az ország megismeréséhez, Prágában viszont legjobb, ha gyalog, valamint tömegközlekedési eszközökkel mozgunk.

Helyi konyha:
A tipikus prágai vagy tipikus cseh étel a knédli sült hússal és savanyúkáposztával – meg az elmaradhatatlan sörrel. Knédli van többféle is: a klasszikusnak számító zsemlyés – apróra vágott zsemlyét tesznek a tésztájába. Van a krumplis – a legközkedveltebb, továbbá a füstölt apróra vágott sertéshúzt tartalmazó. A desszertek közül sok helyen kinálják a gyümölcsös knédlit, ami nem más, mint a szilvás vagy sárgabarackos gombóc cseh megfeleloje, nem cukros zsemlyemorzsába görgetik, mint magyarhonban sok helyütt, hanem túróval és porcukorral szórva szolgálják fel. Az almásrétes ugyanolyan közkedvelt, mint Magyarországon. Ja kérem, a Monarchia. Bizony, a cseh konyha sok lisztet használ, a levesek is suru levesek, viszont ha a legfinomabbat akarjuk megkóstolni válasszuk a Kulajdát, a cumavai savanyú gombalevest sok gombával.

Sör – Csehországban az egy főre eső évi sörfogyasztás eléri a 157 litert, és ebben a csehek világelsők. A jó borhoz hasonlóan a jó sörnek sem kell cégér, bár az utóbbi néhány évben a sörgyártók a televízióban rendszeresen reklámozzák termékeiket.

A világos sör készítésének módját ezen a tájon, Plzenben és másutt fejlesztették és nemesítették ki. Hiába illetik a felvizezett söröket a világ más részein számos cseh hangzású névvel, azok össze sem hasonlíthatók a csehországi (és morva) sörgyárakban főzött nehéz és ízletes itallal. Csakúgy, mint a plzeni óriásoknak, Prágának (Smíchovnak), Budejovicének és a többi város sörgyárának is megvan a többnyire sajátságos ízű terméke. Nem minden cseh sör világos. A Prágába látogató turisták közül kevesen mulasztják el, hogy megízleljék a barna sört, amit az U Flekuban (Az Órához), a város leghíresebb kocsmájának helyiségeiben szolgálnak fel.És Svejk jóslata sem következett be, miszerint az a kormány, amely felviszi a sör árát, megbukik. A klasszikus, turisták által gyakran látogatott helyek drágábbak, a népiesebb kocsmák árai is népiesebbek.   

Nincs mentsége annak, aki Prágában unatkozik. Akár hosszú ideig maradunk, akár csak néhány napig, időnket tartalmasan és izgalmasan tölthetjük el.Prága elsődleges vonzereje fizikai arculata. A belváros maga 900 év építészetét bemutató múzeum - román, gótikus, reneszánsz, barokk stílusú épületeivel-, amelyeken nem fedezhetők fel a XX. század nyomai. A történelmi városrész négy kisebb részegysége: az Óváros, az Újváros, a Kisoldal, és a Vár.A belvárosi utcahálózat központja a Staromestske nám estí (Óvárosi tér). A teret gótikus házak, reneszánsz, barokk paloták, jelentős templomok szegélyezik.Az Óvárost délről és keletről a tőle nagyobb Újváros fogja körül. Eredete ennek is a középkorra nyúlik vissza. Itt főként kávézók, múzeumok, üzletek találhatók. Prága fontos szórakoztató központ is. Sajnos nyaranta egyre több turista özönlik ide.

 

 

Károly-híd
 Prága egyik jelképévé vált. A barokk korban, fokozatosan helyezték el rajta az egyes szobrokat és szoborcsoportokat, számuk 30. Elsőként a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló került ide. Említésre méltók a híd két végét lezáró gótikus tornyok is. Az első prágai kőhíd építését megelőzően kikérték az asztrológusok és zsidó kabbala tudósainak a véleményét az építés megkezdésének megfelelő időpontját illetően. A csillagok az Oroszlán jegyét jelölték meg és az 135797531 számsort: 1357 év 9 hónapjának 7. napján 5.31 órakor helyezték le a híd alapkövét.

A prágai vár
mindig a cseh királyok székhelyeként szolgált. Mai külsejét elsősorban a Mária Terézia korában végzett változtatásoknak köszönheti. A testőrök által védett főkapun belépve érkezünk az Első Várudvarra, majd a Mátyás /Habsburg/ kapun át továbblépdelve jutunk a tágas Második Udvarra, amely a XVI. században nyerte el mai formáját. Megemlítendő az udvart díszítő Szent Kereszt kápolna, valamint a tér túloldalán található Vár-Galéria. A turisták azonban a Harmadik Várudvar felé tartanak a hivatalosan Szent Vitus, Vencel és Adalbert nevét viselő katedrális felé, amely a köztudatban továbbra is csak az első szent nevét viselve Szent Vitus katedrális. 930 körül építtette ezen a helyen az első szentélyt Vencel fejedelem, majd Spytihněv korában háromhajós román bazilikává bővült, azonban a legnagyobb változások IV Károly korában 1344 és 1352 között következtek be. A főtorony befejezése 1564-ig váratott magára. Az építési szünetek oka a huszita háborúk kitörése, majd a harmincéves háború bizonytalan időszaka volt. A templom keleti, XIV. századbeli része és a föléje emelt főtorony kiegészítéseként 1860 és 1929 között épült fel a nyugati szárny a két neogótikus toronnyal Szt. Vencel halálának 1000. évfordulóján.

Az Óváros-teret
az útikönyvek öt csillaggal szokták jelölni. Területe eléri a 9000 m2-t, és számos fontos esemény színhelye volt a múltban. 1621. június 21-én a II. Ferdinánd elleni felkelésben részt vett 27 főurat és polgárt fejezték itt le, de itt kiáltották ki az önálló Csehszlovákiát is 1918-ban – majd 1948-ban ezen a téren jelentette be Klement Gottwald Csehszlovákia szocialista rendszerű újjáépítését. Husz János szobra 1915 óta díszíti a teret, és a prédikátor megégetésének 500. évfordulója alkalmából került ide.

A Városháza
épületegyüttese évszázadokig tartó bővítések és felújítások eredményeként nyerte el mai formáját. A folyamat kisebb-nagyobb szünetekkel a XIX. század első feléig tartott. A legnagyobb károkat az épületekben a 2. világháború okozta, amikor annak utolsó napjaiban a keleti és északi részek tűzvész következtében összeomlottak.

Orloj
 A Városháza legismertebb látványossága az Orloj, talán 1410-ből való és 3 önálló részből áll: bábjáték, szférakör és naptár. Minden kerek órában kinyílik az ablak, és az idő múlását jelképező halál elővezeti a 12 apostolt. A felső nagyméretű óralap a szfératábla, a Nap és a Hold mozgását mutatja, mind a mai időszámítás szerintit, mind a napnyugtával kezdődő régi cseh időt. Körülötte az állatöv jegyei láthatók. A kalendárium, az alsó nagyméretű óralap 1866-ból származik, és a kor legnagyobb festőjének alkotása. A legenda szerint képes az Orloj megjósolni a veszedelmeket. A misztikumok kedvelőinek írjuk ide: legutóbb a nagy 2002-es árvíz előtt pár nappal állt le a szerkezet....

Zsidóváros
A Zsidóváros az Óváros-tértől északra a Moldva irányában található. Magvát két, már a XI. században létező település képezte. A Zsidóvároson belül az élet a zsinagógák körül zajlott. A fő zsinagóga a különös nevű Régiúj a XIII századból, a XIV. század elején előcsarnokot, a XVII. században pedig két adószedő pénztárt építettek hozzá. Az oldalhajót a XVIII. században a nők számára toldották a zsinagógához. A XV. századtól kezdve a zsidók arra kényszerültek, hogy halottaikat városukon belül temessék el, ekkor keletkezett a Régi Zsidó Temető, amely egyedülálló a világon. Mindenek között a leghíresebb síremlék Jehudi Löw ben Bezalelé /1523-1609/ akit az egész világ csak Löw rabbiként ismer Az ő nevével kapcsolódik össze a Gólem története is. A legenda szerint a rabbi egy agyagóriást alkotott, a Gólemet, akinek feladata az otthoni munkák elvégzése volt. Egy alkalommal azonban felügyelet nélkül hagyta, és a hatalmas erejű óriás összetört, ami csak az útjába került. A rabbi hazasietett, kivette a Gólem szájából a varázsigét tartalmazó papirost, mire az összeomlott és darabokra tört. Tetemét a Régiúj zsinagóga padlásán helyezték el. A zsidók csak 1848-ban kaptak polgárjogokat. 1896 után a Zsidóváros azaz Josefov nagy részét lebontották, csupán a zsinagógák maradtak meg.

A Vencel-tér
 mindenki ismeri, tulajdonképpen nem tér, hanem egy hosszú és széles utca, nagyon hasonlatos például a barcelónai Plaza Espana-hoz. 750 m hosszú és 60 m széles. A tér felett a Nemzeti Múzeum /1890-ből, magasföldszintes, kétemeletes neoreneszánsz épület, homlokzata 100 m hosszú/ és a Szent Vencel szobor uralkodik. A lovon ülő Szent Vencel fejedelmet a négy cseh védőszent veszi körül: Ludmila, Ágnes, Adalbert és Prokop. A szobor Josef Václav Myslibek műve, 1913-ban leplezték le.

Moldva folyó
Különleges színfolt a cseh főváros közlekedésében a Moldva folyón zajló kishajóforgalom. A hajóról megtekinthető többek között Vyšehrad, Nemzeti Szinház, Károly híd, prágai vár. A hajók április 1-től október 31-ig közlekednek.
Végig a Moldva partján, érintve többek között a Nemzeti Múzeumot, a prágai várat, Károly hidat, Lorettó kápolnát, Szent Vitus katedrálist közlekedik a prágai turista busz, mellyel gyorsan és kényelmesen megtekintheti Prága nevezetességeit.

Kutna Hora

1996 óta a világörökség része. Valamikor Prága után Bohémia második legfontosabb városa volt. Ennek oka, hogy a város alatt gazdag ezüstbányát fedeztek fel. Találunk itt kávézókat, katedrálisokat, s nem csoda, ha magunkban Prágával hasonlítjuk össze. Festői szépségében vetekszik Prágával, de lakói barátságosabbak, árai pedig alacsonyabbak. A történelmi központ kis területre koncentrálódik, gyalogosan bejárható.

A gótikus Nagyboldogasszony Templom, a Szt. Barbara Katedrális és még több vallási építmény elégíti ki a kultúra utáni vágyakat.

A város bányászata iránt érdeklődők látogassanak el a bányász múzeumba.

Karlovy Vary

Meleg gyógyforrásaival világhírű fürdőhely. 12 hasznosított ( a város ui. több, mint 83 forrással dicsekedhet) melegvizű forrásában 40 féle kémiai anyag található, amelyeket gyógyászati célokra használnak.

A városban a légkör Viktória korabeli. Elegáns oszlopsorok és körutak egészítik ki a rengeteg békés sétáló utcát és parkot.

Krivoklat
Már az oda út különleges látványt nyújt azoknak, akik értékelik a fennmaradt természeti szépségeket.
A Vár a XIII. században épült királyi vadász szálláshelynek. Találunk itt egy késő gótikus kápolnát, börtönt, kínzókamrát.

A vadászat megszűnt, a terület védett.

Túrázók figyelmébe ajánljuk azt a 18km-es túraútvonalat, amely mentén láthatjuk Nezabudice Sziklát, Nezabudice falut, és Tyrov-ot, a XIII. századból származó francia stílusú várat.

Moravian Karst

Gyönyörű, sűrű erdőkkel tarkított festői táj Brno-tól északra. Közel 400 barlangja a Punkva folyó munkájának eredménye.

Moravske Slovacko Régió

A népművészetek, népi hagyományok kedvelőinek sok csemegével szolgál a hely. Különösen meleg hangulatát nemcsak éghajlatának, hanem az itt élők barátságos és egyedi vérmérsékletének köszönheti. Az eredmény egy rendkívüli kis szigete a hagyománynak mind beszédben, öltözködésben, mind építkezésben és díszítésben. Ezenkívül minden évben fesztiválokat is rendeznek itt.

 

 

Gasztronómia:

 

A cseh konyha lényegében olyan, mint a közép-európai. Érezhetőek a német, magyar és lengyel konyhaművészet hatásai. A hús

rendkívül jellemző alkotóeleme az ételeknek, amit hatalmas adag körettel és tartalmas szósszal fogyasztanak. Jellegzetes ízesítők a köménymag, bacon-szalonna, és a só. Vegetáriánusok és cukorbetegek óvakodjanak tőle!

A tipikus prágai vagy tipikus cseh étel a knédli sült hússal és savanyúkáposztával – meg az elmaradhatatlan sörrel. Knédli van többféle is: a klasszikusnak számító zsemlyés – apróra vágott zsemlyét tesznek a tésztájába. Van a krumplis – a legközkedveltebb, továbbá a füstölt apróra vágott sertéshúzt tartalmazó. A desszertek közül sok helyen kinálják a gyümölcsös knédlit, ami nem más, mint a szilvás vagy sárgabarackos gombóc cseh megfelelője, nem cukros zsemlyemorzsába görgetik, mint magyarhonban sok helyütt, hanem túróval és porcukorral szórva szolgálják fel. Az almásrétes ugyanolyan közkedvelt, mint Magyarországon. Ja kérem, a Monarchia. Bizony, a cseh konyha sok lisztet használ, a levesek is sűrű levesek, viszont ha a legfinomabbat akarjuk megkóstolni válasszuk a Kulajdát, a Šumavai savanyú gombalevest sok gombával.
Sör – Csehországban az egy főre eső évi sörfogyasztás eléri a 157 litert, és ebben a csehek világelsők. A jó borhoz hasonlóan a jó sörnek sem kell cégér, bár az utóbbi néhány évben a sörgyártók a televízióban rendszeresen reklámozzák termékeiket. És Švejk jóslata sem következett be, miszerint az a kormány, amely felviszi a sör árát, megbukik. A klasszikus, turisták által gyakran látogatott helyek drágábbak, a népiesebb kocsmák árai is népiesebbek.

 

Ünnepek, rendezvények:

Gyakorlatilag minden nap egy szentnek a napja. Prágában április 30. a boszorkányégetés napja. Manapság a boszorkányok elégetése helyett az örömtüzek körül egész éjszaka folyik az ünneplés a Kampa-szigeten és a külvárosi területeken. Az év hátra lévő részében főként kulturális fesztiválok kerülnek megrendezésre. Áprilisban és májusban Prágában a Nemzetközi Zenei

 

Fesztivál, a Prágai Nemzetközi Könyv Fesztivál szintén májusban, a Mozart Fesztivál szeptemberben. A Karácsony és Szilveszter közötti időszakban Prágán kívül csendessé válik az ország. Oda azonban turisták tömege árad, hogy egy gyors, tomboló szabadság élményével gazdagodjon.

 

Pénz és költségek:

A nagyobb turistaközpontokban, Prágában különösen, de a bohém fürdővárosokban szintén, a költségek magasabbak, mint másutt. Prágában a szállás költsége kb. megegyezik a Nyugat-Európában megszokottal. Ha olcsó szállással megelégszünk, magunk főzünk, akkor nyáron elég a napi 15 USD fejenként. Ha magánlakásban szállunk meg, olcsó étteremben étkezünk és tömegközlekedési eszközöket használunk, 20-25 USD szükséges. Ha szép kétágyas hotelszobát szeretnénk, és ki akarjuk próbálni a helyi specialitásokat, 30-40 USD-t kell kalkulálnunk.
Utazási csekket könnyű beváltani az egész ország területén. A turista központokban található nívós szállodák és éttermek néhány hitelkártyát elfogadnak, főként az American Expresst. Néhány utazási irodában és üzletben szintén fizethetünk kártyával, de általában jobban kedvelik a koronát. Az amerikai dollár és a német márka szintén elfogadott fizetési eszköz. Nem érdemes feketén váltanunk, mivel alig kapunk kevesebbet a bankban, valamint sok turista kapott már érvénytelen koronát, vagy lengyel zlotyit az elfogadott cseh korona helyett.
Az éttermekben 5-10% borravaló jónak számít a felszolgálásért.

Sportolási lehetőségek:

A hegyek ideális lehetőséget biztosítanak a túrázás és a hegymászás szerelmeseinek. Csónakázásra is van mód a Sazava folyóban, bár el kell mondanunk a folyó meglehetősen szennyezett.
A síelés népszerű és aránylag olcsó itt, habár a körülmények nem olyanok, mint Nyugat-Európában, s a sorok hosszúak.

 

A Külügyminisztérium tájékoztatása a beutazási feltételekről:

Magyar állampolgár 90 napnál rövidebb időre vízummentesen utazhat be Csehországba, amennyiben tartózkodásának célja nem munkavállalással vagy egyéb jövedelemszerző tevékenységgel függ össze.

A beutazó turistának érvényes, sértetlen, a tervezett kiutazástól számítva még legalább 3 hónapig érvényes útlevéllel és megfelelő pénzügyi fedezettel kell rendelkeznie.

 

Valutafelmutatási kötelezettség:
A Cseh Köztársaságba látogató külföldi állampolgároknak:

• 30 napot meg nem haladó tartózkodás esetén napi 1.095,- CZK,
• 30-60 nap közötti tartózkodás esetén 37.230,- CZK,
• 90 napig való ott-tartózkodás esetén pedig 41.640,- CZK összeggel (vagy ennek megfelelő valutával) kell rendelkezniük.
• A 18 éven aluliakra az említett összegek felének felmutatási kötelezettsége vonatkozik.

Az ott tartózkodás fedezetének igazolására elfogadják utazási iroda igazolását is.

A 30 napot meghaladó - magánszálláshelyen történő - tartózkodás esetén a lakcímet a tartózkodási hely szerint illetékes rendőrségen be kell jelenteni.

 

Beutazás:

Az EU tagállamok állampolgárai, így tehát 2004. május 1-től a magyar állampolgárok részére nem szükséges semmilyen vízum, még a 90 napot meghaladó tartózkodás, ill. jövedelemszerző tevékenység esetében sem. Immáron nem szükséges igazolás a szállásról, avagy a csehországi tartózkodást fedező pénzeszközök felmutatása sem a határon történő belépéskor, amit korábban kérhettek, bár a gyakorlatban a magyar állampolgárokkal szemben csak elvétve alkalmaztak. A Csehországba való beutazáshoz érvényes útlevél, vagy személyi igazolvány szükséges.

 

Tartózkodás:

Az EU tagállam állampolgára részére nem szükséges külön tartózkodási engedély megszerzése a huzamosabb idejű, 90 napot meghaladó tartózkodás esetén sem, de kaphat ilyet, amennyiben kérelmezi azt a csehországi tartózkodási helye szerint illetékes idegenrendészeti kirendeltségnél. Ez lehet ún. átmeneti, ill. ún. állandó tartózkodásra jogosító engedély, amely nevében (“az EU állampolgára részére kiadott átmeneti, avagy az EU állampolgára részére kiadott állandó tartózkodási engedély) különbözik, eltér a többi, nem EU-s tagállambeli külföldi részére kiadott tartózkodási engedélyektől (igazolványoktól).

 

Az engedély megszerzéséhez, ill. az ezt igazoló dokumentum kiállításához csatolni szükséges: egy kitöltött kérelmet, az útlevelet, a tartózkodás célját igazoló okmányt, 2 db fényképet, valamint az egészségbiztosítás fennállásáról szóló igazolást, továbbá becsületbeli nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a nyilatkozó nem fog szociális jellegű ellátás iránt folyamodni. (Ez utóbbi nem vonatkozik arra az esetre, ha az érintett munkavállaló, vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezet vezető tisztségviselője.) Elviekben a rendőrség kérhet orvosi igazolást arra vonatkozóan is, hogy az érintett nem szenved súlyos megbetegedésben, ezt azonban csak komoly gyanú esetén teszik. Ugyanez vonatkozik a családtagokra is, akiknek ezen túl igazolniuk kell családtagi mivoltukat, valamint azt, hogy nem rendelkeznek önálló keresettel. (Utóbbi igazolás a házastárs és a 21 éven aluli gyermek esetében nem szükségeltetik.)

 

Kérelemre állandó tartózkodási engedélyt ad ki a rendőrség az EU azon állampolgára, részére, aki minimum 3 éve tartósan Csehország területén dolgozik, vagy ott munkát vállal, az ország területén vállalkozik, vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezet vezető tisztségviselője. (A tanulmányok folytatása nem számít bele a fenti időszakba.)

 

Amennyiben az EU tagállam állampolgára 30 napon túl kíván tartózkodni Csehországban, akkor tartózkodásának max. 30. napjáig köteles bejelenteni a rendőrségen tartózkodási helyét (címét), kivéve, ha ezt a szállásadójánál (pl. hotelben) megtette (és a szállásadó ezt helyette ezáltal megteszi).

 

A tartózkodási helyben történő változásokat 3 munkanapon belül be kell jelenteni az idegenrendészetnél. Ugyancsak 3 napon belül kell bejelenteni a családi állapotot, nevet, útiokmányt érintő változásokat.

 

Az állandó tartózkodási engedély kiadását megtagadhatják, amennyiben a kérelmező nem csatolta a kért igazolás(oka)t, alapos gyanú van arra, hogy veszélyeztetné Csehország állambiztonságát vagy közrendjét, súlyos betegségben szenved, nemkívánatos személy, ill. az EU információs rendszerében szerepel.

 

Munkavállalás:

Az EU-s állampolgárok csehországi munkavállalása kapcsán a cseh kormány 2004. január 7-én elfogadott határozata szerint a reciprocitás elve alapján bevezethet átmeneti időszakot. Ilyen döntés 2004. május 1-ig nem született, ez azt jelenti, hogy a magyar állampolgárok immáron nem csak vízum, de munkavállalási engedély nélkül vállalhatnak munkát Csehországban.

 

Vám:

2004. május 1-től a Csehországba utazó EU-s állampolgárok ill. az általuk (EU-s tagállamból) behozott áruk a határon nem esnek át vámellenőrzésen. (A fegyverek, drogok és más tiltott áruk behozatalát azonban továbbra is ellenőrzik/ellenőrizhetik a cseh vámszervek.) Amennyiben külföldi állampolgár saját személyes szükségletre vagy ajándékozás céljából kíván Csehországban vásárolt árut az országból kivinni, erre vonatkozóan nincs összeghatár vagy limit megállapítva, egyetlen (nem konkretizált) kitétel, hogy az áru ne érje el a kereskedelmi mennyiséget. Turistaforgalomban továbbra is fennállnak bizonyos beviteli korlátozások (pl. max. 200 db cigaretta, max. 2 l bor, 1l tömény alkohol, stb.)

 

Oktatás:

2004. május 1. után az EU állampolgárai ugyanolyan feltételekkel tanulhatnak Csehországban, mint a cseh diákok, mind az ösztöndíj, mind pedig a támogatások és a tandíj esetében ugyanolyan elbírálás alá esnek, mintha cseh állampolgárok lennének. (Azon diákok, akiknek a szülei Csehországban munkát vállalnak/vállaltak, az étkezés és a kollégiumi elhelyezés szempontjából is hasonló elbánásban részesülnek, mint a cseh diákok.)

 

Jogosítvány, kötelező felelősségbiztosítást igazoló zöldkártya:

A gépjárművezetői engedélyek vonatkozásában 2004. május 1-től Csehországban a nemzetközi jogosítvány mellett elismerik valamennyi, az EU tagállamaiban használatos és érvényben lévő jogosítványt. A gépkocsival történő beutazáskor a kötelező felelősségbiztosítást igazoló ún. zöld kártya felmutatását kérhetik a belépéskor, illetve a közúti ellenőrzések során is. ”

 

 

Sürgősségi egészségügyi ellátás:

Csehországban 2004. május 1. után az EU más tagállamaihoz hasonlóan az Unióban használatos ún. E111-es sz. nyomtatvány segítségével lehet igénybe venni a rövid távú beutazók (turisták, látogatók) részére szükség esetén a felmerülő sürgősségi (cseh nyelven akut) egészségügyi ellátást. Ez abban az esetben térítésmentes, ha az érintett biztosított, ill. rendelkezik E111-es nyomtatvánnyal, amelyen biztosítója előzetesen vállalja a felmerülő költségek térítését.

 

A gépkocsival történő utazáskor a kötelező biztosítást igazoló ún. zöld kártya felmutatását kérhetik a belépéskor, illetve a közúti ellenőrzések során is.

Csehországba utazó turisták további tájékoztatást kaphatnak az alábbi Internet címeken:
www.mvcr.cz és a www.czech.cz

 

 

Pénzváltás:
Csehországban a pénzváltóhelyek egy-két prágai kivétellel nem vásárolnak magyar forintot, továbbá az egyes váltóhelyeken különböző mértékű kezelési költséget vonnak le. A magyar turistának mindenképpen ajánlatos az utazás megkezdése előtt még Magyarországon cseh koronát beszereznie, ha ez nem sikerül, akkor valutát kell vinnie magával.

Az országba való belépéskor ajánlatos a nagyobb valuta összeget és a személyi szükségletet meghaladó eszközöket is a vámszerveknek bejelenteni és erről írásbeli igazolást kérni (a 200.000,- cseh korona összértéket meghaladó cseh bankjegyek és érmék, külföldi valuta, valamint úti csekkek esetében).

 

Engedélyezett maximális sebességek személygépkocsiknak:

• Lakott területen: 50 km/h
• Lakott területen kívül: 90 km/h
• Autópályán és gyorsforgalmi úton: 130 km/h

 

Autópálya-díjak, közlekedés:
Az autópályák és gyorsforgalmi autóutak használatáért Csehországban is fizetni kell. A díjat matrica megvásárlásával kell leróni. 10 napra, 1 naptári hónapra és 1 évre érvényes matrica kapható. Az érvényesség idejének feltüntetése az eladó kötelessége. A felragasztás előtt a matricára a vezetőnek kell ráírnia a gépjármű forgalmi rendszámát. A matricát a szélvédő jobb oldalának alsó részére kell felragasztani.

Csehországban a jelentősebb határátkelőhelyeken lehet a matricákat megvásárolni, melyek ára a legalább négykerekű motoros járművek számára az alábbiak szerint alakul cseh koronában (CZK):

	1 napra	10 napra	1 hónapra	1 évre
3,5 tonna össztömegig	Nincs	100	200	800
3,5 tonna felett 12 tonnáig	Nincs	400	1000	6000
12 tonna össztömeg felett	300	800	2000	12000

 Az össztömegbe beleszámít a vontatott jármű, ill. utánfutó súlya is.

Az éves matrica a naptári évet megelőző év december 1-jétől a naptári évet követő év január 31. napjáig, vagyis 14 hónapig érvényes.

A közlekedési rendőrök ellenőrzik a matricák meglétét. Az esetleges büntetés elkerülése érdekében ajánlatos a matricát a határátlépést követően azonnal megvásárolni, mivel ennek hiányában a helyszínen kiszabható bírság 2002. április 1-jétől 15.000,- CZK- ig terjedhet. Ugyanez vonatkozik a szélvédőről el nem távolított előző évi matrica esetére is.

Csehországban az autópályákon, I. o. főútvonalakon és a nemzetközi útvonalakon a 7500 kg-t meghaladó összsúlyú gépjárművek, valamint a pótkocsis tehergépjárművek számára tilos a közlekedés:

• vasár- és ünnepnapokon 0.00 órától 22.00 óráig
• a július 1.- augusztus 31. közötti időszakban 7.00 órától 20.00 óráig.

A közlekedési tilalom alól csupán az autóbuszok, lakókocsik, a gyorsan romló árut, illetve az élőállatokat szállító járművek mentesülnek.

A kötelező felelősségbiztosítás meglétét nemzetközi szerződés alapján a magyar forgalmi rendszámtábla garantálja. Esetleges félreértések, kellemetlenségek elkerülése érdekében célszerű utazás előtt így is kiváltani a nemzetközi zöldkártyát.

Csehországban is működik a magyarországihoz hasonló ún.: "sárga angyal" autómentő szolgálat.
Hívószáma: 1230

 

Egészségügyi ellátás:
Hazánk és Csehország között érvényben lévő államközi egyezmény alapján állampolgáraink kizárólag a halasztást nem tűrő esetekben részesülnek térítésmentes orvosi ellátásban. Javasoljuk, hogy elindulás előtt kössenek az utazás időtartamára érvényes balesetbiztosítást.

 

Munkavállalás:
Magyar állampolgár 90 napnál rövidebb időre vízummentesen utazhat be Csehországba, amennyiben tartózkodásának célja nem munkavállalással vagy egyéb jövedelemszerző tevékenységgel függ össze.

Csehországban a külföldiek bármilyen jellegű munkavégzése ill. munkavállalása kizárólag az illetékes munkaügyi hivatal engedélye alapján, valamint az ehhez kapcsolódó vízum megszerzését követően lehetséges.

 

Teendők az útlevél elvesztése/ellopása esetén:
Amennyiben az utazás során útlevelünket elvesztjük, vagy azt ellopják, úgy ezt jelentsük be a legközelebbi rendőrőrsön. A bejelentésről kapott igazolás, 3 fénykép és 10,- USD (vagy 350,- CZK) birtokában keresse fel a nagykövetség konzuli osztályát, ahol a hazautazást lehetővé tévő okmányt állítanak ki részére.

Fontosabb telefonszámok:

• Általános segélyvonal: 112
• Rendőrség: 158
• Mentők: 155
• Tűzoltók: 150

A csehországi telefonszámok 2002. szeptember 22-e óta - a sürgősségi hívószámok kivételével - 9 számjegyűek, s az ország területéről kezdeményezett hívás esetén sem kezdődnek 0 számjeggyel.

 

Prága

Csehország fővárosa a turisták által leggyakrabban felkeresett célpont. Statisztikai adatok szerint az országba belépő külföldiek 95%-a látogat ide.

Néhány gyakorlati tanáccsal szeretnénk az ottani kikapcsolódást elősegíteni.

Prága egyre bővülő szállodai, ill. egyéb típusú férőhely kapacitással rendelkezik. Az idelátogató turisták folyamatosan növekvő számára való tekintettel célszerű már az indulás előtt tájékozódni a szálláslehetőségek felől, így nem érheti az utazót váratlan meglepetés.

Utazóink többsége gépkocsival érkezik Prágába. Különösen Prága (és több nagy város) központjában a parkolás megkezdése előtt érdemes meggyőződni arról, hogy ez milyen feltételek mellett lehetséges. A parkolóhelyek nagy részét a parkolóhely-bérlők, illetve a helyi lakosok részére tartják fenn. A parkolási feltételek be nem tartása kerékzár felhelyezését, vagy a gépjármű elvontatását vonhatja maga után. A kerékzár hatósági eltávolításának díja 500,- és 2.500,- cseh korona között mozoghat.

Javasoljuk a helyi tömegközlekedés igénybevételét. Az összes közlekedési eszközre egységes díjszabású jegyek érvényesek, melyeknek az alábbi típusai léteznek:

- átszállójegy: 12,- CZK

(munkanapokon 60 perc, ünnep- és munkaszüneti napokon, valamint 20.00 - 05.00 óra között 90 perc időtartamra érvényes)

- félárú átszállójegy 6,- CZK

(8 - 15 év közöttiek részére)

- egyszeri utazásra érvényes jegy: 8,- CZK

(15 perces utazásra, vagy metrón 4 állomás megtételére jogosít)

- 24 óráig érvényes jegy: 70,- CZK

- 7 naptári napra érvényes jegy: 250,- CZK

 

Taxi – viteldíjak:

Csehországban is szaporodnak a panaszok a taxisokra, az általuk elkért viteldíjak nagyságának jogosságára. A kellemetlenségek elkerülése érdekében célszerű előre tisztázni a viteldíj várható összegét.

Tájékoztató jelleggel közöljük a 2003. év elején érvényben volt díjakat:

• alapdíj: 30,- CZK
• viteldíj: 22,- CZK/km
• várakozás: 4,- CZK/perc

A taxisok magatartása ellen panasszal élni Prága Fővárosi Főpolgármesteri Hivatalának Közlekedési Főosztályánál egy e célra készült nyomtatvány kitöltésével lehet. Az eset kivizsgálását elősegíti a körülmények (taxi típusa, rendszáma, gépkocsivezető személyleírása, útvonal, stb.) minél részletesebb ismertetése. Az eljárás eredményeként a taxisra büntetést róhatnak ki, de a jogtalanul kiszámlázott viteldíjat sem teljesen, sem részlegesen nem térítik vissza.

 

 Lopás, rablás elleni védekezés:

Csehországban a bűncselekmények leggyakoribb formája a rablás, amelynek egyik kedvelt célpontját alkotják a külföldi turisták, illetve a gépkocsivezetők.

A járművezetőket legtöbbször három módon fosztják meg pénzüktől és okmányaiktól:

1. A gépkocsi kabinjában alvó vezetőt a szellőzőrendszeren keresztül befújt gázzal elkábítják, s utána az ajtót felfeszítve kirabolják.
2. A kabinban tartózkodó (általában egyedül utazó) gépkocsivezetőhöz azzal kopognak be, hogy hátul baj van. Amíg a vezető hátraszalad, addig a tettestárs a nyitott fülkéből emeli ki a mozgatható értékeket.
3. A parkolókban megfigyelik a tankolás, vagy pihenés után várhatóan induló járműveket, amelyek kerekének szelepét meglazítják, vagy a gumit kiszúrják. Ezután személygépkocsival követik azt, s amikor a vezető a bajt észlelve megáll javítani, segítséget mímelve lopják meg.

A városban sétáló, vagy közlekedési eszközön utazó turisták zsebéből, vagy táskájából (szándékos) lökdösődés közben lopják el pénztárcájukat, illetve irataikat.

Csehországba utazó turisták további tájékoztatást kaphatnak az alábbi Internet címeken:
www.mvcr.cz és www.czech/tourinfo.cz

 

Prágai Nagykövetség:

Cím: 160 00 Praha 6, Ceskomalínská 20.

Telefon: (420)(2) 33-32-44-54

Ügyelet: (420)(2) 33-32-03-93

Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Forrai Kristóf

E-mail: huembprg@vol.cz

 

Prágai Konzuli Hivatal:

Cím: Ul. Ceskomalinska 20. 60 00 Praha 6.

Telefon: (420)(2) 33-32-35-84

Ügyelet: (420)(2) 33-32-03-93

Konzul: Buczkó István

E-mail: huembprg@vol.cz